Nagyvilág

Balhé van a NATO-ban Törökország miatt

Törökország magára maradt a terrorizmus elleni harcban, miután a NATO londoni csúcstalálkozóján nem született egyezség

– mondta Hulusi Akar török védelmi miniszter pénteken Ankarában.

A tárcavezető az észak-atlanti szövetség december 3-ai és 4-ei vezetői találkozójával kapcsolatban kiemelte: Törökországnak, amely csaknem 70 éve NATO-tag, az a prioritása, hogy szövetségeseivel együtt számolja fel a terrorizmus jelentette veszélyt. „Ezzel a céllal elhúzódó tárgyalásokat folytattunk, egy sor közös lépést is tettünk, és bár sok témában megegyezésre jutottunk, a végső ponton nem született egyetértés, Törökország pedig sajnos magára maradt a terrorizmus elleni harcban” – fogalmazott Akar.

A védelmi miniszter a „végső pont” kifejezés alatt  megfigyelők szerint  azt értette, hogy a NATO – Törökország előzetes felszólítása ellenére – nem minősítette terrorszervezetnek azt az észak-szíriai Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát, amely ellen a török hadsereg október 9-én offenzívát indított. Ankara szerint az YPG a törökországi kurd fegyveres szakadárok szövetségeseként biztonsági fenyegetést jelent számára.

A török vezetés a NATO-csúcs előtt jelezte: amennyiben a katonai szövetség nem hagyja jóvá azt a védelmi tervet, amely szerint az YPG fenyegetést jelent Törökországra, Ankara sem támogatja azt a másik aktuális védelmi tervet, amely a balti térséget (Észtország, Lettország, Litvánia) és Lengyelországot érinti.

Törökország a találkozón végül elfogadta a balti térségre és Lengyelországra vonatkozó tervet. Az NTV török hírtelevízió csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török elnök Londonban tett nyilatkozatára hivatkozva arról számolt be, hogy Ankara bár igent mondott, arra szólította fel a szövetséget, hogy ne hagyja egyedül a terrorizmus elleni harcban. Erdogan hozzátette: előzetesen Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Emmanuel Macron francia elnök, Angela Merkel német kancellár és Andrzej Duda lengyel elnök is Törökország támogatását kérte telefonon.

Stoltenberg a csúcstalálkozót követően újságíróknak arról beszélt, hogy a tagállamok nem vitatták meg az YPG megítélésének kérdését.

A török védelmi miniszter pénteken azt is mondta, hogy „egyes körök” igyekeznek a NATO semmibe vételének bizonyítékaként bemutatni Törökországnak a nemzetbiztonsága érdekében tett lépéseit, ami logikátlan és egyszersmind a tények eltorzítása.

A hivatalos úton Rómában tartózkodó Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter pénteken a sajtó munkatársainak kijelentette: a balti térséget és Lengyelországot érintő terv nem jelenhet meg anélkül, hogy a Törökországra vonatkozót ki ne adnák. „Jelenleg mindkét terv ugyanabban a fázisban van, várakozik, ha az előbbi megjelenik, az utóbbival együtt fog, ha gond adódna, akkor pedig mindkettő akadályoztatva lesz” – szögezte le. A török diplomácia vezetője hangsúlyozta: Ankara természetesen nincs a balti térség és Lengyelország ellen, de a NATO-nak az a feladata, hogy minden szövetségesét védje.

Nem méltányos, hogy miközben némely országok a mi tervünk útjába akadályokat gördítenek, másokét jóváhagyják

– hangoztatta Cavusoglu.

Kiemelt kép: Mustafa Kamaci / ANADOLU AGENCY

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.