A múlt ősszel, a kelet-német tartományi választások időszakában még arról szóltak az elemzések a német sajtóban, hogy megállítható-e az AfD (Alternative für Deutschland) erősödése Németországban. Szinte feltartóztathatatlannak tűnt a populista párt, legalábbis az egykori NDK tartományaiban.
Ám a koronavírus-járvány új időszámítást hozott. Nem csupán példátlan gazdasági mentőcsomag készült el Németországban, de a politikai szereplők között is új játékosok tűntek fel. Ellenállás 2020 néven új pártot is alapítottak a járványkezelés ellenzői. Az alapítók adatai szerint már százezres a taglétszám, bár a pártokat kutató Hendrik Träger szerint ennyire rövid idő alatt nem valós egy ekkora belépési hullám. Matthias Quent politológus szerint az Ellenállás 2020 diffúz gyűjtőhelye az összeesküvés-hívőknek, jobboldali radikálisoknak, oltáselleneseknek, de azoknak a választóknak is, akik a jelenlegi helyzetben bizonytalannak ítélik a jövőt. Egyvalamiben egységesek: elutasítják a lehetséges párhuzamokat a radikális AfD-vel, hiszen a csatlakozók háttere is jóval színesebb a populista párt szavazóinál.
Zavarodott német populisták
Az Alternative für Deutschland valóban nem találja a helyét a koronavírus-járvány idején. Az európai kötvények elutasításában egyetértettek a német kormánnyal, a gazdasági mentőcsomagot megszavazták a Bundestagban. A vírus hatására eltolódtak a politika frontvonalai, ami valódi dilemma az AfD-nek. A párt alapvető karakterjegye békeidőkben a kormánnyal szembeni kíméletlen kritika, de a jelenlegi helyzetben az AfD-szavazók is számítanak a kormányzati segítségre. Ráadásul a párt fő témái, mint a bevándorlás, az iszlamizmus terjedése, vagy éppen a káros brüsszeli befolyás elleni harc, ma egytől egyig periférikus témák. A végeken, a választókörzetekben már érződik is a rossz hangulat. Esett a párt támogatottsága, már 10 százalék alatt vannak, pedig hosszú ideje az volt a trend eddig, hogy a párt szavazóbázisa folyamatosan bővül (2020. februárban még 13-14 százalékra is mérték őket).
Bár Jörg Meuthen, a párt egyik vezetője most is azt jósolta, hogy a 2021-es német tartományi választásokra már Németország nyugati részén is érezhetővé válik majd a begyűrűző gazdasági recesszió aminek nyomán ott is növelni tudja majd támogatottságát az AfD. A politikus ezt arra alapozza, hogy a populista jobboldali párt (potenciális) szavazói között jelentős számban vannak a kis- és középvállalkozók, akik érzékeny veszteségeket szenvedtek el a járvány során. Ezeket az egzisztenciális-szociális félelmeket pedig csak felerősíti a koronavírus-járvány hosszútávú következményeitől való félelem. Az AfD rá is játszik ezekre a félelmekre a járvány idején is. Például nem idegen tőle az sem, hogy megkíséreljen átkeretezni eseményeket, kifejezéseket. Így például a határzár megvalósulását követően a párt politikusai közül jó néhányan az „állítólag megtörtént határzárról” beszéltek. A párt belső használatra készült, de a Zeit Online által megszerzett stratégiai koncepcióban kifejezetten szorgalmazzák bizonyos kifejezések kisajátítását, átkeretezését. Hasonló szellemű javaslatuk volt a légiforgalom szünetelését követően annak megfogalmazása, hogy a felszabaduló légijárat-kapacitásokat fordítsák arra, hogy a kitoloncolásra váró menekülteket utaztassák vissza a kibocsátó országokba.
Mégis, mindez úgy tűnik egyelőre nem elegendő ahhoz, hogy a bázis által igényelt radikális hang újra felismerhető legyen. Az AfD eddig nem vonta kétségbe a koronavírus veszélyességét, ezért kettévált a párt és a pártot támogató hálózat (jobboldali bloggerek, összeesküvés hívők, Putyin-barát platformok). Ez komoly irányváltás, hiszen az Alternative für Deutschland 2019 óta pont dolgozott azon, hogy elmélyítse a kapcsolatát ezzel a miliővel.
Járvány utáni populista feltámadás?
Az AfD jelenlegi talajvesztése természetesen azzal is magyarázható, hogy a mostani krízis során nincs igazán kereslet a párt hagyományos témái iránt. Frank Decker politológus ezt úgy fogalmazta meg, hogy az új jobboldali populizmus a politika által kínált lehetőségekből építkezik. Ezek pedig akkor jönnek létre, amikor a politika a felmerülő témákat és a társadalmi érzelmeket nem megfelelő módon veszi figyelembe. Az AfD számára az nyitotta ki az ajtót, amikor a 2008-as euróválságot követően a német társadalom egy szelete nem értett egyet a mentőcsomaggal. A második hullámot a 2015-ös menekültválság hozta meg a pártnak. A koronavírus lehet a harmadik hullám az AfD számára, hiszen a vírus megszűnését követő válságot a saját maga számára kapitalizálhatja a radikális párt. A német parlamenti pártok közül egyedül az AfD nem képviselteti magát sem a szövetségi kormányban, sem egyetlen tartományi koalícióban sem. Így kötöttségektől mentesen bírál(hat)ja majd a kormányzati intézkedéseket. A valószínűleg megérkező gazdasági válság majdani kezelése kulcskérdés és lehetőség is lesz az AfD számára a jövőben.
Jelenleg a kormányzó CDU/CSU támogatottsága emelkedett meg jelentősen a járvány kitörése óta. Míg 2020. március elején még csak 26 százalék támogatta a két pártot, addig májusban ez a szám már 38-40 százalék környékén található. Angela Merkel támogatottsága rég nem látott magasságokban helyezkedik el és a társadalom széles többsége támogatja a kormányt a vírus leküzdésében. Az AfD-hez hasonlóan a zöldek támogatottsága is csökkent az utóbbi két hónapban. Mindez azzal is magyarázható, hogy járvány idején a választóknak más prioritásai lesznek. A Forsa közvéleménykutató adatai szerint mindössze 13 százalék aggódik továbbra is a menekültek és a külföldiek miatt és csak 9 százalék tekinti továbbra is a legfontosabb kérdésnek a klímapolitikát.
Az igazi kérdés azonban az marad, hogy a járvány megszűnését követően a konszolidáció mennyi ideig tart majd és milyen sikerrel hajtják végre, valamint, ki határozhatja meg tartósan a politikai napirendet. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy komoly gazdasági recesszióval számolnak a gazdasági elemzők, akkor az AfD-nek és a radikális pártoknak Európa-szerte akár komoly konjunktúrája is lehet.
A szerző az IDEA Intézet külpolitikai elemzője
Kiemelt kép: STRINGER /AFP
