Daniel MIHAILESCU / AFP
Nagyvilág

Ultranacionalista, szélsőjobboldali párt a román választás meglepetése

Még ki sem hűltek a pecsétek vasárnap este a rekord alacsony, 31,87 százalékos részvétel mellett megtartott parlamenti választás után, a román pártok máris megkezdték a koalíciós tapogatózást. Végleges eredmény – a töredékszavazatok bonyolult, követhetetlen visszaosztását (mandátummá alakítását), a diaszpóra levélszavazatainak összeszámlását követően – leghamarabb szerdán várható.

A hétfő délután nyilvánosságra hozott részeredmények szerint (99,91 százalékos feldolgozottságnál):

  • a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi és képviselőházi listája 30 százalékon,
  • a jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) 26 százalékon,
  • a szintén jobboldali USR PLUS 16 százalékon,
  • az ultranaciponalista Románok Egyesülésének Szövetsége (AUR) 9,3 százalékon,
  • az RMDSZ pedig 5,9 százalékon áll.

Pengeélen táncol az egykori államfő, Traian Băsescu irányította Népi Mozgalom Pártja (PMP) – 5 százalékkal –, a korábbi miniszterelnök, a PSD-ből kivált Victor Ponta alapította Pro Románia Párt pedig kiesik a törvényhozásból. Ponta közösségi oldalán már az éjjel jelezte, visszavonul a pártvezetéstől.

Két dolog biztos: az egyik, hogy hiába nyer(het)i meg a választásokat a PSD, Klaus Iohannis államfő nem őket bízza meg kormányalakítással, hanem a mögötte sorakozó liberálisokat, és várhatóan Ludovic Orban jelenlegi miniszterelnök alakíthat újra kabinetet. Tény, a pártok – talán az AUR kivételével – menekülnek a PSD-től, a szocdemek győztesként sem fognak parlamenti többséget összehozni.

MTI / EPA / Robert Ghement Ludovic Orban román miniszterelnök nyilatkozik, miután voksolt Dobroesti település egyik szavazóhelyiségében.

A jobboldal egy PNL-USR PLUS koalíciós főgerincben gondolkodik, az RMDSZ, amint azt Kelemen Hunor elnök már vasárnap este, Tánczos Barna szenátor pedig hétfőn délelőtt belengette, kizárólag jobbközép koalíció mellé sorakozna.

A mindenkori hatalom partnere még a gyakorlatilag hivatalból mandátumot szerző 17, a magyaron kívül hivatalosan elismert kisebbségek képviselői. Amennyiben a PMP is megugorja végül az 5 százalékot, akkor az új kormánykoalíció sínre kerül.

Persze, a fő kérdés a pártok mandátumainak végleges száma, mint tárgyalási alap, valamint a kívánságlista. Az USR PLUS máris akarja a pénzügyi és igazságügyi tárcát, amit a PNL nem adna. Az idő pedig sürget, mert Romániának nincs 2021-es költségvetése, és a kampányban a liberálisok karácsonyra ígértek büdzsét.

A tárgyalások végkimenetelét késleltetheti, hogy az USR PLUS-ban kiéleződött a belső hatalmi harc, és sokan tennék lapátra Dan Barna jelenlegi pártvezért.

A Moldovából kitiltott pártvezér mintha a Fidesz kottájából játszana

Tizenkét éve nincs nacionalista párt a román törvényhozásban, miután 2008-ban a Corneliu Vadim Tudor fémjelezte Nagy-Románia Párt (PRM) nem érte el az öt százalékos küszöböt. Ekkortól a szervezett, rendszeres és intézményesített magyarellenesség, xenofóbia gyakorlatilag kiszorult a román belpolitikából, leszámítva az alkalmi kirohanásokat és a kormányszintű „betartásokat”, főleg az oktatás terén.

Most viszont hamvaiból éledt fel a szélsőjobboldal két olyan vezetővel az élen, akiknek (el)ismertsége fényévnyire áll Tudorétól. A 2019-ben alakult AUR két társelnöke George Simion és Claudiu Târziu. A 34 éves Simion politikai zászlajára tűzte Románia egyesítését a Moldovai Köztársasággal, és az 1989-es rendszerváltás óta szervez unionista tüntetéseket, szór propagandanyagokat mindkét országban, így nem véletlen, hogy visszaesőként 2018-ban öt évre kitiltották a Pruton túli államból. Harcostársának, a 47 éves Târziunak a politikai aktivitása sokkal szerényebb, a főként az ortodox egyházhoz köthető médiában ténykedő pártelnök szeptember 27-én indult Bukarest főpolgármesteri tisztségéért, felejthető eredménnyel.

A párt a politikai programjának legharsányabb téziseit mintha a Fidesztől koppintotta volna: a család alapja a férfi és nő közötti házasság; a család fogalma nem tárgyalási alap; a fő cél pedig Románia egyesülése a Moldovai Köztársasággal, hogy „legyen egy Nagy-Románia Európában”. Szerintük Európa a nemzetek közössége, nincs szükség központosított irányításra uniós fővárossal, közös parlamenttel, kormánnyal, ellenzik „Európa gyarmatosítását idegenekkel”, harcolnak az ortodox klérus jogainak megtépázása ellen, és fellépnek a keresztények üldözése ellen.

Cristian Tudor Popescu, az egyik legismertebb román író-újságíró szerint az AUR „az egyházi ereklyék pártja”, utalva arra, hogy gyakorlatilag a három nagy ortodox zarándoklat körüli hatósági tiltásokat meglovagolva, bőszítve a híveket az egészségügyi szabályok felrúgására szerzett népszerűséget a választók körében. Cristian Pârvulescu politológus úgy véli, hogy az AUR megcsípte azon PSD-szavazókat, akik hiányolják a párt nacionalista, EU-ellenes propagandájának hiányát, amit megszoktak Liviu Dragnea (ő börtönbüntetését tölti hatalommal való visszaélésért) autoriter pártelnöksége idején. De ami még meglepőbb, és egyetlen közvéleménykutatás sem jelezte előre, hogy a pártnak főként a közösségi oldalakon terjesztett propagandája tarolt a diaszpórában.

A hétfő déli hivatalos adatok szerint, a voksok majdnem teljes feldolgozása után, az AUR Olaszországban 36,16 százalékot, Cipruson 36,71 százalékot, Franciaországban 25,87 százalékot, Spanyolországban 26,73 százalékot sepert be. Miközben a diaszpórában eddig rendre a jobbközép pártok taroltak.

MIHAI BARBU / AFP

A mérleg nyelve a határon túl billeg

Két évtizedes probléma Romániában a határon túl élők, dolgozók voksolása. A diaszpóra eddig rendre a jobboldal szekerét tolta, ezért a PSD, amíg kormányzott, igyekezett szűkíteni a szavazási lehetőségeket. Idén azonban a parlamenti választásokra a PNL a 2016-os 417 helyett 748 szavazóhelyiséget állított fel az öt kontinensen és 39 244 állampolgár jelezte, hogy levélben voksol. A külföldi szavazóhelyiségek december 4-től nyíltak meg, de már korábban kipattant a botrány, mert több száz, levélben feladott szavazat nem érkezett meg az Országos Választási Bizottsághoz.

A levélben feladott szavazatok összeszámlálása még eltart, és a nagyobb jobboldali pártok plusz százalékokat várnak külföldről, a kicsik pedig, hogy pottyan néhány voks, amelyik eldöntheti esetükben, megugorják-e a küszöböt. A minden eddiginél alacsonyabb, 31,87 százalékos részvétel – 2016-ban még 39,42 százalék volt – főként a kispártoknak kedvez.

A választási rendszer reformja egy évtizede lóg a levegőben, de a most kormányzó – igaz, kisebbségben – PNL sem merte meglépni, korábban a PSD-nek pedig esze ágában sem volt. Így aztán érthető, hogy például Prahova megyében a választási körzetek elnökei hétfőn hajnalban hat órát is dideregtek az utcán, amíg leadhatták a szavazólapokat tartalmazó zsákokat és a jegyzőkönyveket.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.