Nagyvilág
US-Taliban fighter John Walker Lindh (2nd-L) rides in the back seat with security officers 23 January, 2002, as they arrive at the Alexandria Detention Center in Alexandria, Virginia. Walker, the US national accused of fighting for the Taliban in Afghanistan against US-backed troops, is to appear 24 January before US Magistrate Judge Weldon Sewell in the district court on charges of conspiring to kill US nationals and supporting terrorist groups, said Paul McNulty, US attorney for the eastern district of Virginia. Walker was captured in northern Afghanistan in November and then survived a bloody uprising by Taliban and al-Qaeda prisoners at a fort near Mazar-i-Sharif before coming to the attention of US authorities. He faces life in prison if convicted on the conspiracy charge.   AFP PHOTO/ Shawn THEW (Photo by SHAWN THEW / AFP)

17 év után szabadlábon az amerikai tálib, aki arcot adott a gonosznak

Csütörtökön szabadon engedték John Walker Lindhet, azt az amerikai férfit, akit 2001-ben amerikai és afgán kommandósok fogtak el Észak-Afganisztánban. Hiába töltötte le börtönbüntetését, az amerikai közvélemény továbbra is megosztott, sokan tartanak attól, hogy egy terrorista nyerte vissza a szabadságát.
Korábban a témában:

2001 novemberében John Walker Lindh világszenzáció volt. Az amerikai hadsereg helyi milíciák támogatásával két hónap alatt megdöntötte az Afganisztánt akkor irányító, ultrakonzervatív Talibán mozgalom uralmát. Észak-Afganisztánban több ezer tálib foglyot zártak össze egy középkori erődből átalakított börtönben, ahol a CIA igyekezett használható információkat gyűjteni a foglyoktól Oszáma bin Ládenről és az al-Káida vezetőiről. Az agresszív vallatási módszerek laza biztonsági intézkedésekkel párosultak, így a rabok egy rész fellázadt és megpróbálta átvenni az uralmat a börtön felett. Az épp kihallgatást végző – azóta hősként tisztelt – John Micheal Spann CIA-ügynököt meglincselték.

Az afgán, amerikai és brit erőknek csak napokig tartó harcok után sikerült leverniük a lázadást, és az akkor már nagy alapossággal folytatott átvizsgálások vezetettek a szenzációhoz. A többségében írástudatlan afgán és pakisztáni férfiak között egy hasonlóan torzonborz fiatalember is volt, aki az első – még a lincselés előtti – kihallgatásán ír származásúnak vallotta magát, hogy elkerülje a további problémákat. A börtönlázadás leverése során lövést kapott, gyakorlatilag félholtan talált rá Robert Young Pelton amerikai újságíró, akinek végül elárulta igazi nevét és állampolgárságát is.

Mind a nemzetközi sajtó, mind az amerikai kormányzati propaganda lecsapott az „amerikai tálibra”, azaz John Walker Lindhre, aki egyszerre arcot adott a „gonosznak”. Az akkor 20 éves férfi a közutálat céltáblájává vált a 2001. szeptemberi terrortámadások utáni amerikai közhangulatban, személye megfoghatóvá és bemutathatóvá tette mindazt, ami ellen harcot hirdetett az Egyesült Államok.

Lindh 2002-ben került bíróság elé, és kezdetben olyan dolgokkal is megvádolták, amiket valószínűleg nem követett el, de amikért akár háromszoros életfogytiglant is kaphatott volna. Mivel fogsága alatt valószínűsíthetően meg is kínozták – ami nagyban gyengítette volna egy tárgyaláson a vád bizonyítékait –, végül vádalkut kötött a két fél, Lindh elismerte, hogy a tálibok oldalán harcolt és hogy illegálisan viselt fegyvert, cserébe „csak” 20 évet kapott és vállalta, hogy az amerikai fogságban töltött idejéről nem fog nyilatkozni.

(COMBO) This combination of pictures created on April 17, 2019, shows at left a police file photo made available February 6, 2002 of the "American Taliban" John Walker Lindh and at right a February 11, 2002 photograph of him as seen from the records of the Arabia Hassani Kalan Surani Bannu madrassa (religious school) in Pakistan's northwestern city of Bannu. - John Walker Lindh, dubbed the "American Taliban" after he was captured fighting for the Islamist insurgents in November 2001, will be freed from prison on May 23, 2019 amid concerns he has not forsaken the radical ideology that took him to Afghanistan. (Photo by AFP)
Fotó: AFP

Az amerikai férfi nem azért volt Afganisztánban, mert az al-Káida tagja vagy támogatója lett volna. A tálibok 1994-ben bontottak zászlót Afganisztánban és onnantól kezdve évről évre növelték területüket az Északi Szövetségnek nevezett ellenfelükkel szemben. A Talibán mozgalom sikerét négy külső szereplő segítette: a pakisztáni hadsereg és titkosszolgálat „szakmai tudással”, a szaúdi és öbölbeli konzervatív alapítványok dollármilliókkal, 1996-tól az Afganisztánban menedéket lelő al-Káida, illetve jónéhány pakisztáni vallási iskola vezetése. Ez utóbbi csoport támogatása volt a legsajátságosabb: az ingyenes képzést nyújtó szemináriumok nyaranta bezárták kapuikat, a diákokat pedig ezerszámra küldték át Afganisztánba harcolni a tálibok oldalán.

Lindh ehhez az utóbbi csoporthoz tartozott, azért ment Pakisztánba, hogy vallási tanulmányokat folytasson. 1996-ban, 16 évesen tért át az iszlám hitre, később tíz hónapig élt Jemenben azért, hogy megtanuljon arabul. Rövid otthoni tartózkodás után indult el Pakisztánba, ahol aztán – valószínűleg – együtt mozogva a többi diáktársával önként csatlakozott az afganisztáni tálibokhoz 2001 augusztusában azért, hogy részt vegyen a harcokban.

Mi várható a szabadulás után?

Amikor John Walker Lindh áttért az iszlámra és nézetei szélsőségessé váltak, még futóbolondnak tartották az ilyen embereket. A 2001. szeptemberi terrortámadás az Egyesült Államokban alapvetően alakította át az emberek biztonságérzetét és az iszlám vallásról alkotott véleményüket. Az Iszlám Állam 2012-től induló szíriai és iraki rémuralma megerősítette ezeket az értékéléseket, az elmúlt évtizedben bekövetkezett számos terrortámadás pedig hatványozottan emelte meg az egykor futóbolondnak gondolt emberek jelentette veszélyt. Lindh szabadon engedése ezekre a félelmekre erősít rá újra.

Arról, hogy mit gondol a még mindig fiatal, 38 éves férfi, nagyon keveset tudunk. A börtönben nem hagyta el a hitét, állítólag szélsőséges nézeteit is megőrizte, de ez nem akadályozta meg abban, hogy példás magaviselete miatt 17 évre csökkentsék a börtönbüntetését.

Az amerikai terrortámadások áldozatainak hozzátartozói, az Afganisztánban meghalt CIA-ügynök családtagjai természetszerűleg hangosan követelik Lindh fokozott megfigyelését, és a republikánus média is ezen a véleményen van.

Az amerikai tálib szabadulása után is szoros ellenőrzés alatt marad, Lindh a szabadulásért cserébe vállalta, hogy az internetes forgalmát megfigyelhetik, csak angolul levelez majd az interneten, és nem kap útlevelet. De hogy pontosan miként tekint a világra, és tényleg a globális dzsihád erőszakos nézeteit vallja-e (miként ezt állították róla), csak az elkövetkező hónapokban, években derül ki.

Egy valami azonban biztos, az amerikai és az európai közvéleménynek is fel kell készülnie lélekben (a hatóságoknak pedig a gyakorlatban is), hogy egyre több terrorizmusért elítélt szélsőséges fog visszatérni a közéletbe. Franciaországban 2018-ban negyven, terrorizmusért elítélt embernek járt le a börtönbüntetése, Nagy-Britanniában mintegy nyolcvannak. Ha nem is mindenkit erőszakos cselekmények végrehajtásáért tartóztattak le, az általuk, kapcsolataik vagy nézeteik jelentette veszély nem jelentéktelen.

Kiemelt kép: SHAWN THEW / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.