Brexit: második népszavazás, új választás vagy szétesés jön?

Zsákutcába jutottak a brexitről folyó tárgyalások – ismerte el pénteken Theresa May brit miniszterelnök, miután az Európai Unió vezetői visszautasították az általa előterjesztett úgynevezett Chequers-tervet a brit kiválásra. May megsértődött európai kollégáira a salzburgi csúcs után: több tiszteletet követelt országa számára – egy magyar kormányplakátot idézve – az EU-tól.

Erre részben megvolt az oka: Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a briteket hergelve kitett az Instagramra egy képet, aminek a jelentése az volt:

az Egyesült Királyság nem szemezgetheti ki a legjobb falatokat az európai közös piacból, hogy aztán végül kiváljon az unióból.

May azért tartja tiszteletlennek európai politikustársait, mert szerinte részletes indoklás és ellenjavaslat megtétele nélkül dobták vissza a salzburgi csúcstalálkozón a brit tervet. A kormányfő úgy tett, mintha nem a brit konzervatívok kezdeményeztek volna népszavazást a brexitről, anélkül, hogy elmondták volna saját választóiknak, mivel járna ez. És mintha nem a brit konzervatívok lennének azok, akik maguk sem tudják, hogy pontosan mit akarnak. Ennek köszönhető, hogy most csak a hatalmon lévő pártban legalább hatféle irányzat van a brexittel kapcsolatban, amihez a többi politikai erő itt-ott tud csak hozzászólni. Nézzük a hat verziót:

1. London az Unióban marad. Ennek nyíltan kevés híve van a konzervatívok között, inkább a Munkáspártban vannak támogatói, s kedden szavaz az ellenzéki párt arról, hogy akar-e emiatt újabb népszavazást.
2. „Felvizezett” és „kicseresznyézett” brexit: azok a konzervatívok, akik korábban maradtak volna az EU-ban, most inkább ezt a változatot támogatják, és a Chequers-terv is erről szól. Csakhogy az EU visszadobta ezt a változatot, amely szerint az áruforgalomban maradt volna a szabad kereskedelem az unió és az Egyesült Királyság között, a szolgáltatások és a munkaerő áramlásában azonban nem. A terv amúgy brit szempontból is nehezen értelmezhető: a szigetország a szolgáltatásokban erős, a világ egyik pénzügyi központja London, márpedig ha a szolgáltatásokban megszűnne a közös piac, a brit bankok óriásit veszítenének. Maynek tehát inkább örülnie kellett volna, hogy javaslatát az EU visszadobta, ehelyett kikelt Brüsszel ellen. A miniszterelnök annyiban mégiscsak joggal lett dühös az EU-ra, hogy a visszautasítás miatt már saját miniszterei kezdik fúrni May terveit, a Munkáspárt pedig előre hozott választást akar salzburgi kudarc miatt.
3. A „hard brexit” (a „kemény kiválás”) hívei megerősödhetnek a toryk között azáltal, hogy az EU visszadobta a May tervét. Hogy pontosan mit jelentene ez, még mindig nem tudni, de a gazdasági szakértők beláthatatlan következményekkel riogatnak, ha London megszakítana minden létfontosságú kapcsolatot az EU-val. Ez felerősítené a szeparatizmust Észak-Írországban és Skóciában, ami akár az Egyesült Királyság megszűnéséhez is vezethetne. Ennek a verziónak a legnagyobb híve alighanem Vlagyimir Putyin. A britek közül mindenesetre sokan lelkesednek ezért a kiválásért indított 2016-os kampány óta.
4. Kanadai típusú egyezmény: a jelenlegi brit EU-státusznál sokkal korlátozottabb szabadkereskedelmi megállapodást jelentene egy külső állam és az EU között, amit May több minisztere is támogatna.
5. Norvég megoldás: a BBC értesülései szerint felértékelődött egyes brit miniszterek körében ez a forgatókönyv is, amely azt eredményezné, hogy az Egyesült Királyság az Európai Gazdasági Térséghez csatlakozva férne hozzá a kontinens közös piacához.
6. No deal: May lehetségesnek tartja azt a verziót is, hogy nem lesz egyezség az unióval – és ezt is élhető megoldásnak véli. A londoni főpolgármester, Sadiq Khan, a Munkáspárt politikusa szerint a „nem-megoldás” lenne a legrosszabb, és a városháza által megrendelt felmérés szerint a brit gazdaság félmillió, a főváros pedig 87 ezer munkahelyet veszítene el a megállapodás hiánya miatt. A „no deal” azt jelenthetené, hogy a WTO, a kereskedelmi világszervezet szabályai lépnének érvénybe az EU és az Egyesült Királyság között a kilépési határidő lejártakor (2019 márciusában). Ez a vámok korszakának újrabeköszöntét jelentené, de óriási nehézségeket okozna például a La Manche-csatorna kereskedelmében és a légi összeköttetésben is.

E verziók azonban még mindig nem fejezik ki az összes lehetőséget, és leginkább egy kulcskérdés miatt: ez az észak-írek helyzete. Emiatt gondolja úgy a legtöbb megfigyelő, hogy a brexit meghiúsulhat, máskülönben ugyanis az egész állam eshetne szét.

Az EU-t valójában két dolog aggasztotta a Chequers-terv kapcsán: a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlásának korlátozása, illetve az észak-ír határon a szigorú ellenőrzés visszaállítása. A probléma az: vagy az íreket osztják meg az Ír-szigeten belül, azaz az észak-ír és ír határon lesz éles a határvonal, vagy az Egyesült Királyságot szabdalják ketté a brexit miatt. Ez utóbbi, vagyis hogy Észak-Írországot most Nagy-Britanniától (Angliától, Skóciától és Walestől) választják el, Theresa May számára elfogadhatatlan, de az a Munkáspárt vezérének, Jeremy Corbynnak is. Az EU ugyanis azt javasolta: ahhoz, hogy nyitva maradjon az ír határ (ez amúgy a szegényebb, de London alá tartozó észak-írek érdeke lenne), Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között kéne egyfajta vámellenőrzést bevezetni.

May különösen azért van nehéz helyzetben, mert a toryk a brit alsóházban egy észak-ír unionista (Londonhoz húzó) párt támogatására szorulnak a hatalmon maradáshoz. May ezért Írország és Észak-Írország határán vonná meg a határt, de ezt igyekezne minél „puhábbá” tenni. Mindez viszont az Ír Köztársaságban, azaz a független Írországban okoz felháborodást.

Az Ír-szigeten élők számára jobb lenne, ha a határ továbbra is tökéletesen átjárható volna, nem véletlenül szavaztak az észak-írek egyöntetűen az EU mellett 2016-ban, különben az etnikai feszültségek újra kirobbanhatnának északon, a brit fennhatóság alatt álló területeken.

Az ír GDP elképesztő ütemben nőtt az elmúlt évtizedekben (1990 óta egyes számítások szerint majdnem meghatszorozódott), és valóságos gazdasági csoda zajlott le a szigeten. Közben az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írországban a protestáns unionisták és a katolikusok közötti konfliktus tönkreteszi a gazdaságot. A tartomány jelenleg nemhogy az írhez, hanem a brit átlaghoz képest is jelentősen elmarad egy főre eső GDP-t tekintve, pedig valaha itt virágzó ipar és kereskedelem volt.

A független Írország tehát óriási vonzerővel bír az észak-írek számára, akiknek a halódó gazdaságát segíti a nyitott ír határ. Ez a kérdés tehát a legkomolyabb vitapont – és egyáltalán nem biztos, hogy a brexit képes lesz ezt a helyzetet kezelni. Ha az Egyesült Királyság végül bennmarad az EU-ban, az végül részben ennek a megoldhatatlan észak-ír problémának lehet a következménye. Egyes konzervatív politikusok emiatt már-már az ország szétesésétől tartanak, a kemény brexitet ezért a toryk egy része is mereven elutasítja, mert ezáltal nehéz lenne Észak-Írországot (és Skóciát) a királyságon belül tartani az EU-ból való kiválás után.

Sadiq Khan viszont a főváros érdekei miatt dolgozik a brexit visszafordításán. London EU-pártiságát a 2016-os szavazás is megmutatta. Khan az első olyan angliai politikus, aki komoly közjogi pozícióban van, és immár nyíltan felvetette a brexitről szóló esetleges európai-brit megállapodás népszavazással való jóváhagyását. Tony Blair volt miniszterelnök, szintén a Munkáspárt politikusa, e mellett kampányol már jó ideje.

Ám nemcsak London és Észak-Írország maradna az EU-ban. Az Egyesült Királyság négy tartománya közül Skócia és Észak-Írország szavazott a maradás mellett a 2016-os referendumon. Skóciában a miniszterelnök már most sem zárkózna el egy második népszavazástól, Nicola Sturgeon elhalasztaná a brexitet, ha nem jön létre megállapodás Brüsszel és London között a brit elszakadásról. A „hard brexit” ezért a Londontól való skót elszakadási törekvéseket is erősítené.

Az EU elutasítása után May pozíciója a pártjában és a teljes brit közvélemény szemében is meginoghat. Gyengülése pedig épp a hard brexit híveit erősítheti, ilyen például Boris Johnson nemrég lemondott brit külügyminiszter.

May akár előre hozott választásokra is kényszerülhet, bár egyelőre erről elsősorban az ellenzéki Munkáspárt vezetője vizionál. Jeremy Corbyn is kínos helyzetben van: gyakorlatilag a brexitet hallgatólagosan pártoló politikáján kell most változtatnia. A brit ellenzéki párt hét végén kezdődő kongresszusa előtt tüntetést is tartottak a párt aktivistái egy második népszavazás mellett kiállva. Corbyn kezd meghajlani a tüntetők előtt, és úgy nyilatkozott a hétvégén, hogy ha a munkáspártiak többsége második népszavazást akar, ő nem zárkózik el ez elől.

A Munkáspárt híveinek állítólag 86 százaléka támogatja a második népszavazást. Más kérdés, hogy éppen a Munkáspárt egyik legfontosabb szavazóbázisa, azaz Északkelet-Anglia, Newcastle és Middlesbrough vidéke erősen brexitpárti. Szakszervezeti vezetők máris figyelmeztetik Corbynt, hogy ne álljon túl vehemensen a második népszavazást követelők táborába, mert a leghűségesebb szavazók közül veszíthet sokat.

Corbyn ezért is inkább új választást szeretne, aminek egyelőre nincs realitása, hiszen a konzervatívok számára ez a politikai öngyilkossággal érne fel. Ami a közvélemény-kutatásokat illeti, az újabb népszavazás mellett nyíltan kiálló Independen írt arról, hogy az ellenzéki brit Munkáspárt immár győztes erővé válna, ha támogatná az új népszavazás kiírását a Brexitről.

Legalábbis akkor történne ez, ha a Munkáspárt ígéretet tenne a brit választóknak, hogy ők mondhatják ki a végső szót a kilépésről. A YouGov nevű szervezet szerint 1,5 millió szavazatot nyerne a Munkáspárt, ha népszavazást akarna, ami potenciálisan több tucatnyi alsóházi mandátum megszerzését tenné valószínűvé. Az ICM nevű közvélemény-kutató arra jutott, hogy egy újabb brexit-népszavazás ígéretével a Munkáspárt meg tudná tartani a jelenlegi választókerületeit, illetve a billegő körzetekben többséget szerezhetne. Még azokban is nyerne, ahol amúgy az EU-ból való kiválásra szavaztak korábban.

E kutatásokat alighanem a hatalmon lévő toryk is figyelik: az egyik brit miniszter, az államháztartásért felelős Mel Stride például megpendítette, hogy lehet akár egy második népszavazás is a brexitről. Theresa May tehát egyre több oldalról kerül nyomás alá. A pártbeli belső feszültségeket eddig azzal próbálta leszerelni, hogy a Chequers-tervet erőltette, s attól semmilyen eltérést nem volt hajlandó elfogadni. Ezt azért tette, hogy legalább a konzervatívokat egyben tartsa. Most ezen alighanem változtatnia kell. Mások szerint May már eddig is csak a brit közvéleménynek játszott: a Deutsche Welle értesülései szerint a salzburgi csúcson hajlandónak látszott bizonyos engedményekre, elsősorban az észak-ír határ kérdésében.

Ha viszont bekövetkezik a brexit, az az EU-állampolgárok esetében az eddiginél szigorúbb munkavállalási szabályokat hozhat majd. Ez derül ki egy friss hírből, amely a londoni kormány mellett működő Migration Advisory Committee jelentésére hivatkozik. E szerint az EU-ból érkező munkavállalók – köztük a magyarok – pozitív megkülönböztetése várhatóan meg fog szűnni a brexit után, s az Egyesült Királyság a magas képzettségű, speciális végzettségű bevándorlókat, külföldi munkavállalókat fogja előnyben részesíteni. Sőt egyes hírek szerint

az EU-állampolgároknak 2020 után várhatóan munkavállalási engedélyt és akár vízumot is kell majd igényelniük, ha Nagy-Britanniába akarnak munkát vállalni.

Kiemelt kép: Alberto Pezzali/NurPhoto/AFP