Rengeteg bizonyíték van arra, hogy ott kezdődött
– mondta az USA külügyminisztere, Mike Pompeo az ABC This Week című műsorában. Hogy mi? A koronavírus-járvány. Hogy hol? Egy vuhani laboratóriumban.
Nem ez volt az első alkalom, hogy Pompeo a vuhani laboratórium felelősségéről beszélt, már hetekkel ezelőtt említette ezt – a járvány eleje óta keringő – pletykát a Fox News-nak, vagyis, hogy nem a pár kilométerrel arrébb lévő piacról ered a vírus, ahogy ezt a legtöbben gondolják (igaz, ez sem bizonyított tény még). De nem csak az amerikai diplomácia feje, hanem az elnök, Donald Trump is a laboros elméletet propagálja, a múlt héten például arról beszélt, hogy látott bizonyítékot a kapcsolatra a koronavírus és a vuhani laboratórium, vagyis a Vuhani Virológiai Intézet között. Igaz, azt nem árulta el, hogy milyen bizonyítékról van szó, de hozzátette: „még az is meglehet, hogy valaki szándékosan tett valamit”.
Mindegy, csak labor legyen
A New York Times közben arról ír, az Egyesült Államok vezetése nyomást gyakorol a hírszerző ügynökségekre, hogy találjanak kapcsolatot a vuhani labor és a vírus között. Egyes elemzők szerint ez odáig vezethet, hogy Trump adminisztrációjának Kína-ellenes és elnökválasztási kampányának érdekében torzított értékelések születhetnek.
Mindenesetre azt már a titkosszolgálatokat összefogó Nemzeti Hírszerzési Igazgató irodája tisztázta, hogy az új típusú koronavírus nem ember által készített, és nem is egy genetikailag módosított vírus. Ahogy ezt a tudósok már jó ideje mondják. Még március közepén jelent meg a Nature Medicine című szaklapban egy tanulmány arról, hogy egészen kicsi annak az esélye, hogy a vuhani laboratóriumban készítették el a vírust, mert az – akárcsak a HIV, a SARS vagy az ebola – állati eredetű, valószínűleg denevértől származik. Annak is kevés az esélye, hogy a SARS-Cov-2 már korábban is megvolt a laborban, és onnan jutott volna ki valahogy.
Hasonlóan vélekedik az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is. Trump szavaira reflektálva Michael Ryan, a egészségügyi vészhelyzeti program vezetője az állati eredetet erősítette meg. Szerinte most azok a legfontosabb kérdések, hogy melyik állatról van szó, illetve miként tudott a vírus állatról emberre kerülni, hiszen ezek a válaszok segíthetik leginkább a gyógyítást. Daniel R. Lucey, a Georgetown Egyetem járványügyi szakértője szerint az is lehet, hogy a piacon nem is valamelyik állattól indult el a fertőzés, hanem már ott is voltak fertőzött emberek – ezt egyébként egy amerikai-kínai kutatócsoport is vizsgálja. Lehetséges ugyanis, hogy nem is Vuhanból indult ki a SARS-Cov-2, a város, illetve a piaca csak az első gócpontja volt.
Mindenesetre Trumpék fenntartják, ha netán véletlenül is, de lehetséges, hogy az intézet laboratóriumából került ki az állati eredetű vírus. És erre több érvük is van.
- A Vuhani Virológiai Intézetben foglalkoztak a különböző koronavírusokkal, ahogy denevérekkel, denevérvírusokkal is.
- A laboratórium közel van az élőállatpiachoz, ami jelenleg a legelfogadottabb verziója annak, honnan terjedt el a járvány.
- Kína nem engedi be az intézetbe a nyugati szakértőket, sem az USA-t, sem a WHO-t vizsgálódni.
- Az Egyesült Államok már két évvel ezelőtt is figyelmeztetett, hogy a kínai laboratóriummal szemben – noha az 2015-ben a lehető legmagasabb biológiai biztonsági tanúsítványt is megszerezte – biztonsági aggályok merültek fel. Az amerikaiak akkor épp azt említették potenciális veszélyforrásként, hogy az ottani munka közben akár emberre is átterjedhet a vírus, ami esetleg egy újabb SARS-járványt okozhat.
- Februárban Kína elnöke, Hszi Csin-ping „az ország biológiai laboratóriumi biztonsága és biobiztonsága” érdekében egy terv szükségességéről beszélt, amely után a Tudományos és Technológiai Minisztérium új iránymutatásokat vezetett be a laborok, különösen a vírusokkal foglalkozó intézmények számára. A kormányzati Global Times ezt követően egy olyan cikket jelentetett meg, amelyben a víruslaboratóriumok nem megfelelő működéséről, ezen belül is a biológiai ártalmatlanítás problémáiról írtak.
A járvány eredete már januárban is politikai téma volt. Matthew Pottinger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági helyettes tanácsadója, aki annak idején még újságíróként először számolt be a SARS-járvány kitöréséről Kínában, a hírszerző ügynökségeket azzal nyomasztotta, hogy találjanak összefüggést a vírus és a vuhani intézet között. Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának vezetője, Anthony Ruggiero pedig a CIA felé jelezte elégedetlenségét még ugyanebben a hónapban, mert nem képesek feltárni a vírus eredetét.
A kritikára a CIA úgy reagált: egyszerűen nincs arra bizonyítékuk, hogy bármelyik teória mögé beálljanak. Ahogy a hírszerző ügynökségek egy része is azt próbálja értésére adni a kormányzatnak, hogy
Ugyanakkor a New York Times cikkében arról is írnak, a szakértők attól tartanak, hogy nem minden ügynökség lesz hajlandó ezt tudatosítani a korábban a CIA-t is vezető Pompeóban, illetve az elnökben, így elindulhat a conclusion shopping, amelynek során főleg a karrierhivatalnokok előtérbe helyezésével fenntartható a laboratórium-elméletet. A conclusion shopping kifejezést az ahhoz hasonló esetek megnevezésére használják, mint amikor 2002-ben a Bush-kormányzat nyomására a hírszerzés is úgy értékelte, hogy Iraknak tömegpusztító fegyverei vannak, és kapcsolatban áll az al-Kaidával. A Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) tett is e felé egy lépést.
Kína felelőssége
Trump a virológiai intézet megnevezése nélkül is többször megvádolta a kommunista országot azzal, hogy a helyzet nem megfelelő kezelése miatt fajulhatott eddig a járvány.
Hiszünk abban, hogy a forrásnál meg lehetett volna állítani
– nyilvánította ki például április 27-én az amerikai elnök, hozzátéve: „komoly vizsgálatot” folytatnak a pandémia forrásának keresésében, és Kínát „sokféle módon elszámoltathatóvá lehet tenni”.
És erre talán érdemesebb is lenne próbálkoznia az amerikai kormánynak.
Először is azért, mert ez jobban bizonyítható. Kínát rengeteg jogos bírálat érte a világ számos országából, hogy túl későn kezdte el kongatni a vészharangot, sőt, emberéleteket sem sajnálva, elhallgattatták a saját állampolgáraikat, orvosaikat is. E mögött jórészt hatalomtechnikai és bürokratikus álltak. Ugyanakkor az AP most megszerzett egy, az amerikai belbiztonsági minisztériumban készült, nem titkosított „de csak hivatali használatra szánt” belső elemzést, amelyben az olvasható:
A távol-keleti állam tagadta az exportkorlátozásokat, a kereskedelmi adatok nyilvánossá tételét késleltette, valamint a helyzetről félrevezette a WHO-t, így továbbra is tudott külföldről rendelni, melynek eredményeként az arcmaszkok, a sebészeti köpenyek és kesztyűk behozatala hirtelen növekedésnek indult. Vagyis még mielőtt a többi ország tudott volna a helyzet súlyosságáról, Kína ezekből rengeteget felvásárolhatott és betárazhatott előlük.
Az amerikai kormány vádjaira Peking azzal szokott visszavágni, hogy az USA-nak időben megvoltak a szükséges ismeretei ahhoz, hogy rendesen felkészülhessen a járványra. Állítják: sem a Kína által megosztott információkra, sem az általuk mutatott példákra nem reagált megfelelően az Egyesült Államok, és ezért tart most ott, ahol. Ezt az értelmezést propagálja a kínai állami hírügynökség által készített, Kínát éltető, az USA-t pedig becsmérlő legós videó is:
E mellett Kína szerint Trumpék azért pécézték ki őket, hogy ezzel eltereljék a figyelmet a járvány elleni védekezésben tett saját hibáikról, valamint ez jó kampánytéma lehet az amerikai elnöknek, amely hozzásegítheti, hogy újabb négy évig hatalmon maradjon.
Kína a kezdeti botladozások után azt a képet próbálja sugallni magáról, hogy végül sikerrel kerekedett felül a járványon. A kínai külügyminisztérium szóvivője pedig odáig merészkedett, hogy szerinte a koronavírus forrása valójában az Egyesült Államok hadserege.
Peking a világjárvány erősödésekor segítőkésznek mutatta magát, például egészségügyi felszereléseket ajánlott fel, együttérzéséről biztosította az járvány csúcsán járó országokat, ám később egyre agresszívabbá vált a hozzáállása, főleg ha bárki a felelősségüket firtatta. Kína nyilván azt érzi, hogy most eljött a pillanat, amikor erősödhet a szerepe a világpolitikában, főleg úgy, hogy az Egyesült Államokat komolyabban sújtják a Covid-19 járvány miatt az egészségügyi, gazdasági és politikai problémák.
Kína sem egyszerű eset
A Kínával szembeni bizalmatlanság világszerte egyre nő. A Pekinggel régóta feszült viszonyban lévő Ausztrália a világjárvány kialakulása miatt nemzetközi vizsgálatot indítana, mire a kommunista ország úgy reagált,
és azt is felvetették: ha Ausztrália erősködik, a kínai vásárlók bojkottálhatják az ausztrál termékeket, szolgáltatásokat, márpedig az exportjuk egyharmada jelenleg Kínában köt ki. Nagy-Britannia is alapos vizsgálatot követel a járvány után annak kirobbanásáról – mondta Dominic Raab külügyminiszter, de hasonlóan nyilatkozott német kollégája, Heiko Maas is.
Az elmúlt hetekben, mióta Kínában a járvány lecsillapodott, az amerikai hadsereg mellett az afrikaiak kerültek célpontba, mivel állítólag ők viszik vissza a járványt hozzájuk. A hírek szerint Kantonban ezért diszkriminálják az afrikaiakat, kilakoltatják, karanténba erőltetik őket. Ezek után több kínai nagykövet is azt kérte a fogadó országától, hogy határolódjanak el a „rasszista rossz bánásmódról” szóló álhírektől.
Hollandiát azzal fenyegette meg Kína, hogy visszatartják az egészségügyi támogatásukat, ha nem nevezik át képviseletüket Tajvanon úgy, hogy abban szerepeljen a Tajpej szó (Tajvan kínai fővárosának neve). Franciaországban a párizsi kínai nagykövetség weboldalára került ki egy olyan cikk, amiben a nagykövet azt mondja: a nyugati országok hagyták az öregeket meghalni az idősotthonokban.
A német Bild bulvárlap április közepén „benyújtotta a számlát” Kínának, amely szerint Németországot 145 milliárd euró illeti meg, ekkora plusz kiadást szenvedtek el ugyanis a koronavírus miatt. A berlini kínai nagykövet ezzel nyilvános vitába szállt, de nem csak itt próbált meg befolyásolni. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írt arról, a kínaiak kísérletet tettek arra, hogy a német kormányzati állításokkal szemben pozitívabb kép alakuljon ki a kommunista állam koronavírus elleni küzdelméről. Nemcsak a német belügyminisztérium tud Kína dezinformációs és propaganda kísérleteiről, hanem az Európai Külügyi Szolgálat is, amely szerint
Nemrégiben a német kormány arra is panaszkodott, hogy a kínai diplomaták támogatási és hálaleveleket kérnek Pekingnek, amelyben a vírus elleni erőfeszítésüket, segítségüket köszönnék meg német kormányzati és vállalati vezetők. De ugyanez volt a kérés Lengyelországtól is, állítja az ottani amerikai nagykövet, Georgette Mosbacher. Kína nyomást gyakorolt Andrzej Duda elnökre, hogy hívja fel Hszit, és köszönje meg a segítséget. Amit Duda meg is tett, Kínában a lapokba is bekerült vele.
„Lengyelország nem kapta volna meg ezeket a dolgokat, ha nem történik meg a telefonhívás, szóval így felhasználhatták propagandacélokra” – fogalmazott Mosbacher.
Kiemelt kép: STR /AFP
