Nagyvilág
Romanian anti riot police clash with protesters during a demonstration in front of the Romanian Government headquarters in Bucharest August 10, 2018, to protest against the government.
Romanian police used tear gas and pepper spray to quell anti-corruption protesters in Bucharest on August 10, 2018, as tens of thousands called on the leftwing government to resign. Local media said between 30,000 to 50,000 people turned out for the protest, included many Romanian expatriates who returned home especially to show their anger at the levels of official corruption.

The crowd chanted "resign" and "thieves" as they assembled in a central square outside the main government building.
 / AFP PHOTO / Daniel MIHAILESCU

Drakuláról elnevezett csendőralakulat csapott le a bukaresti tüntetésen

Szegő Iván Miklós
Szegő Iván Miklós

2018. 08. 13. 15:07

Romániában négyszáz tüntető és harminc rendőr sebesült meg a pénteki tüntetésen. Azóta csillapodott a demonstrációk hevessége, a politikai elit megosztottsága azonban minden eddiginél nyilvánvalóbb. A jobboldali köztársasági elnök és a balos kormánypárt erős embere heves szócsatákat vív egymással, a megoldás egyelőre nem látszik Bukarestben, ahol a korrupció ellen tüntető tömeg csak a „felszín”, a mélyben súlyosabb elitkonfliktusok húzódnak.

Miért tett közzé még Snoop Dogg is egy erőszakos videót a pénteki romániai demonstrációról? (A videón egy tütető karaterúgással intézett el egy rendőrt, miután félrelökdösték a rohamsisakosok.) S miért írta mellé az amerikai rapper az F.T.P. rövidítést (Fuck the Police!) az Instagramon, óriási vitát gerjesztve?

Yes. F. T. P.

snoopdogg (@snoopdogg) által megosztott bejegyzés, Aug 11., 2018, időpont: 6:02 (PDT időzóna szerint)

Miért szólalt meg a bécsi kancellár a bukaresti demonstrációk miatt, ahol a rendőrök még az osztrák tévé operatőrét is összeverték? Miért képtelen a román kormány elviselni azt, hogy három napja ellene tüntetnek? A tüntetők miért léptek fel agresszívan? Miért kell még mindig tüntetni a korrupció ellen egy olyan országban, ahol évek óta folyik a speciális ügyészség hadjárata a jelenség ellen? S miért esett egymásnak – szerencsére csak verbálisan – az ország erős embere, a PSD nevű kormánypárt vezetője, a jogerősen elítélt Liviu Dragnea és Klaus Iohannis államfő?

Kelet-Közép-Európa vagy Délkelet-Európa (Románia besorolása tetszőleges) évszázadok óta, újra és újra nagyhatalmak ütközőpontjában találja magát. Ennek Immanuel Wallerstein világrendszer-elmélete szerint súlyos következményei vannak: a sem centrumállamokhoz, sem pedig az elmaradott perifériához nem tartó román, magyar, lengyel, délszláv félperiféria egyik sajátossága, hogy megosztott elitek vezetik az itt lévő államokat. Az ilyen országokban az elit egy része „nyugatos” (a centrumállamokhoz húz), a másik része a keleti vagy a saját utat hangsúlyozza.

A protester walks past a fire during clashes with police at a demonstration against the government in front of the Romanian Government headquarters, in Bucharest August 10, 2018. 
Romanian police used water cannon and tear gas to disperse anti-corruption protesters in Bucharest after tens of thousands rallied to call on the leftwing government to resign. Local media said between 50,000 to 80,000 people turned out for the protest, including many Romanian expatriates who returned home to show their anger at the graft in one of the EU's most corruption-plagued members.
 / AFP PHOTO / Andrei PUNGOVSCHI
Fotó: Andrei Pungovschi / AFP

A megosztott félperifériás elitek kizárólagosságra törekednek: az egyik korszerűtlennek minősíti a másikat, a másik pedig egyszerűen hazaárulónak a „nyugatosokat” – ezt már nem Wallerstein írja, hanem elég csak szétnézni a térségben Varsótól kezdve Pozsonyon és Budapesten át Belgrádig vagy Zágrábig. A korrupciós vádak „oldaltól függetlenül” merülnek fel az ádáz elitcsatákban, amelyek egymás ellehetetlenítésére és nem az egymással való versengésre szolgálnak.

Márpedig hatékony, tartósan hatékony államot – John Higley elitkutató szerint – csak egy konszenzusosan egységes elit tud létrehozni. E konszenzusos elit hiányzik Romániában vagy Magyarországon, ezért vívnak élethalál-küzdelmet egy-egy választáson a helyi politikai erők és ezért nem tudták 2006-ban Budapesten vagy a hétvégén Bukarestben normálisan, tárgyalásokkal rendezni a vitás kérdéseket. A konszenzusos elit tagjai nem értenek mindenben egyet, de közösen elfogadott játékszabályok szerint játszanak, s nem egymás kizárására törnek – ez térségünkben sajnos ritka eset.

E talán kissé túl általános bevezető után nézzük, mi történik most Romániában, és milyen következményei vannak ott a részben nagyhatalmak érdekei mentén megosztott helyi elitcsoportok közötti küzdelmeknek. Mert a péntektől vasárnapig, három napon át tartó utcai tüntetések csupán azt mutatják, hogy a román elit képtelen egységet alkotni, megosztott,

az állam működése rossz, korrupt, és aki ez ellen a korrupció ellen akar fellépni, azt az éppen hatalmon lévő  kormányzat minden erővel megpróbálja megbuktatni, ellehetetleníteni.

Romániában éppen a szociáldemokratának nevezett PSD nevű párt van hatalmon, de ha azt gondolnánk, hogy a skandináv szociáldemokrácia nyomán szomszédunkban virágzó jóléti állam működik, akkor messze járunk a valóságtól. Romániából az elmúlt évtizedekben több millió ember vándorolt ki, ezek hazautalásaikkal – a BBC szerint 3-5 millió ember évi ötmilliárd dollárjával – a román államháztartás katasztrofális mérlegét javítják, és kívülről tartják fenn a korrupt és alig működő államot.

A román egészségügy borzalmas színvonalon vergődik, a szociális juttatások szintén nem az eget verdesik, ennek ellenére térségünk dollármilliárdosai közül nem egy kerül ki ebből az országból. Vagyis az egyenlőtlenségek óriásiak, az aktív munkaképes lakosság jelentős része külföldön próbál megélhetést találni, s egyelőre az ország nagy részében nem látszik a dinamikus gazdasági növekedés (időnként 6-8 százalékról van szó), ami ugyanakkor a fizetési mérleg hiányát és az államháztartás deficitjét erősen veszélyezteti, hiszen részben külföldi erőforrásból finanszírozzák.

Ezt a helyzetet unta meg a román „diaszpóra”, amelyik péntekre hatalmas tüntetést szervezett Bukarestbe. A szabadságukról hazatérő, külföldön dolgozó románoknak elegük volt a korrupcióból, és abból, hogy olyan törvényeket kreál az uralmon lévő kormányzat, pontosabban a kormányt támogató parlamenti többség, ami a politikusok felelősségre vonását nehezíti meg, vagy a már elítélt politikusokat – köztük a PSD tényleges vezérét, Dragneát, a parlament elnökét – mentesítené az elítélés vagy annak következményei alól.

Romanians take part in a demonstration in front of the Romanian Government headquarters, in Bucharest August 10, 2018, to protest against the government.
Romanian police used water cannon and tear gas to disperse anti-corruption protesters in Bucharest after tens of thousands rallied to call on the leftwing government to resign. Local media said between 50,000 to 80,000 people turned out for the protest, including many Romanian expatriates who returned home to show their anger at the graft in one of the EU's most corruption-plagued members.
 / AFP PHOTO / Andrei PUNGOVSCHI
Fotó: Andrei Pungovschi / AFP

Pénteken ezért legalább 30-50, más becslések szerint 80 ezer ember gyűlt össze Bukarestben, hogy tiltakozzon a PSD és Dragnea ellen, akiről már megírtuk, hogy személyesen neki fontos néhány törvény módosítása, mert egy újabb ügyben megint elítélték a bíróságon.

Dragnea különösen vehemensen igyekezett elérni, hogy a korrupcióellenes különleges ügyészt, a DNA vezetőjét váltsa le a jobboldali államfő, Klaus Iohannis. A köztársasági elnök minden úton és módon el akarta kerülni Laura Codruţa Kövesi leváltását, de végül az alkotmánybíróság a kormánypártnak adott igazat vele szemben, és így kénytelen volt meneszteni a korrupcióellenes harc szimbólumává vált főügyésznőt. Ez a körülbelül egy hónapja történt felháborító eset is felbőszítette a pénteki tüntetés szervezőit.

Dragnea tehát nem börtönbe akar vonulni, hanem államfő akar lenni, s most amikor a pénteki tüntetés erőszakba fordult, heves szócsatákba kezdett Iohannisszal. A két politikus egyaránt a másik oldalt tette felelőssé az erőszak elszabadulása miatt. A köztársasági elnök a csendőrség fellépését bírálta, Viorica Dancila PSD-s kormányfő – sokak szerint Dragnea bábja – viszont azt válaszolta erre: az államfő a hatóságok ellen uszítja az embereket. A PSD az erőszakos tüntetőket ítéli el, s Dragnea szerint az ellenzék, illetve az államfő áll a provokációk hátterében. Drganea az államfőt az „erőszak politikai szponzorának” nevezte a viták során. Azzal is megvádolta Iohannist, hogy meg akarja dönteni a kormányt és a saját kabinetjét akarja a helyükre ültetni.

Romania's social democratic party (PSD) leader Liviu Dragnea (2nd R) poses for a selfie with a supporter at the Piata Victoriei square, next to the Romanian Government headquarters, during a support meeting organized by the PSD (Social Democrat Party) ruling party in Bucharest, June 9, 2018.
From busing supporters to Bucharest to mass mailings of party slogans, Romania's left-wing government was pulling out all the stops for the demonstration against the country's own judiciary. / AFP PHOTO / Daniel MIHAILESCU
Liviu Dragnea egy pártja által szervezett tüntetésen júliusban Fotó:Daniel Mihailescu/AFP

Iohannis viszontválaszában irracionálisnak és a nép érdekeivel ellentétesnek nevezte a Dancila-kormány tevékenységét, és arra szólította fel a PSD-t, hogy szabaduljon meg ettől a káros vezetéstől, amely káoszba kormányozza az országot.

A PSD szerint viszont a rendőrség fellépése arányos volt a fenyegetéssel, s a provokációk vezettek a rendőrség – szerintük törvényes – bevetéséhez. Konszenzusos elitről, megegyezésről, a játékszabályok betartásáról tehát – láthatjuk – szó sincs Romániában.

Hogy törvényes volt-e csendőrség fellépése, azt később állapítják meg. Talán. Az biztos azonban, hogy több száz, akár

négyszáznál is több tüntető és harminc rendőr sebesült meg a pénteki összecsapásokban. A helyszínen harminc embert tartóztattak le, miután könnygázt, paprikaspray-t és vízágyúkat vetettek be végül a hatóságok.

Az viszont már nem volt igaz, ami az első hírek élén szerepelt, hogy egy rendőrnő nyakát vagy gerincét eltörték volna a tüntetők. Kórházban ápolják a tüntetésen megvert, majd földre került és ott összerugdosott nőt, akit barbár módon támadtak meg, de a legrémisztőbb hír vele kapcsolatban mégsem volt igaz.

Két újabb tüntetőt viszont a demonstrációk után tartóztattak le, őket a rendőrök elleni erőszakkal vádolják. Mindeközben a köztársasági elnök – és kényszerből – a szocdem kormányfő, a Dragnea bábjának tartott Dancila is vizsgálatokat kezdeményezett a hatóságok fellépésének kivizsgálására. Romániában közben a sajtóban megindult a kutakodás, hogy kik rendelték el és kik voltak a felelősek az erőszak elfajulásáért. Így Speranta Cliseru felelősségét sokan emlegetik. Állítólag ő rendelte el a tüntetésen a rendőrség erőszakos beavatkozását. Cliseru Bukarest ideiglenes prefektusa, állami főhivatalnok, aki a PSD, azaz a kormánypárt emberének számít, és aki csak július óta áll a prefektúra, a kormányhivatal élén.

Szintén sokat emlegeti a bukaresti sajtó a román csendőrségnek azt az eredetileg terrorellenes feladatokra kiképzett speciális egységét, amelyet pénteken bevetettek a tüntetők ellen. Az egységet ráadásul Drakuláról, III. Vlad román fejedelemről nevezték el (aki a román történelemfelfogás szerint egyáltalán nem negatív szereplő). A Vlad Ţepeş Speciális Beavatkozási Brigádról van szó. Ennek az egységnek a vezetője, Cătălin Răzvan Paraschiv ezredes irányította a csendőrség műveleteit az Adevarul című román lap szerint. (A hatóságok egyébként ezt az értesülést hivatalosan nem erősítették meg a lap szerint.)

Bukarest, 2018. augusztus 11.
Tüntetõk népesítik be a román kormány épülete elõtti Victoria teret, Bukarestben, a nyári szabadságuk idején külföldrõl hazatért vendégmunkások, a román diaszpóra tagjainak kormányellenes tüntetésén 2018. augusztus 10-én. (MTI/EPA/Vlad Chirea)
Tüntetők a román kormány épülete előtti Victoria teret, Bukarestben Fotó:Vlad Chirea /EPA/MTI

Ugyanakkor egy másik lap, a Libertatea egy fehérruhás férfire, egy civilre hívta fel a figyelmet, aki a tüntetés alatt mintha a csendőröket instruálta volna, merre mozogjanak, merre támadjanak. Érdekes itt a hasonlóság a 2006-os magyar tüntetésekkel, ahol szintén felmerült egyes szereplőkről, hogy esetleg a rendőrség beavatkozását provokátorként vagy a tüntetők közé elvegyült segítőként támogatták.

A román sajtóban felmerült különböző külföldi titkosszolgálatok részvétele is az utcai összetűzések kirobbantásában – természetesen erre mindeddig semmilyen bizonyítékkal nem álltak elő a lapok. Más források arra utalnak, hogy

a rendőrség által ismert provokátorok vegyülhettek a tömegbe, hogy diszkreditálják és erőszakba fordítsák a tüntetést. Egyes huligáncsoportok e hírek szerint szervezetten léptek volna fel, ráadásul a rendfenntartó erők „tudtával”.

Ezeket a vádakat sem sikerült azonban eddig igazolni.

A konfliktus szerencsére szombatra és vasárnapra enyhült: a tüntetések folytatódtak ugyan, de erőszakmentesen, és a résztvevők száma is csökkent. Ugyanakkor a tüntetők a kormány lemondását, a PSD hatalomból való távozását követelték továbbra is.

Bár a külföldi titkosszolgálatok beavatkozása aligha valószínű, az biztos, hogy Románia rendkívül veszélyes erőtérben mozog az utóbbi években. A NATO egyik legkeletebbi előretolt bázisának tekinthető, a bukaresti védelmi miniszter pedig pár hete felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország tevékenysége egyre aktívabb a román parti vizek környékén, és „napi szintű az agresszió” országával szemben. A Krím elfoglalásával ugyanis Oroszország szinte Románia szomszédja lett – egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk délkeleti szomszédunk geostratégiai jelentőségével, a Fekete-tengeri NATO-jelenlét egyik legfontosabb pilléreként:

President of Romania's ruling Social Democratic Party (PSD) Liviu Dragnea arrives at the High Court of Cassation and Justice to attend a hearing on his trial in Bucharest on March 21, 2018. 
Dragnea, already barred from office due to an electoral fraud conviction, goes on trial over a fake jobs scandal. / AFP PHOTO / Daniel MIHAILESCU
Oroszország Románia szomszédja lett: külső agresszió és politikai viharok Bukarestben
Románia halad tovább az illiberalizmus útján, és napi szintű orosz agresszióval küzd.

Mindez elvileg amerikai érdek is lehetne, ugyanakkor Donald Trump elnökké választásával az amerikai érdek igencsak nehezen kivehető térségünkben. A román „nyugatosok” tehát most nehéz helyzetben vannak, hiszen egy olyan elnök ül a washingtoni Fehér Házban, akinek a kampányát egy különleges amerikai ügyész vizsgálja abból a szempontból, hogy történt-e összejátszás a kampánygépezet emberei és az oroszok között 2016-ban. Ebben a kényes helyzetben a románok könnyen bajba kerülhetnek, talán nem véletlenül erősödtek fel most a bukaresti elit belső vitái.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2015. október 19.
Áder János köztársasági elnök (j) október 17-i hatállyal a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterré nevezi ki Rogán Antalt a Sándor-palota Tükörtermében 2015. október 19-én. Középen Orbán Viktor miniszterelnök, Haszonicsné Ádám Mária, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főigazgatója, Altorjai Anita, a KEH Sajtóigazgatóságának igazgatója, Gróh Gáspár, a KEH Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságának vezetője és Szadai Károly, a KEH főtanácsosa (j-b).
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.