Történelmi ítélet a Beneš-dekrétum alapján elvett föld ügyében

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága Szlovákia ellen döntött, a panaszos vagyonát mégis elkobozhatják.

Az Új Szó a bizarr ügyről azt írta, az Állami Erdőgazdaság azért akarta elvenni a 35 hektárnyi területet, mert a tulajdonos, B. M.  felmenői magyarok voltak, márpedig a második világháború után született egyik Beneš-dekrétum szerint a magyarok és németek földjét az újjáalakuló Csehszlovákia elkobozhatta.

B. M. nagyszüleinél ez, egy eljárási hiba miatt, 1946-ban elmaradt, így a ’90-es évek telekrendezése után, 2000-ben B. M. apja tulajdonába vette a parcellákat. Az állami cég 2009-ben, a vagyonelkobzásról szóló Beneš-dekrétumokra hivatkozva akarta elvenni a földet. B. M. bíróságra ment és nyert.

Az ügy 2013-ban jogerősen véget ért volna, de a főügyészség rendkívüli felülvizsgálatot kért.

(Az indítványt René Vanek főügyészhelyettes írta alá. Neki később az Alena Zsuzsovával, a Kuciak-gyilkosság egyik gyanúsítottjával való kommunikációja miatt kellett távoznia a tisztségéből.)

A Legfelső Bíróság 2015-ben az állam javára döntött, lényegében jóváhagyta, hogy a tulajdonos felmenőinek magyar nemzetisége miatt elkobozzák a földjét. Kimondta, hogy mivel a tulajdonos felmenői minden kétséget kizáróan magyar nemzetiségűek, ezért földjét már 1946-ban el kellett volna venni, ha nem bizonyítható, hogy ez megtörtént, akkor „az állam szükséges tekintélyének megőrzésért” feltételezni kell, hogy elkobozták a vagyont.

A testület döntését az Alkotmánybíróság 2017-ben megerősítette, de B. M. az ügyet Strasbourgig vitte, ahol most elmarasztalták Szlovákiát. Úgy döntöttek, a főügyészség beavatkozása miatt a bírósági eljárásnál sérült a panaszos joga az igazságos eljáráshoz. B. M. ügyvédje, Keszegh Tünde szerint a döntés

mérföldkő a szlovák jogrend történetében, mivel először mondták ki nemzetközi szinten, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is kerül sor vagyonelkobzásokra Szlovákiában.

A strasbourgi bíróság nem foglalhatott állást a vagyonelkobzás  kérdésében, az erről szóló per még mindig tart Szlovákiában, de a 2015-ös döntés csak arra ad lehetőséget, hogy a panaszostól elveszik földjét.

Mindezt mindössze az édesapja magyar nemzetisége alapján, a XXI. században, az Európai Unióban, egy olyan döntés következményeként, amelyről a strasbourgi bíróság már kimondta, hogy sérti az igazságos eljáráshoz való jogot”

– hívta fel a szlovák jogrend visszásságaira a figyelmet a panaszos és ügyvédje.

MKÖ: Áttörő a strasbourgi ítélet

Történelmi jelentőségű döntés született Strasbourgban, mert a  per rávilágított, a szlovák állam a nemzetközi előírások által tiltott kollektív bűnösség elve alapján elkoboznak ingatlanokat. Felháborító, hogy a főügyészség és a Legfelsőbb Bíróság a jogfosztás mellett foglalt állást – tudatta Mózes Szabolcs, a Magyar Közösségi Összefogás elnöke.

A Beneš-dekrétumok alapján történt jogfosztások Csehszlovákia szégyene. Még nagyobb szégyen, hogy a legmagasabb állami szervek hét évtizeddel a dekrétumok elfogadása után is érvényesíteni kívánják a diszkriminatív normákat. Felháborító, hogy állami vállalatok és bíróságok utólagosan akarják a tulajdonos felmenőinek nemzetisége alapján elkobozni a földeket.

A szlovák politikusok, jogászok hosszú évek óta arról beszélnek, a dekrétumokat azért nem kell hatálytalanítani, mert már nem fejtenek ki joghatást. Mától a strasbourgi ítélet bizonyítja, hogy ez nem igaz: az állami szervek egy állítólagosan „halott jog” alapján próbálják megfosztani a polgárokat tulajdonuktól.

Kötelességünk kiállni közösségünk és polgáraink jogaiért, egyben a jogbiztonság és alkotmányosság mellett, ezért levélben szólítjuk meg az igazságügyi és a földművelési minisztert. Az agrártárcától elvárjuk, hogy állítsa le a minisztérium alá tartozó állami vállalatok jogfosztó kezdeményezéseit, az igazságügyi tárca pedig a bíróságok rendbetétele keretében ezzel a kérdéssel is foglalkozzon

tette hozzá Mózes Szabolcs.

Így bánt el Benes a magyarokkal
A csehszlovákiai magyarság teljes jogfosztása, nemzeti létének megsemmisítése Edvard Benes 33. dekrétumával vált teljessé 1945. augusztus 2-án.

Kiemelt kép: Fortepan

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.