Zsákutcába jutottak a brexitről folyó tárgyalások – ismerte el pénteken Theresa May brit miniszterelnök, miután az Európai Unió vezetői visszautasították az általa előterjesztett úgynevezett Chequers-tervet a brit kiválásra. May megsértődött európai kollégáira a salzburgi csúcs után: több tiszteletet követelt országa számára – egy magyar kormányplakátot idézve – az EU-tól.
Erre részben megvolt az oka: Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a briteket hergelve kitett az Instagramra egy képet, aminek a jelentése az volt:
Fotó: Tolga Akmen / AFP
May azért tartja tiszteletlennek európai politikustársait, mert szerinte részletes indoklás és ellenjavaslat megtétele nélkül dobták vissza a salzburgi csúcstalálkozón a brit tervet. A kormányfő úgy tett, mintha nem a brit konzervatívok kezdeményeztek volna népszavazást a brexitről, anélkül, hogy elmondták volna saját választóiknak, mivel járna ez. És mintha nem a brit konzervatívok lennének azok, akik maguk sem tudják, hogy pontosan mit akarnak. Ennek köszönhető, hogy most csak a hatalmon lévő pártban legalább hatféle irányzat van a brexittel kapcsolatban, amihez a többi politikai erő itt-ott tud csak hozzászólni. Nézzük a hat verziót:
- London az Unióban marad. Ennek nyíltan kevés híve van a konzervatívok között, inkább a Munkáspártban vannak támogatói, s kedden szavaz az ellenzéki párt arról, hogy akar-e emiatt újabb népszavazást.
- „Felvizezett” és „kicseresznyézett” brexit: azok a konzervatívok, akik korábban maradtak volna az EU-ban, most inkább ezt a változatot támogatják, és a Chequers-terv is erről szól. Csakhogy az EU visszadobta ezt a változatot, amely szerint az áruforgalomban maradt volna a szabad kereskedelem az unió és az Egyesült Királyság között, a szolgáltatások és a munkaerő áramlásában azonban nem. A terv amúgy brit szempontból is nehezen értelmezhető: a szigetország a szolgáltatásokban erős, a világ egyik pénzügyi központja London, márpedig ha a szolgáltatásokban megszűnne a közös piac, a brit bankok óriásit veszítenének. Maynek tehát inkább örülnie kellett volna, hogy javaslatát az EU visszadobta, ehelyett kikelt Brüsszel ellen. A miniszterelnök annyiban mégiscsak joggal lett dühös az EU-ra, hogy a visszautasítás miatt már saját miniszterei kezdik fúrni May terveit, a Munkáspárt pedig előre hozott választást akar salzburgi kudarc miatt.
- A „hard brexit” (a „kemény kiválás”) hívei megerősödhetnek a toryk között azáltal, hogy az EU visszadobta a May tervét. Hogy pontosan mit jelentene ez, még mindig nem tudni, de a gazdasági szakértők beláthatatlan következményekkel riogatnak, ha London megszakítana minden létfontosságú kapcsolatot az EU-val. Ez felerősítené a szeparatizmust Észak-Írországban és Skóciában, ami akár az Egyesült Királyság megszűnéséhez is vezethetne. Ennek a verziónak a legnagyobb híve alighanem Vlagyimir Putyin. A britek közül mindenesetre sokan lelkesednek ezért a kiválásért indított 2016-os kampány óta.
- Kanadai típusú egyezmény: a jelenlegi brit EU-státusznál sokkal korlátozottabb szabadkereskedelmi megállapodást jelentene egy külső állam és az EU között, amit May több minisztere is támogatna.
- Norvég megoldás: a BBC értesülései szerint felértékelődött egyes brit miniszterek körében ez a forgatókönyv is, amely azt eredményezné, hogy az Egyesült Királyság az Európai Gazdasági Térséghez csatlakozva férne hozzá a kontinens közös piacához.
- No deal: May lehetségesnek tartja azt a verziót is, hogy nem lesz egyezség az unióval – és ezt is élhető megoldásnak véli. A londoni főpolgármester, Sadiq Khan, a Munkáspárt politikusa szerint a „nem-megoldás” lenne a legrosszabb, és a városháza által megrendelt felmérés szerint a brit gazdaság félmillió, a főváros pedig 87 ezer munkahelyet veszítene el a megállapodás hiánya miatt. A „no deal” azt jelenthetené, hogy a WTO, a kereskedelmi világszervezet szabályai lépnének érvénybe az EU és az Egyesült Királyság között a kilépési határidő lejártakor (2019 márciusában). Ez a vámok korszakának újrabeköszöntét jelentené, de óriási nehézségeket okozna például a La Manche-csatorna kereskedelmében és a légi összeköttetésben is.
E verziók azonban még mindig nem fejezik ki az összes lehetőséget, és leginkább egy kulcskérdés miatt: ez az észak-írek helyzete. Emiatt gondolja úgy a legtöbb megfigyelő, hogy a brexit meghiúsulhat, máskülönben ugyanis az egész állam eshetne szét.
Az EU-t valójában két dolog aggasztotta a Chequers-terv kapcsán: a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlásának korlátozása, illetve az észak-ír határon a szigorú ellenőrzés visszaállítása. A probléma az: vagy az íreket osztják meg az Ír-szigeten belül, azaz az észak-ír és ír határon lesz éles a határvonal, vagy az Egyesült Királyságot szabdalják ketté a brexit miatt. Ez utóbbi, vagyis hogy Észak-Írországot most Nagy-Britanniától (Angliától, Skóciától és Walestől) választják el, Theresa May számára elfogadhatatlan, de az a Munkáspárt vezérének, Jeremy Corbynnak is. Az EU ugyanis azt javasolta: ahhoz, hogy nyitva maradjon az ír határ (ez amúgy a szegényebb, de London alá tartozó észak-írek érdeke lenne), Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között kéne egyfajta vámellenőrzést bevezetni.
May különösen azért van nehéz helyzetben, mert a toryk a brit alsóházban egy észak-ír unionista (Londonhoz húzó) párt támogatására szorulnak a hatalmon maradáshoz. May ezért Írország és Észak-Írország határán vonná meg a határt, de ezt igyekezne minél „puhábbá” tenni. Mindez viszont az Ír Köztársaságban, azaz a független Írországban okoz felháborodást.
Az ír GDP elképesztő ütemben nőtt az elmúlt évtizedekben (1990 óta egyes számítások szerint majdnem meghatszorozódott), és valóságos gazdasági csoda zajlott le a szigeten. Közben az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írországban a protestáns unionisták és a katolikusok közötti konfliktus tönkreteszi a gazdaságot. A tartomány jelenleg nemhogy az írhez, hanem a brit átlaghoz képest is jelentősen elmarad egy főre eső GDP-t tekintve, pedig valaha itt virágzó ipar és kereskedelem volt.
Fotó: Paul Faith / AFP
A független Írország tehát óriási vonzerővel bír az észak-írek számára, akiknek a halódó gazdaságát segíti a nyitott ír határ. Ez a kérdés tehát a legkomolyabb vitapont – és egyáltalán nem biztos, hogy a brexit képes lesz ezt a helyzetet kezelni. Ha az Egyesült Királyság végül bennmarad az EU-ban, az végül részben ennek a megoldhatatlan észak-ír problémának lehet a következménye. Egyes konzervatív politikusok emiatt már-már az ország szétesésétől tartanak, a kemény brexitet ezért a toryk egy része is mereven elutasítja, mert ezáltal nehéz lenne Észak-Írországot (és Skóciát) a királyságon belül tartani az EU-ból való kiválás után.
Sadiq Khan viszont a főváros érdekei miatt dolgozik a brexit visszafordításán. London EU-pártiságát a 2016-os szavazás is megmutatta. Khan az első olyan angliai politikus, aki komoly közjogi pozícióban van, és immár nyíltan felvetette a brexitről szóló esetleges európai-brit megállapodás népszavazással való jóváhagyását. Tony Blair volt miniszterelnök, szintén a Munkáspárt politikusa, e mellett kampányol már jó ideje.
Ám nemcsak London és Észak-Írország maradna az EU-ban. Az Egyesült Királyság négy tartománya közül Skócia és Észak-Írország szavazott a maradás mellett a 2016-os referendumon. Skóciában a miniszterelnök már most sem zárkózna el egy második népszavazástól, Nicola Sturgeon elhalasztaná a brexitet, ha nem jön létre megállapodás Brüsszel és London között a brit elszakadásról. A „hard brexit” ezért a Londontól való skót elszakadási törekvéseket is erősítené.
May akár előre hozott választásokra is kényszerülhet, bár egyelőre erről elsősorban az ellenzéki Munkáspárt vezetője vizionál. Jeremy Corbyn is kínos helyzetben van: gyakorlatilag a brexitet hallgatólagosan pártoló politikáján kell most változtatnia. A brit ellenzéki párt hét végén kezdődő kongresszusa előtt tüntetést is tartottak a párt aktivistái egy második népszavazás mellett kiállva. Corbyn kezd meghajlani a tüntetők előtt, és úgy nyilatkozott a hétvégén, hogy ha a munkáspártiak többsége második népszavazást akar, ő nem zárkózik el ez elől.
A Munkáspárt híveinek állítólag 86 százaléka támogatja a második népszavazást. Más kérdés, hogy éppen a Munkáspárt egyik legfontosabb szavazóbázisa, azaz Északkelet-Anglia, Newcastle és Middlesbrough vidéke erősen brexitpárti. Szakszervezeti vezetők máris figyelmeztetik Corbynt, hogy ne álljon túl vehemensen a második népszavazást követelők táborába, mert a leghűségesebb szavazók közül veszíthet sokat.
Corbyn ezért is inkább új választást szeretne, aminek egyelőre nincs realitása, hiszen a konzervatívok számára ez a politikai öngyilkossággal érne fel. Ami a közvélemény-kutatásokat illeti, az újabb népszavazás mellett nyíltan kiálló Independen írt arról, hogy az ellenzéki brit Munkáspárt immár győztes erővé válna, ha támogatná az új népszavazás kiírását a Brexitről.
Fotó: Adrian Dennis / AFP
Legalábbis akkor történne ez, ha a Munkáspárt ígéretet tenne a brit választóknak, hogy ők mondhatják ki a végső szót a kilépésről. A YouGov nevű szervezet szerint 1,5 millió szavazatot nyerne a Munkáspárt, ha népszavazást akarna, ami potenciálisan több tucatnyi alsóházi mandátum megszerzését tenné valószínűvé. Az ICM nevű közvélemény-kutató arra jutott, hogy egy újabb brexit-népszavazás ígéretével a Munkáspárt meg tudná tartani a jelenlegi választókerületeit, illetve a billegő körzetekben többséget szerezhetne. Még azokban is nyerne, ahol amúgy az EU-ból való kiválásra szavaztak korábban.
E kutatásokat alighanem a hatalmon lévő toryk is figyelik: az egyik brit miniszter, az államháztartásért felelős Mel Stride például megpendítette, hogy lehet akár egy második népszavazás is a brexitről. Theresa May tehát egyre több oldalról kerül nyomás alá. A pártbeli belső feszültségeket eddig azzal próbálta leszerelni, hogy a Chequers-tervet erőltette, s attól semmilyen eltérést nem volt hajlandó elfogadni. Ezt azért tette, hogy legalább a konzervatívokat egyben tartsa. Most ezen alighanem változtatnia kell. Mások szerint May már eddig is csak a brit közvéleménynek játszott: a Deutsche Welle értesülései szerint a salzburgi csúcson hajlandónak látszott bizonyos engedményekre, elsősorban az észak-ír határ kérdésében.
Ha viszont bekövetkezik a brexit, az az EU-állampolgárok esetében az eddiginél szigorúbb munkavállalási szabályokat hozhat majd. Ez derül ki egy friss hírből, amely a londoni kormány mellett működő Migration Advisory Committee jelentésére hivatkozik. E szerint az EU-ból érkező munkavállalók – köztük a magyarok – pozitív megkülönböztetése várhatóan meg fog szűnni a brexit után, s az Egyesült Királyság a magas képzettségű, speciális végzettségű bevándorlókat, külföldi munkavállalókat fogja előnyben részesíteni. Sőt egyes hírek szerint
Kiemelt kép: Alberto Pezzali/NurPhoto/AFP
