Nagyvilág

Kikerült a videó a német migránsellenes képviselő megveréséről, az elkövetőknek nyoma sincs

Schultz Antal
Schultz Antal

újságíró. 2019. 01. 11. 18:10

Frank Magnitz merényletről beszél, a rendőrség szerint az elkövetők politikai motivációja egy lehetőség.

Frank Magnitzra hétfőn kora este támadtak rá hárman a brémai Goetheplatzon található színháznál. A populista-szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) Bundestag-képviselője egy újévi fogadáson vett részt, amikor hátulról megtámadták. A párt tartományi elnöke súlyos fejsérülést szenvedett, a baloldala tele van zúzódásokkal, horzsolásokkal, a nyaka is megsérült. Egy munkás mentette meg, mesélte Magnitz, aki észrevette, hogy három, arcát kapucnival elfedő ember követi, majd egy fadoronggal ütlegelni kezdi, aztán miután földre került, rugdossa.

Magnitz csak a munkás elbeszéléséből tud kiindulni, mert ő nem igazán emlékszik semmire, elvesztette az eszméletét, de szerinte – és pártja szerint is – a támadóknak az volt a céljuk

dramatizálás nélkül, hogy meggyilkolják.

Az államvédelem az ügyészséggel együtt kezdett el nyomozni, politikai hátterű támadásra gyanakodnak. A videofelvételek után gyorsan kiderült viszont, hogy nem volt semmilyen fadarab az elkövetőknél, és meg sem rugdosták Magnitzot. A videókon két személy látszik, ők hátulról közelítik meg a 66 éves politikust, egy harmadik messzebbről követte őket. Az egyik ismeretlen hátulról nekiugrott, könyökével nyakon vágta az AfD-st, ami miatt az összeesett, az elkövetők pedig elfutottak. Gyilkossági kísérletről sem lehet beszélni, csak súlyos testi sértésről.

Mire Magnitz:

Ezek csak jogi finomkodások.

A tényleg súlyos sérülést szenvedett Magnitz továbbra is kiáll amellett, hogy hátulról támadtak rá, ami könnyen az életébe kerülhetett volna, ezért merényletről beszél. Amit pártpolitikailag motiváltnak tart, amit szerinte szélsőbaloldaliak követtek el, „az ő kézjegyük” mutatkozik meg a támadásban, csak ők tudnak ilyen „harcias módon vitázni”. Pártja is azt írta a támadás után:

ez az eredménye a piros-zöld uszításnak

– utalva a szociáldemokratákra, de főleg a Baloldalra (Linke) és a Zöldekre. Először nem is akarták elhinni, hogy nem fával verték az elnöküket, míg nem látták a térfigyelő kamerák felvételeit. Végül finomítottak kijelentésükön, annak ellenére, hogy a felvételeket péntek délutánig nem adták ki a nyomozóhatóságok.

A támadásért az interneten egy eddig ismeretlen antifasiszta csoport, az Antifasiszta Tavasz Bréma vállalta a felelősséget:

Magtnitznak Brémában és máshol sem szabad többé megmaradnia, és ugyanúgy, mint más náciknak, némává kell válnia.

Hogy valóban a „szélsőjobboldali és fasiszta csoportokkal jó kapcsolatot ápoló” Magnitz három támadója áll-e a szélsőbaloldali Indymedia nevű oldalra kitett írás mögött, egyelőre tisztázatlan, péntek reggel le is törölték onnan. A Welt arról ír, hogy biztonsági szakértők szerint erős kétség merült fel az írás hitelességével kapcsolatban. A brémai államügyészség a lappal annyit közölt, hogy vizsgálják a szöveg eredetiségét. A támadókat azóta sem tudták beazonosítani, mondta Frank Passade szóvivő, és hozzátette, továbbra is „egy lehetőség”, hogy politikai motivációjú volt a támadás, de nem feltétlen van így.

Akár az is lehet, hogy csak ki akarták rabolni, ezt maga Magnitz mondta a Bildnek, de hozzátette, hogy ez csak egy elméleti lehetőség, ami történt, az merénylet volt.

Ebben a sikátorban támadtak a politikusra. Fotó: dpa Picture-Alliance/ DPA /Carmen Jaspersen

Az biztos, hogy sok mindenkit magára haragíthatott a régebben CDU-törzsszavazó Magnitz, aki a kereszténydemokratáktól előbb az euró bevezetése miatt csak idegenkedni kezdett („mindannyiunk apja, Kohl hozta az eurót, anélkül, hogy a népet megkérdezték volna”), majd a bevándorláspolitika miatt teljesen elhagyta. 2013-ban belépett az AfD-be, jelenleg vagyonkezelőként dolgozik. Facebook-oldala tele van uszító bejegyzésekkel, ezekben a baloldaliakat, a neki nem szimpatikus médiumokat és a muszlimokat támadja. Egyebek mellett egy olyan karikatúrát is posztolt, ami egy hívőkkel teli mecsetet és egy piros gombot ábrázol, és ami mellé az a kérdés van felírva:

Ha ennek a gombnak a megnyomásával eltüntethetné az iszlámot a világról, akkor megnyomná?

– írta a helyi Weserkurier. Ezen kívül jó kapcsolatot ápol az AfD-ben azokkal (André Poggenburg, Björn Höcke), akiknek ismert a fasiszta, szélsőjobboldali erőkkel való kapcsolata.

Noha az AfD egyből elkezdett a többi pártra mutogatni, az eset megdöbbentette a német politikát, azok is elítélték a támadást, akik semmiféle együttműködésre nem hajlandók a populista párttal – vagyis a Bundestag összes többi pártja. Így szólalt meg a szociáldemokrata külügyminiszter, Heiko Maas, a kormányszóvivő Steffen Seibert, a liberális Gyde Jensen, valamint a Bundestag-elnök, CDU-s Wolfgang Schäuble és a Zöldek korábbi elnöke, Cem Özdemir is, bár az utóbbi kettő hozzátette, hogy a politikusoknak (kimondatlanul: az AfD-nek) is felelőssége van abban, hogy idáig fajult a gyűlölet. Özdemir mindazonáltal megjegyezte:

Az AfD-vel szemben sincs indok az erőszakra. Aki a gyűlöletre gyűlölettel válaszol, hagyja, hogy végül a gyűlölet győzzön.

Korábban is voltak támadások Brémában az AfD ellen, de azok korántsem voltak ilyen súlyosak: egy AfD-hez kötődő vállalkozó teherautóját sikertelenül próbálták meg felgyújtani, a párt egyik irodájának pedig az ablakát törték be. Maga Magnitz sem találkozott korábban fizikai erőszakkal, de arra már többször is volt példa, hogy írásos fenyegetéseket kapott.

Pikantériát ad az ügynek, hogy az AfD a hétvégén tartja a szövetségi szintű pártkongresszusát a szászországi Riesában, most választják meg azokat a tagjaikat, akik elindulnak az európai parlamenti választáson májusban.

Magnitz a Bundestagban. Fotó: AFP/ dpa /Fabian Sommer

A brémai támogatottsága egyébként igen alacsony a populista pártnak. Míg országosan a különböző mérések alapján 12-15 százalékkal a harmadik-negyedik legerősebb párt, Brémában jóval szerényebb eredménnyel kell beérniük. A migránsellenes AfD 2015-ben a szavazatok 5,5 százalékának megszerzése után került be a helyi törvényhozásba négy képviselővel. Azonban hamar elindult közöttük a vita, hárman, akik az AfD alapító, euroszkeptikus, gazdaságilag liberális szárnyhoz tartoztak, el is hagyták a frakciót, és a hírek szerint a negyedik sincsen túl jó kapcsolatban a tartományi pártszervezettel, pontosabban Magnitz-cal. A pozíciójában megingathatatlan tartományi elnök ugyanis kezdeményezte a kizárását a pártból, bár a helyi sajtó szerint emögött nem politikai okok állnak, ugyanis Alexander Tassis képviselő is nemzeti konzervatív.

Idén májusban, egy időben az EP-választással Brémában is új választásokat tartanak, amire Magnitznak össze kellene rántania a helyi szervezetet, hogy 2015-ös eset ne ismétlődhessen meg. Ezt is tervezte, éppen a támadás előtti délelőttön jelent meg vele egy interjú a Weserkurierban, amiben arról beszélt, hogy január második felében jelenti be pártlistájukat, kampányukban pedig azokra a hátrányosabb helyzetű körzetekre koncentráltak volna, ahol nagyobb esélyük van jó eredményt elérni.  A legutóbbi felmérések szerint egyébként az előző választáson elértnél alig jobb, mindössze 6-8 százalékos eredményt prognosztizálnak a migránsellenes pártnak.

Nagy ellenfelük a főleg Brémában erős Bürgern in Wut, a Haragos Polgárok jobbos-populista párt, de a Weserkuriernak Magnitz arról is beszélt, hogy „egy erős baloldali-autonóm szcéna jelenlétét” is érzékeli, akik esetenként „harciasan” lépnek fel az AfD tevékenységével szemben. Mondta ezt egy olyan interjúban, ami pár órával a hatgyermekes apa megtámadása előtt jelent meg.

Kiemelt kép: dpa Picture-Alliance/ DPA /Michael Bahlo 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Bielik István / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.