Nagyvilág

Amerikai abszurd: a Pentagon fizetett volna a táliboknak

Különösen érezhették magukat az amerikai kongresszus képviselői, amikor arról értesültek, a Pentagon forrásokat kér a 2020-as költségvetésben arra, hogy megtérítse saját ellenségének, a tálib mozgalomnak a kiadásait a kétoldalú béketárgyalásokon. A törvényhozás megtiltotta ezt.
Korábban a témában:

Az Egyesült államok 18 éve folytatja háborúját Afganisztánban a katonai siker legkisebb reménye nélkül. Az afgán kormány ellen harcoló Talibán mozgalom egyszer már uralta az országot, ám vesztükre menedéket adtak Oszáma bin Ládennek és az al-Káida mozgalomnak. A szaúdi terrorvezért a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után sem adták ki a USA-nak, így szembe kellett nézniük az amerikai invázióval. A totális vereséget követően idővel újjászervezték magukat és az évek során a tálibok egyre jelentősebb területeket tudtak ellenőrzésük alá vonni. Bármivel is  próbálkozott a világ legerősebb hadserege, a Talibán felszámolhatatlannak bizonyult (igaz, ezért az afgán kormányzat is felelős a széthúzásaival, korrupciójával, inkompetenciájával).

Az amerikai kormány és a tálibok között a titkos tárgyalások valamikor 2009-ben kezdődtek, de sokáig nem vezetettek sehova. Az egyetlen látványos eredmény az volt, hogy Katarban egy „képviseleti irodát” nyithattak a Talibán mozgalom vezetői, azóta is ott folynak a kétoldalú tárgyalások. Már amikor folynak.

A Trump-adminisztráció – mint szinte minden máshoz – az afganisztáni kérdéshez is zavarosan állt hozzá. Először is, eleget téve a vezérkar kérésének, az elnök harmadával növelte az amerikai erők számát, megszüntette a politikai rendezésért felelős különmegbízott pozícióját, és az amerikai haderő is intenzívebb tempót diktál a bombázásokkal.

Aztán egyszer csak kiderült, hogy intenzív tárgyalások folynak a tálibokkal az új vezetés alatt is, Trump embere ebben az ügyben Zalmay Khalilzad, befolyásos republikánus szakember, aki volt iraki és afganisztáni nagykövet, ráadásul afgán származású. 2019 elején már elvi megállapodásról beszélt a két oldal, a kivonulás feltételeit is felvillantva. Donald Trump eközben 2018 decemberében 7000 katona kivonását rendelte el, ez pedig a duplája annak, mint amennyivel növelte az amerikai erők létszámát 2017-ben. A döntés azért is volt kínos, mert a NATO-szövetségesek a szokásos késéssel, 2018-ban hozták meg saját döntésüket a csapatnövelésről, így amíg ők növelnek, addigra az USA már csökkent.

Zalmay Khalilzad Fotó: Wakil Kohsar / AFP
Megállapodhat az USA a tálibokkal?
Szíria után Afganisztánból is kivonná az amerikai csapatokat Donald Trump, az első lépés a tálibokkal való megegyezés lehet, ennek előszele azonban megrökönyödést és kétségbeesést váltott ki sokakból. A 17 éve tartó háború megnyerhetetlen.

Afganisztán a világ egyik legszegényebb országa. Bár a tálib mozgalom leginkább egy írástudatlan fiatalokból toborzott, papucsos, Kalasnyikovot lóbáló milícia, a hatékonysága részben az egyszerűségében rejlik, de még nekik is szükségük van pénzre a háborúhoz  Becslések szerint évente évente akár 800 millió dollár bevétele is lehet a szervezetnek az ellenőrzése alatt élő lakosság és a vállalkozások megadóztatásából, noha a fő bevételt természetesen a kábítószertermelés jelenti (arról viták vannak, hogy a Talibán maga termel-e, vagy csak sápot szed).

Egy friss hír szerint az amerikai védelmi minisztérium 2020-ra külön forrást szeretne azért, hogy állják a tálib delegációk ellátásának költségeit. Ebben benne lehet az Afganisztánból és Pakisztánból történő ki- és beutaztatásuk, illetve elszállásolásuk és ellátásuk Kataraban a tárgyalások időszaka alatt. Persze nem csak arról a nagyjából féltucat tálib felső vezetőről van szó, aki a tárgyalóasztalnál ül, hanem táskahordozókról, tanácsadókról, sőt esetenként családtagokról is. A Pentagon azt is elárulta, hogy 2019-ben már csoportosított át forrásokat erre a célra, azaz valószínűsíthető, hogy egy új jelenségről van szó, amelyet szeretnének jövőre is folytatni.

A kongresszus illetékes bizottsága visszautasította a Pentagon kérését. Amellett, hogy teljesen abszurd maga a próbálkozás is, bármely amerikai politikus számára politikai öngyilkossággal érne fel egy olyan szervezetet támogatni, amelyik aktívan harcol amerikai katonák, civil szervezetek és a szövetségeseik ellen.

Az USA és a tálibok között folyó tárgyalások egyáltalán nem voltak hatással a polgárháborúra. Mindkét fél katonai ereje úgy tesz, mintha nem lenne párbeszéd. A tálibok a múlt héten intéztek komplex támadást egy amerikai civil szervezet ellen Kabul belvárosában, mindennaposak a rajtaütések, incidensek, amelyek során 2015 óta több mint 40 ezer afgán katona és rendőr halt vagy sebesült meg.

Miért próbálkozott akkor mégis a hadügyminisztérium egy ilyen kéréssel? Nem ez lenne az első hír arról, hogy a Fehér Ház kifejezetten siettetni szeretné a megállapodást. Ha a Pentagon biztosítaná az utaztatást, annyit és ahányszor találkozhatna a két fél, amennyi nem szégyellnek bevallani. De a kapkodásnak nagy ára lenne. Az utolsó kiszivárgott információk szerint egy esetleges tűzszünet után az USA öt év alatt vonulna ki, biztosítva az átmenetet és a tálibok visszatérését a politikai hatalomba. Egy kidolgozatlan megállapodás és kivonulás azonban a jelenlegi, dollár- és eurószázmilliárdokból támogatott, építgetett afgán rendszer bukásához vezetne, ami egyszerre lenne óriási biztonsági veszélyforrás, politikai blamázs és a katonai, pénzügyi erőforrások elpazarlása.

Kiemelt kép:  Sefa Karacan / Anadolu Agency / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.