Nagyvilág

Végre lehet hova fordulnunk, ha gondunk van a Facebookkal

A felhasználók hamarosan egy független bizottsághoz fordulhatnak, ha problémájuk adódik a Facebookkal, ráadásul a tanácsnak egy magyar tagja is van.

A Facebook május 6-án, magyar idő szerint kora este jelentette be, hogy felállt a vállalat új Ellenőrző Bizottsága, megnevezték a felügyelőtanács első tagjait, akiknek az a feladata, hogy független ítéletet hozzanak a legnagyobb közösségi oldalt érintő legnehezebb és legjelentősebb tartalmi ügyekben. Az Ellenőrző Bizottság lényegében úgy működik, mint a való életben a legfelsőbb bíróságok: bárki fordulhat hozzájuk, aki elégedetlen a Facebook valamelyik döntésével. Ahhoz, hogy a bizottság foglalkozzon az üggyel, az őket megkereső illetőnek élnie kellett minden más, a Facebookon belül elérhető fellebbezési lehetőséggel, illetve a csoport akkor vizsgál meg egy esetet, ha maga a Facebook terjeszti az ügyet eléjük.

Az Oversight Board által hozott döntések végleges érvényűek, így megfellebbezhetetlenek, és az egyszeri felhasználóktól kezdve egészen Mark Zuckerbergig mindenkinek el kell fogadnia azokat.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bizottság dönthet úgy, hogy a moderátorok által törölt tartalom visszakerülhet az oldalra, de elrendelhetik olyan posztok/videók/képek törlését is, amelyek korábban jó eséllyel az oldalon maradhattak volna. Egy meglehetősen extrém példával élve: ha valaki mondjuk kifogásolná Mark Zuckerberg egyik posztját, és a panasz az Ellenőrző Bizottság elé kerül, akkor a csoport dönthet úgy, hogy a bejegyzést törölni kell, és ez ellen a Facebook alapítója sem tehetne semmit. A bizottság döntését csak akkor érheti vétó, ha annak a végrehajtása valamilyen törvénybe ütközne.

Itt volt az ideje

Zuckerbeg még 2018-ban írt arról, hogy a Facebooknak új rendszerre van szüksége a közösségi oldalon megjelenő tartalmak szabályozásához és a vonatkozó szabályok érvényesítéséhez.

Nem jó, hogy a Facebooknak önállóan kell ennyi fontos döntést meghoznia a szabad önkifejezésről és a biztonságról

– írta Zuckerberg nagyjából másfél évvel ezelőtt, és nem a levegőbe beszélt, hiszen azóta egyaránt kikérték a Facebook kritikusainak és támogatóinak véleményét, világméretű egyeztetést szerveztek workshopokkal és kerekasztal-beszélgetésekkel, ezeken 88 országból 650-nél is több ember vett részt.

Fotó: Tobias Hase / dpa / AFP

Ennek eredményeként az elmúlt másfél évben kiadták a bizottság alapszabályzatát, létrehozták az Ellenőrző Bizottság Alapot, ami garantálja, hogy a bizottság a döntéshozatal és a javaslatok terén független marad, kinevezték a bizottság vezetőjét és létrehoztak egy portált, amin keresztül a bizottság jelöléseket, illetve a jelentkezéseket fogadhat a további tagságokat illetően.

A tanács jelenleg 20 tagból áll (de idővel minimum 40 főre bővül), ebből négyen társelnökök, akiket még a Facebook jelölt ki, és a május 6-án bejelentett további 16 ember kiválasztását már ők felügyelték. Társelnök Helle Thorning-Schmidt, Dánia korábbi miniszterelnöke, aki a Save the Children nevű gyerekjogi szervezet vezetőjeként is tevékenykedett, Jamal Greene, a Columbia Egyetem amerikai jogászprofesszora. Michael McConnell, korábbi amerikai szövetségi bíró, a Stanford Egyetem alkotmányjogásza és Catalina Botero-Marino, a kolumbiai Andesi Egyetem jogi karának dékánja.

A társelnökök által kiválasztott 16 tag közé egyedüli magyarként bekerült Sajó András jogtudós is, a szólásszabadság és az alkotmányjog szakértője, az MTA rendes tagja, korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) tagja, amelynek alelnöke is volt. Sajó a CEU jogi karának alapító dékánja, emellett tanított a Budapesti Corvinus Egyetemen és az ELTE-n, a rendszerváltás idején részt vett az alkotmány-előkészítő és a nemzeti deregulációs bizottság munkájában, majd jogi tanácsadóként is dolgozott Göncz Árpád köztársasági elnök mellett.

Ha, valakinek a bejegyzését letiltották, az cenzúra. Én úgy látom, hogy az én szerepem az, hogy a cenzúra ellen, ha az indokolatlan, föllépjek. Ebben látom a magam és a tanács szerepét, hogy a cenzúrával szemben védelmet nyújtsunk az embereknek

nyilatkozta Sajó az Indexnek, és azt is elárulta, hogy nincs tudomása arról, miképp került a Facebook látóterébe, a jelöléséről is csak akkor szerzett tudomást, mikor a kiválasztási folyamat során hivatalosan megkeresték. Elmondása szerint ezt követően legalább négy beszélgetésen vett részt, mielőtt a tanács tagjává választották, és mivel a régiónak egyelőre ő az egyetlen képviselője, minden regionális ügynél benne lesz az ötfős bizottságban, hogy segítse a kulturális kontextus jobb megértését.

Függetlenek

A tanács tagjai közvetlenül az Ellenőrző Bizottsággal kötnek szerződést, nem a Facebook munkatársai, és nem távolíthatók el a Facebook által – ezt Mark Zuckerberg külön ki is emelte a bejelentéssel párhuzamosan megjelent posztjában. Az idővel tovább bővülő tanács jelenleg olyan területek szakértőiből áll, mint a szólásszabadság, a digitális jogok, a vallásszabadság, a digitális szerzői jog, az online biztonság, az internetes cenzúra, az átláthatóság vagy az emberi jogok.

A felhasználók kezdetben a Facebook által eltávolított tartalmakkal kapcsolatban élhetnek panasszal a bizottság felé,

így remélhetőleg kezelhetők lesznek az olyan kínos incidensek, mint amikor Rubens dús idomú aktjait törölték a moderátorok, idővel pedig adott lesz a lehetőség, hogy valaki kérelmezhesse a cég által jóváhagyott bejegyzések eltávolítását. A cél pedig az, hogy a tanács hatásköre kiterjedjen a hirdetésekkel, csoportokkal, különböző oldalakkal, akár profilokkal kapcsolatos panaszokra is.

A Facebook ugyanakkor már most felhívta a figyelmet arra, hogy a bizottság nem minden esetben tud majd ítéletet hozni, de a vállalat azon lesz, hogy a bizottsággal együtt dolgozva folyamatosan bővítsék a kapacitást. A legnagyobb közösségi oldal közleményében azt is kiemelte, tisztában vannak azzal, hogy a bizottságnak lesznek olyan döntései, amikkel nem feltétlenül értenek majd egyet, de a csoportnak pont ez a lényeg: valóban önállóan és függetlenül ítélhetik meg a kérdéseket.

Ezzel kapcsolatban Sajó András is úgy nyilatkozott, amennyiben úgy látta volna, hogy nincs garantálva a függetlensége, nem kockáztatja a szakmai renoméját. A jogtudós szerint semmi jelét nem látja annak, hogy bele akarnának szólni a munkájukba.

Nem is hiszem, hogy érdeke lenne a Facebooknak, mert ez az egész az ő presztízsük helyreállításáról vagy megerősítéséről szól. Abban a pillanatban, hogy valamiféle módon bármikor nyomást akarnának gyakorolni, az mindennél nagyobb kárt okozna nekik, úgy gondolom, ez nekik is világos

– mondta Sajó az Indexnek.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.