Évtizedekig voltam bíró, megtanultam, hogy nem a „közvélemény” kedvére kell ítéletet hozni. Csak az számít, ami a tárgyalóteremben történik, a vádlottat csak abban lehet bűnösnek kimondani, amire bizonyíték van, és olyan büntetést kell kiszabni, amit a törvény meghatároz:
a büntetést (…) úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó. A középmérték a büntetési tétel alsó és felső határa összegének fele.
Amikor a Budai Központi Kerületi Bíróság egy év felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki Kaleta Gábor volt perui nagykövetre, felrobbant a Facebook, mely ez esetben a „közvélemény” egy jelentősnek mondható szeletét reprezentálta. Ám mielőtt szakmailag is leszednénk a keresztvizet szegény ítélkező bíróról, rögtön az elején tisztázzuk,
Kaleta Gábor ügyét szinte mindenki ismeri, gyakorlatilag az összes médium hírt adott róla. 2019 tavaszán az amerikai és a spanyol hatóságok egy nemzetközi pedofilhálózatot göngyölítettek fel. Ennek során lepleződött le Kaleta is, aki Limában volt Magyarország nagykövete. Néhány szót érdemes szentelni ennek a hálózatnak, amely – túlzás nélkül állítható – a fél világot átszőtte.
Az USA Belbiztonsági Minisztériumának weboldala 2019 októberében részletesen beszámolt a nyomozás eredményéről. Több száz személyt vádoltak meg az addig ismert legnagyobb gyermekpornográf weboldal működtetésével, illetve használatával. Az oldalon látható kiskorúak közül sokakat ténylegesen is abuzáltak. Az oldal használatáért bitcoinnal, azaz kriptovalutával kellett fizetni. Az oldalt működtető dél-koreai férfit börtönbüntetésre ítélték, rajta kívül még 337 felhasználót állítottak bíróság elé. Többeket az USA 24 különböző államából, az Egyesült Királyságból, Dél-Koreából, Szaúd-Arábiából, Németországból, a Cseh Köztársaságból, Kanadából, Spanyolországból és még jó néhány államból. Az amerikai Igazságügy Minisztérium képviselője kijelentette:
Folytatjuk az ilyen bűnözők üldözését mind az Egyesült Államokban, mind külföldön, hogy az elkövetett szörnyű bűncselekményeik miatt megkapják megérdemelt büntetésüket.
De hogy mennyivel „fejletlenebb” az USA adatvédelme, mint a miénk: a tengerentúlon képesek voltak az összes megvádolt gyermekragadozó nevét nyilvánosságra hozni! Mi meg talán még most sem tudnánk saját nagykövetünk „dicső tetteiről”, ha az Index.hu nem írja meg, miért fosztották meg Kaleta Gábort nagyköveti rangjától. Mert a hatóságok, ha tehették volna, eltitkolták volna az egész botrányos esetet.
Kaleta ellen tavaly novemberben emeltek vádat gyermekpornográfia bűntette miatt, de még ez is csak idén februárban került nyilvánosságra. A hatóságok a titkolózásra azt a magyarázatot adták, hogy az amerikai hatóságok kértek diszkréciót a nyomozás érdekében. Ez azonban novemberben már nem lehetett indok, hisz az Egyesült Államok hivatalosan már október 16-án nyilvánosságra hozta a nemzetközi gyermekpornó-hálózat leleplezését.
Az Országgyűlés külügyi bizottsága ülésének az üggyel kapcsolatos anyagát tíz évre titkosították. Ez persze érthető akkor, ha ott részletesen kiderítették, melyik titkosszolgálat mit mulasztott, kik és mikor világították át az immáron 19 éve a külügyben, illetve az igazságügyben szolgáló diplomatát, és miként fordulhatott elő, hogy a spanyol és/vagy amerikai nyomozók belekukucskálhattak a nagykövet laptopjába, telefonjába, ahol 19 ezer gyermekpornográf felvételt találtak. Az nyilvánvaló, hogy a volt nagykövet olyan bűncselekményt valósított meg, ami nem csupán megvetendő, de több szempontból nemzetbiztonsági kockázatot is jelentett.
Mindezek tükrében vegyük szemre a kiszabott büntetést, hangsúlyozva azt, hogy annak mértékét gyakorlatilag az ügyészség döntötte el. A büntetőeljárási törvény szerint ugyanis
ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, nem szabhat ki hátrányosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat hátrányosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve az ügyészi indítvány tartalmaz.
Kaleta Gábort gyermekpornográfia bűntettének elkövetésével vádolta az ügyész. A büntető törvénykönyv tényállása szerint „aki 18. életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt megszerez vagy tart, bűntett miatt három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Ez tehát a már említett büntetési keret, fő szabályként ennek a középmértéke, azaz 1 év 7 és fél hónap az irányadó. Ettől persze a súlyosító és enyhítő körülmények alapján felfelé és lefelé is el lehet térni.
Vajon milyen enyhítő körülményeket talált az ügyész, amelyek ahhoz vezettek, hogy a középmértéktől lefelé eltérve egy év felfüggesztett szabadságvesztésre tegyen – a bíróra nézve kötelező – indítványt?
Kaleta beismerő vallomást tett, ami általában kétségtelenül enyhítő körülmény. De vajon mennyit ér a beismerés akkor, amikor lehetetlen tagadni, hiszen a számítógépén megtalálták a 19 ezer gyermekpornográf felvételt. Általában a büntetlen előélet is enyhítő tényező. De milyen súlya van akkor, amikor a vádlott évtizedek óta olyan munkakörben dolgozik, amelyben feddhetetlennek kell lennie?
Mester Csaba, a vádlott védője arra hivatkozott, hogy védence mélyen vallásos ember és óriási lelkiismeret-furdalása van. Remélem, nem tekintenek cinikusnak, ha ezt az érvelést nem tudom kellő komolysággal venni.
Tizenkilencezer gyermekpornográf fotót nem lehet egy-két nap alatt begyűjteni, ahhoz valószínűleg évek kitartó és fáradhatatlan munkájára volt szükség. Milyen vallásosság az, milyen lelkiismeret az, amelyik ilyen tartósan elaltatható? Ráadásul – bár nem tudom, hogy ez a vádiratban szerepelt-e – az amerikai nyomozás szerint nem ingyen adták ezeket a rémes fotókat, kriptovalutával kellett fizetni értük. Éppen a bitcoinok útjának követésével sikerült az egész hálózatot leleplezni, majd a weboldalt megszüntetni.
Mintaértékű jogász életet élt, amelynek keretében diplomáciai karriert futott be, és ennek keretében szolgálta hazáját
– érvelt tovább a védő. Igaz, neki az a dolga, hogy védje az ügyfelét, ám az, hogy Kaleta jogász, inkább még súlyosít is, semmint enyhít, hiszen pontosabban érzékelhette a tette súlyát, mint bárki más. Ráadásul nagykövetként a kettős élete és ezáltal a zsarolhatósága miatt komoly nemzetbiztonsági kockázatot is jelentett.
A bíró már csak egy kis lapáttal tett rá erre az érthetetlenül enyhe ítéletre akkor, amikor az egyéves szabadságvesztést az ügyészi indítványban szereplő három évi felfüggesztés helyett csupán 2 év 6 hónapra függesztette fel. Erre végképp semmiféle józan magyarázatot nem találok.
Mint ahogyan arra sem, hogy az ügyész min gondolkodott az alatt a három nap alatt, amit arra tartott fenn, hogy eldöntse, fellebbez-e vagy sem az ítélet ellen. Nem tette: elfogadta az ítéletet, így Kaleta Gábornak biztosan nem kell börtönbe mennie.
Visszatérve a „közvéleményre”, amellyel ebben az esetben volt ügyészként és bíróként is mélyen egyetértek, hadd idézzem egy, az irodalomban (is) járatos egyik felhasználó bejegyzését:
Meggondolatlan fiúcska
A csintalan Sam, amint reggelíznek,
kitöri a nyakát a kis Elíznek.
Meg is büntették szigorúan érte,
lekvárt se kapott aznap a kenyérre.
(ismeretlen költő verse, fordította Kosztolányi Dezső)
Kiemelt kép: Kaleta Gábor sajtótájékoztatót tart a minisztériumban 2014. február 19-én. Fotó: Koszticsák Szilárd /MTI
