Nagyvilág

Juncker: Tartsuk tiszteletben, ne mocskoljuk be az EU képét

Szerdán délelőtt az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén mondta el szokásos éves beszédét Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

A múltról

Azzal kezdte, időnként a történelem diszkréten, apró lépésekben halad előre, és nem gyorsan. Így van ez az Európai Bizottsággal is, amelynek ötéves mandátum áll rendelkezésére arra, hogy megváltoztassák a dolgokat, de ilyen rövid idő alatt nem lehet véglegesen megváltani a világot.

Felidézte, hogy a háború olykor előzetes bejelentés nélkül kopogtat be Európába. Így volt ez az első világháború idején 1914-ben, amikor a kontinens napfényes, békés, optimista éve után kitört a csata.

Mindezt nem azért mondta, mert újabb katasztrófa hajnalán állna Európa.

Örüljünk neki, hogy békés kontinensen élhetünk. Egy olyan kontinensen, ami az EU-nak köszönhetően békés. Tartsuk tiszteletben az EU-t, ne mocskoljuk be a képét. Olyan patriotizmusban, hazafiságban higgyünk, ami nem bántja meg a másikat, és utasítsuk el a nacionalizmust

– magyarázta Juncker, hozzátéve, hogy az EU paktuma fontos kötelességet ró rájuk, amelyre éberen kell vigyázni.

A jelenről

Közölte, a gazdasági válságot tíz év után sikerült végleg meghaladni. Az EU 21 negyedév óta növekszik. 2014 óta több mint 12 millió új munkahely jött létre, ami több mint Belgium lakossága. 239 millió ember dolgozik Európában, 11,8 százalék a munkanélküliség, ez magas, de folyamatosak a befektetések. 

Görögországgal kapcsolatban elmondta, hogy fájdalmas évek után sikerült talpra állniuk. Üdvözölte a görög nép gigászi erőfeszítéseit. Ő mindig védte az országot, annak európai szerepét és méltóságát, amire most büszke.

Juncker arról is szót ejtett, Európa megkerülhetetlen erővé nőtte ki magát. Az EU-nak 70 országgal van ma kereskedelmi megállapodása, ezek összességében a világ GDP-jének a 40 százalékát teszik ki.

Kiemelte, olyan Európára van szükség, ami a békére törekszik a stabil monetáris kapcsolatokért, még akkor is ha mások kereskedelmi háborút vívnának.

Az EB elnöke emlékeztetett, a nagy ellenállás ellenére a védelem európai unióját újraindította 2014-ben, és azon dolgoznak, hogy a strukturális védelem teljesen működőképessé váljon.

Egy számomra jelentős pontosítást kell itt tenni: nem fogjuk militarizálni az EU-t, a szándékunk az, hogy felelősségteljesebbek, függetlenebbek legyünk, mert csak egy egységes EU tudja a terrorizmustól, klímaváltozástól megvédeni a kontinenst.

Európai sikernek nevezte a Galileo programot. Ezzel továbbra is versenyben van az EU az űrkutatásban, annak minden tagállam hasznát húzza, de egyikük sem lett volna rá egyedül képes.

Ezután rátért a 2019-es választásokra. Mint mondta, az állampolgárok sokat várnak az EU-tól. Példaként említette az óraátállítás eltörlését, az egyszer használatos műanyagok elleni fellépést és a terrorizmus elleni harcot.

Az európaiak teljes joggal várják, hogy az EU megvédje őket.

Azt is mondta, a szolidaritást a tagállamoknak kell kialakítaniuk, ha a schengeni térséget belső határok nélkül akarják tartani.

Elmondása szerint az Európai Unió jóval nagyobb haladást ért el a migrációs helyzet kezelése terén, mint azt egyesek elismerik, az elmúlt években töredékére esett a Földközi-tengeren érkező menedékkérők száma.

A Földközi-tenger keleti térségében 97 százalékkal, a középső részén mintegy 80 százalékkal csökkent az érkezők száma, és az uniós erőfeszítések nyomán több ezer ember életét sikerült megmenteni. Hozzátette, hogy a helyzet kezelését célzó hét bizottsági javaslat közül ötöt már elfogadtak.

A jövőről

2050-ig meg fog növekedni az afrikai kontinens lakossága, és minden negyedik földlakó afrikai lesz, ezért meg kell erősíteni a kapcsolatokat, és véget kell vetni annak, hogy csak a segélyezésre koncentrálunk.

Afrikának nem karitászra van szüksége, hanem kiegyensúlyozott partnerségre, és nekünk európaiaknak ugyanígy. Beszéltem erről az Afrikai Unió elnökével, és egyetértettünk, hogy kölcsönös vállalásokat kell tennünk, új partnerséget kell építenünk Afrikával.

A bizottság új szövetséget javasol Európa és Afrika között a beruházások és a tartós munkahelyek között. Ezzel megvalósítható, hogy 10 millió munkahely jöjjön létre öt éven belül Afrikában.

A Brexittel kapcsolatban nem akart részletekbe bocsátkozni, Michel Barnier az általuk megállapodott feltételek alapján tárgyal, és a következő hónapokban várják az egyeztetések eredményét. Megkérte a brit kormányt, értsék meg, nem lehetnek ugyanabban a helyzetben, mint a tagállamok. Nem lesznek részei a belső piacnak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik