Nagyvilág
New High Commissioner for Human Rights Michelle Bachelet speaks on the opening day of the 39th UN Council of Human Rights in Geneva on September 10, 2018.
In her first speech as head of the UN rights called Bachelet for the creation of a new "mechanism" tasked with preparing criminal indictments over atrocities committed in Myanmar, amid allegations of genocide against the Rohingya minority.  / AFP PHOTO / Fabrice COFFRINI

Megfigyelőket küld Ausztriába és Olaszországba az ENSZ, hogy ellenőrizzék a migránsok megfelelő védelmét

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2018. 09. 10. 14:34

Michelle Bachelet, az ENSZ új emberi jogi főbiztosa bejelentette az Emberi Jogi Tanácsban (EJT) hétfőn elmondott szűzbeszédében: megfigyelőket küld Ausztriába és Olaszországba, hogy ellenőrizzék a migránsok megfelelő védelmét.
Korábban a témában:

Bachelet szeptember elején vette át a főbiztosi tisztséget Zeid Raad al-Husszein jordániai ENSZ-diplomatától. Új tisztségében a tanács előtt mondott első beszédében úgy vélte: nem oldja meg a migrációs válságot, csak szítja az ellenségeskedést, ha az országok mindenféle eszközzel távol akarják tartani maguktól a külföldieket. Ezzel összefüggésben beszélt arról, hogy megfigyelőket küld Ausztriába és Olaszországba.

Bírálta egyúttal a falak emelését a határokon, a migránscsaládok tagjainak szétválasztását és a gyűlöletkeltést a migránsok ellen.

Ezek nem szolgálják a hosszú távú megoldásokat, csak az ellenségeskedést, a nyomorúságot, a szenvedést és a káoszt

– tette hozzá.

Bachelet elődjénél kevésbé harcias hangot ütött meg most, és közölte: úgy fog harcolni az emberi jogokért, hogy közben meghallgatja a kormányokat. Az országoknak úgy kell az emberi jogokra tekinteniük, mint a gazdasági fejlesztés egyik eszközére az erőszakos szélsőségesség ellen, mondta.

Beszéde hosszú változatában – amely nem hangzott el, de írásban ismertették – a főbiztos felszólította az európai uniós hatóságokat, hogy intézményesítsék a migránsok felkutatását és mentését a Földközi-tengeren, valamint gondoskodjanak arról, hogy a menedék és az emberi jogi védelem minden embernek biztosított legyen. Itt említette meg, hogy Olaszország megtagadta a kikötést civilszervezetek mentőhajóitól. Közölte, hogy az országban a megfigyelők arról tájékozódnak majd, hogy valóban nőtt-e az erőszakcselekmények és rasszista támadások száma a migránsok, főleg az afrikaiak és a cigányok ellen.

A Red Cross member holds a child as a Spanish coast guard boat carrying 110 people rescued from an inflatable boat in the Mediterranean Sea arrives at the harbour of Algeciras on July 21, 2018. / AFP PHOTO / JORGE GUERRERO
Soha nem volt ilyen halálos a Földközi-tenger
Hiába jött kevesebb menekült idén Európába a tengeren, mint tavaly, arányaiban többen tűnnek el vagy halnak meg közülük.

Ausztriával kapcsolatban pedig azt jegyezte meg, nem tekinthető a migránsok megfelelő védelmének, ha anélkül ösztönzik a bevándorlók visszatérését hazájukba, hogy garantálni lehessen a nemzetközi emberi jogi kötelezettségek betartását.

Mint mondta, aggasztó az is, hogy feltehetőleg idegenellenes gyűlöletbeszédek hatására nemrég migránsellenes erőszakcselekményeket követtek el Németországban.

Bachelet üdvözölte, hogy az Európai Bizottság nemrég elismerte: Líbia nem biztonságos hely az Európába érkező migránsok visszaszállításához. Nyugtalanítónak nevezte viszont, hogy az unióban vita folyik területen kívüli európai befogadótáborok létesítéséről, amelyek esetében az EU áthárítaná a migráció kezelésének felelősségét olyan országokra, amelyekben gyenge az emberi jogok védelme. Ezek helyett a kormányoknak körültekintőbben kellene eljárniuk, hosszú távon fenntartható megoldásokat kellene alkalmazniuk, előnyben kellene részesíteniük a kialakult migrációs csatornák kiszélesítését – jelentette ki.

A beszéd hosszú változatában Bachelet Magyarországot is megemlítette. Felidézte azoknak a jogszabályoknak a bevezetését, amelyek lehetővé teszik a hatóságoknak, hogy őrizetbe vegyenek és bűnügyi eljárás indítása után azonnal eltávolítsanak a határsávokból minden olyan jogászt, tanácsadót, önkéntest vagy az országban legálisan tartózkodó családtagot, aki gyanúsítható azzal, hogy segít valakinek menedékjogi kérelmet benyújtani, tartózkodási engedélyt szerezni vagy bármilyen más, jogszerű cselekedetet megtenni. Közölte, tudomásuk van azokról a megdöbbentő beszámolókról az elmúlt hetekből, amelyek szerint a magyar hatóságok nem látták el megfelelő mennyiségű élelemmel a magyar-szerb határon kialakított tranzitzónákba bejutó migránsokat. 

A főbiztos kifejezte aggodalmát amiatt, hogy az Egyesült Államokban még mindig nem engedtek vissza szüleihez ötszáz olyan gyereket, akit a határon választottak el tőlük, amikor a családok illegálisan be akartak lépni az országba.

Bachelet felszólította Kínát, hogy engedje ENSZ-megfigyelők belépését az országba, mert nagyon aggasztó vádak merültek fel nagy átnevelőtáborok létezéséről, amelyekben a muzulmán ujgur kisebbség sok tagját tartják fogva északnyugati autonóm körzetükben.

A főbiztos felszólította a jemeni háborúban részt vevő, szaúdi vezetésű katonai koalíciót, hogy tegye átláthatóbbá műveleti szabályait, és vonja felelősségre a civilek halálát is okozó légicsapások végrehajtóit.

Azzal a felhívással fordult a nemzetközi közösséghez, hogy hozzon létre egy független nemzetközi igazságügyi mechanizmust – egy kvázi bírói testületet – a mianmari rohingjákkal szembeni kegyetlen hatósági jogsértések kivizsgálására. Ez az új mechanizmus – hasonlóan a szíriai bűncselekményeket kivizsgálóhoz – kiegészíthetné és támogathatná a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyészének vizsgálódását a mianmari ügyekben.

Michelle Bachelet – hivatalának szóvivője szerint – beleegyezett abba, hogy találkozzon Jorge Arreaza venezuelai külügyminiszterrel, aki szintén részt vesz az EJT tanácskozásán, kedden beszédet is mond a tanácsban. Zeid Raad al-Husszein előző főbiztos tavaly szeptemberben azzal vádolta meg a venezuelai biztonsági erőket, hogy emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el kormányellenes tüntetőkkel szemben, és a helyzet nemzetközi kivizsgálását sürgette, de ilyen vizsgálatot mindmáig nem folytattak le.

Members of Venezuelan migrant families Mendoza Landinez and Lomelly get off a truck on the Pan-American highway, between Pasto and Ipiales in Colombia, on their way to Peru, on August 23, 2018.
On foot, by bus, on the backs of juddering trucks, like tens of thousands of others they slogged for days along the Pan-American highway through Colombia and Ecuador. Grubby and sleepless, their goal was to reach Peru, a sanctuary of sorts for a desperate Venezuelan family. Exhausted and swept by the endless wash of traffic noise on the highway's shoulder, the Mendoza Landinez family had the additional pressure of a deadline: to enter Peru before new rules required them to produce a passport.


 / AFP PHOTO / Luis ROBAYO
Kilőtt a venezuelai menekültek száma Európában, és egyre többen jönnek
Már több venezuelai állampolgár kér menedékjogot az Európai Unióban, mint iraki. Több EP-képviselő azt követeli, hogy osszák szét a bevándorlókat a tagállamok között.

Kiemelt kép: Europresss/AFP/Fabrice Coffrini

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Gyula, 2012. január 19.
A gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház egyik munkatársa egy beteg sugárkezelését készíti elő az onkológiai osztályon. A kórház - holtversenyben a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Idegsebészeti Klinikájával - második helyen végzett a HáziPatika.com által meghirdetett Az év kórháza szavazáson.
MTI Fotó: Rosta Tibor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.