Nagyvilág

A román államfő kitart a „kreténség” mellett

Klaus Johannis tudatta azt is, a törvény fölött áll.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nyilvánosságra hozta a román elnököt elmarasztaló határozatát. Az indoklásból – amely tartalmazza az államfő védekezését – kiderül, hogy Klaus Johannis a törvény fölött állóként, megkérdőjelezi a testület joghatóságát – írja a Maszol.ro.

Válasziratában az Erdély kiárusítására vonatkozó beszédét, amelyet korábban – másoknál – maga nevezett kreténségnek, fenntartja. A portál ennek kapcsán felidézi egy 2014-es tévéinterjúját, amikor még a nemzeti liberálisok államfőjelöltjeként azt mondta:

Hogy is képes valaki azt mondani a nyilvánosság előtt, hogy valaki el akarja szakítani Erdélyt, vagy összeugrasztani az erdélyieket az olténiaiakkal? Ezek kreténségek. Ilyesmit nem szabad mondani.”

Ehhez képest most szerinte csak az alkotmányt, Románia területi integritását védte, amikor gúnyolva a magyar nyelvet, megvádolta az ellenzéki szociáldemokratákat, hogy Orbán Viktorral titokban Erdély kiárusításáról egyezkednek.

Az elnök elsősorban a testület fennhatóságát kérdőjelezi meg, érvelése szerint az alkotmány alapján neki mentelmi joga van, ami azt jelenti, a törvény fölött áll. Válaszában tételesen le is írja,  rá nem érvényes közjogi szabályozás, nem vonható felelősségre politikai nézete miatt, nem felel az igazságszolgáltatás előtt „a tisztségével járó jogkörökkel kapcsolatos” tettei miatt,

sem a mandátuma alatt, sem az után.

Szerinte ellene nem indítható büntetőeljárás, nem bírságolható meg, nem perelhető kártérítésért.

Megbüntették uszításáért a román államfőt
Ötezer lejes bírágot kapott Klaus Iohannis a magyarokról mondott szavai miatt.

Az igazságszolgáltatással szembeni mentelmi jog a függetlenség garanciája. Ez védi Románia elnökét az igazságügyi eljárásoktól, és elejét veszi az esetleges zaklatásoknak vagy más akcióknak, amelyek sérthetik a legmagasabb állami hatóság autoritását.

Johannis szerint alkotmányos jogkörei és legitimitása kötelezi arra, hogy aktív szerepet vállaljon az ország politikai életében. Hivatkozik az alkotmánybíróság korábbi döntésére, amely szerint az elnök mandátuma alatt is kifejezheti politikai nézeteit, a testület elmarasztalása pedig korlátozná szólási szabadságát.

Orban az uszító mellett, Iohannis fellebbez
Mindketten úgy vélik, igazságtalan a büntetés.

Az államfő azt állítja, célja nem a diszkriminálás volt, hanem „az állampolgárok tájékoztatása egy közérdekű kérdésben”, ami nem más, mint az ország területi integritása. Fenntartja, hogy folytak tárgyalások Erdély átadásáról, az alkotmány szerint neki meg kell akadályozni az ország területének elidegenítését.

Ez a kötelezettség nem téveszthető össze egy állítólagos diszkriminatív akcióval, különösen hogy Románia elnökének hatáskörébe tartozik az alkotmány védelme.

Szijjártó üzent Románia elnökének
„Több tiszteletet a magyaroknak", mondta a külügyminiszter.
Bukarest csendre intette Szijjártó Pétert
Azt üzenték a külügyminiszternek, ne szóljon bele román belügyekbe. Az államfő közben kemény bírálatokat kapott Romániában is.

Az Asztalos Csaba elnök által jegyzett indoklásában Országos Diszkriminációellenes Tanács visszautasítja azt a kifogást, hogy az ügyben Klaus Johannis ellen nem is indulhatott volna eljárás, legfeljebb a hivatala ellen. A határozat emlékeztet: az alkotmány szerint az elnök egyszemélyes intézmény, az alkotmánybíróság ezt korábban tisztázta. Mentelmi joga nem jelenti, hogy a törvény fölött áll, immunitása csak a mandátumával összefüggő véleménynyilvánításra terjed ki, nem korlátlan.

Igaz ugyan, hogy az elemzett kijelentés egy közérdekű kérdés érintése során, tehát egy politikai nyilatkozatban hangzott el, viszont ez nem jelenti azt, hogy ebben a keretben nem fordulhatnak elő kilengések, vagy hogy bármilyen állítás – függetlenül a tartalmától és a következményeitől – élvezi a szabad politikai véleménynyilvánításnak kijáró védettséget.

A határozat hivatkozik az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatára, amely szerint

a rasszista vagy diszkriminatív kijelentésekhez való jogra hivatkozni a joggal való visszaélésnek minősül, mivel az ilyen kijelentések hatása tönkreteszi a demokráciát és a jogállamot.

Az indoklás külön kiemeli, hogy az elnök egyértelműen kicsúfolta a legnagyobb romániai nemzeti kisebbség nyelvét, mindenféle bizonyíték nélkül

bűnösnek nyilvánított egy egész nemzeti közösséget.

Ha lettek volna bizonyítékai, akkor is úgy kellett volna eljárnia, hogy ne sértegesse a magyar közösséget, ne uszítson ellene. Az indoklás szerint Klaus Johannis pontosan tisztában volt azzal, milyen veszélyesek kijelentései, hiszen erre korábban maga hívta fel a figyelmet.

 

Kiemelt kép: Klaus Johannis / Facebook

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.