Nagyvilág

Miért hal meg sokkal kevesebb koronavírusos Szlovákiában, mint nálunk?

Szombatig 1407 megerősített koronavírusos esetet jelentettek Szlovákiából, és 24-en haltak meg a betegségben. Az egymillió főre jutó négy haláleset kiemelkedően kevésnek számít, a legkevesebbnek Európában, összehasonlításképpen: Magyarországon ez a szám 33, Belgiumban pedig – ahol San Marinótól eltekintve a legrosszabb a helyzet e mutatót nézve Európában – 665. De még Csehországban is 22 áldozat jut egymillió lakosra.

A Magyarországgal való összehasonlítás azért is érdekes, mert csak a halálozási arány tér el jelentősen, a megbetegedések száma nem: északi szomszédunknál 257, idehaza 296 beteg jut egymillió főre. Mi lehet akkor a magyarázat a halálozási mutatók drasztikus különbségére?

1. A tesztelés

Szlovákiában népességarányosan több mint kétszer annyi embert vizsgáltak meg, mint Magyarországon, ott több mint 16 ezer, nálunk kevesebb mint 8 ezer tesztet végeztek egymillió főre vetítve, így minden bizonnyal jobban sikerült a szlovák betegek kiszűrése.

Fotó: Joe Klamar  /AFP

2. Az életkor

Magyarországon a fertőzöttek életkori megoszlásáról, átlagéletkoráról sokáig nem tudtunk semmit, a hivatalos kormányzati oldalon csak a halottak életkorát közlik, ami most átlagosan majdnem 78 év. A Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla ugyanakkor – egy hete, még 2237 megbetegedésnél – arról beszélt egy előadásában, hogy a legtöbb fertőzött a 76 és 85 év közötti korosztályból került ki, és 44 százalékuk elmúlt 65 éves, miközben csak minden negyedik magyar koronavírusos fiatalabb 45 évesnél. Ezzel szemben a Nemzeti Egészségügyi Információs Központ adatai alapján – amelyeket az Új Szó közölt –

a szlovákoknál a betegek átlagéletkora 40,3 év.

Ennek az az oka, hogy Magyarország elsősorban idősotthonokban és kórházakban terjedt el a vírus. Igaz, mint az Új Szó megjegyezte, azóta Szlovákiában is megjelent idősotthonokban a fertőzés, így ott is nőhet a halálozási arány a következő hetekben.

Videók a témában:

3. A gyorsaság

Szlovákiában Magyarország után két nappal, március 6-án azonosították az első fertőzöttet, és a hatóságok szinte azonnal intézkedtek. Pozsonyban és környékén szinte rögtön bezártak az alap- és középfokú oktatási intézmények, majd ez történt több más országrészben is a következő egy hétben. Emiatt lehet azt olvasni, hogy a szlovákok korábban ébredtek, és ennek tulajdonítható, hogy amíg Magyarországon már március 15-én volt halálos áldozata a járványnak, Szlovákiában március 30-án halt meg az első beteg, Bajmóc 60 éves polgármestere.

Ugyanakkor a többi, a járvány megfékezésére meghozott intézkedés – egy kivétellel, amire visszatérünk – időzítése nem különbözik jelentősen a magyarországiaktól. Pár példa:

  • az olaszországi légi járatok leállítása: ott március 9., idehaza március 10.;
  • a sport- és kulturális rendezvények betiltása: március 9., illetve március 12.;
  • beteglátogatás tilalma bentlakásos szociális otthonban, kórházakban: ott március 9., itthon március 8.;
  • két hét otthoni karantén az Olaszországból, Kínából, Dél-Koreából és Iránból hazatérőknek: március 10., március 12.;
  • misék szüneteltetése: március 10., nálunk március 22;
  • szükséghelyzet: Szlovákiában március 12-étől, idehaza veszélyhelyzet március 11-étől;
  • nem létfontosságú boltok bezárása: március 16-a, illetve 17-e;
  • határok lezárása mindkét országban március 17-én.
Fotó: Arpad Kurucz  /Anadolu Agency /AFP

Két fontos különbség azonban van. Az egyik, hogy a húsvéti szünetre Szlovákiában részleges kijárási tilalmat vezettek be, azaz nem lehetett átlépni a járási határokat, hogy megelőzzék a rokonlátogatásokat és így az idősebbek megfertőzését. A másik: a maszkviselés.

4. A maszk

Március 16-án Pozsony csatlakozott Besztercebányához és Kassához, ahol már korábban bevezették, hogy csak maszkot viselve lehet használni a tömegközlekedést. Ezzel Európa első városai között voltak, amelyek meghozták ezt a döntést.

Március 25-étől pedig az egész országban az utcákon is kötelezővé tették az arc eltakarását.

Ezzel szemben Európa egyes országaiban most, az enyhítésekkel nagyjából egy időben vezetik be a kötelező maszkviselést, de csak a tömegközlekedésen és az üzletekben, ez a helyzet Magyarországon (Budapesten ettől a héttől, országosan jövő hétfőtől), és Németországban is (a múlt héttől az üzletekben kötelező az arc takarása).

Annak ellenére hozták meg ezt a döntést, hogy maszkokból Szlovákia sem állt valami rózsásan, ugyanakkor elfogadták az otthon készített maszkok hordását is. A politika pedig végig példát mutatott, amíg itthon a tünetmentesek maszkviselésének hiábavalóságáról beszéltek az illetékesek, köztük a tiszti főorvos is, addig Szlovákiában már a hivatalos előírás előtt, március 21-én maszkban alakult meg az új kormány, Zuzana Caputová öztársasági elnök maszkviseletei pedig a világsajtót is bejárták.

Az Euractivon közölt egy cikket a minap egy szlovák idegsebész, Andrej Šteňo arról, hogy Szlovákia miként vált úttörővé az arcmaszkokkal való védekezéssel. Szerinte a döntéshozók mellett kiemelt szerepe volt ebben a szakembereknek is, és Szlovákia előrébb járt az egészségügyi szervezeteknél is, mint a WHO vagy az amerikai járványügyi hivatal hiszen a közelmúltig – ahogy a magyar operatív törzs sem – nem ajánlották általánosságban a maszk viselését.

Šteňo viszont arról ír, hogy még a betegség megérkezése előtt elkezdődött a maszkok propagálása Szlovákiában. Már február végén arról írtak orvosok, hogy ha mindenki hordja, akkor hasonló hatás érhető el, mint a védőoltással. Másrészt a szakértők, orvosok, elkezdtek adatokat gyűjteni és publikálni arra alapozva, hogy azon ázsiai országok, ahol hagyománya van a maszkviselésnek, hatásosabban léptek fel a koronavírussal szemben.

Fotó:  Vladimir Simicek  /AFP

Szakértők felhívták a figyelmet a WHO adataira, amely szerint a koronavírus elsősorban 5 µm-nél nagyobb légúti nyálcseppekkel terjed, és arra, hogy az amerikai népegészségügyi központ szerint az otthoni készítésű vászon maszkok még az 1 µm-nél is kisebb részecskéket is szűrik, ha kis hatékonysággal is, így valamilyen szintű védelemmel szolgának a vírus ellen. Március 8-án a Lancet tudományos folyóiratban két írás is megjelent, az egyik arról szólt, hogy az elkülönítés és a kontaktszemélyek felkeresése magában nem elégséges a járvány kontrollálására, a másik pedig arról, hogy fontolóra kell venni a tömeges maszkviselést.

Az írások összefoglalóit továbbították szlovák politikusoknak, az orvosi szakszervezetnek, de még a legnépszerűbb szatirikus Facebook-oldalon is megjelent. Ezzel szinte egy időben elindult az Arcmaszkot hordani nem szégyen kezdeményezés, egy napra rá pedig az egészségügyi dolgozók a járvány kezeléséről szóló felhívása is megjelent, amit majdnem 15 ezren írtak alá.

Fontos szerepet tulajdonít Šteňoc Marek Krajčí egészségügyi miniszternek, ő ugyanis már március 12-étől a maszkviselést támogatta.

Egy nappal később Krajčí vendége volt a leendő miniszterelnök, Igor Matovič társaságában egy élő tévéműsornak, ahol mindketten végig maszkot viseltek. De a leköszönő kormányfő, Peter Pellegrini is arra ösztönözte az embereket, hogy hordjanak maszkot.

Kiemelt kép: Vladimir Simicek /AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.