Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az „elkutatott” uniós milliárdok miatt – mint arról korábbi cikkeinkben beszámoltunk – még 2015 őszén kezdett nyomozni két nonprofit társaságnál, a Pillar Kft.-nél és a BME-Infokomnál, de aztán kiterjesztette a vizsgálatot a magyar határon túlra is. A Budapestről mozgatott, több mint kéttucatnyi céget magában foglaló céghálóban ugyanis szerb, szlovák és lett szál is felbukkant. Az OLAF vizsgálata alapján a külföldi cégek közbeiktatása ugyanúgy az árdrágítást szolgálta, mint a magyar cégháló mesterséges duzzasztása. Cikksorozatunk harmadik részében a külföldi szálakat követjük.
Biológiailag lebomló ürülékgyűjtőből szoftver
A lett fejlesztési ügynökség néhány éve kiadott egy brosúrát, amelyben innovatív cégeket mutattak be. A kiadványban szerepel egy ADD Ltd. nevű, a leírás szerint környezetbarát, biológiailag lebomló állatürülék-gyűjtő dobozok gyártásával foglalkozó cég. Az Afterdog.eu honlapon be is mutatják a találmányt, amellyel egyszerűen és gyorsan lehet összeszedni a kutyagumit, és amelynek kifejlesztésére az Európai Unió is adott pénzt.
Az OLAF vizsgálói a számlák alapján azt találták, hogy az ADD Ltd.-től a magyar cégháló egyik tagja, a SimpTech Kft. 13,4 millió forintért vásárolt anonimizált pénzügyi adatbázist és 33,6 millió forintért számítógépes oktatóprogramot. Azonban, hogy az ADD tevékenységi köre ilyesmire nem terjed ki, így nem is adhatott volna ezekről számlát a SimpTech-nek.
Nem ez volt azonban az egyetlen furcsaság a lett vonalon.
A felbukkanó cégek között tulajdonosi és személyi szálakon jelentős átfedéseket talált az OLAF. Az uniós nyomozók a lett csalásellenes koordinációs szolgálathoz fordultak, akik azt válaszolták, hogy mindkét lett cég képviselője Andris Kirsentals és 2014-ben mindkét cég közvetítői szolgáltatásokat nyújtott a SimpTech Kft.-nek immateriális beruházások, vagyis programlicenc, programterv, adatbázis és algoritmus beszerzéséhez. Ám nem maguk végezték el a szolgáltatásokat, hanem egy hongkongi offshore vállalkozástól, a Lake Full Ltd.-től vásárolták azokat.
Hongkongi offshore cég a végállomás
A papírok szerint a SimpTech-ügyleteket Cséke Balázs kezdeményezésére és közreműködésével kötötték. Cséke és Kirsentals ismerték egymást személyesen, miután a magyar férfi részt vett az Afterdog Biobag projektben is. Hivatalosan Csékének nem volt köze a SimpTech-hez, ő a BiFarma Kft. tulajdonosa, ám az OLAF megállapította, hogy a két cég között olyan sok a kapcsolódási pont, hogy valójában egy vállalkozásnak tekinthetők.
„Kovácsot megölöm! Rossz!”
Furcsa oda-visszautalásokra bukkantak az OLAF vizsgálói a szerbiai vonalon: a magyar cégháló tagjai 2014-ben és 2015-ben több pénzügyi tranzakciót indítottak szerb vállalkozások felé, aztán ezeket gyorsan követték a szerb cégektől származó, hasonló vagy kombinált összegekről szóló utalások. Ezek címzettjei a uniós K + F projektben kedvezményezett vállalkozások vagy azokhoz köthető cégek voltak.
Az OLAF talált három olyan számlát, amelyeket három, a BiFarma Kft.-nek és a SimpTech Kft.-nek állítólagosan adatbázisokat és szoftverlicenceket szállító szerb vállalkozás állított ki. Az Intermerkur Doo laboratóriumi vizsgálóberendezéseket és környezetvédelmi berendezéseket értékesít, ezért az OLAF-nak gyanús lett, hogy nem volt kapacitásuk az adatbázisok leszállítására, hanem csak az árak megdrágítása céljából épültek be a láncba.
Bosko Spasic, az Intermerkur tulajdonosa és vezetője a vizsgálat során azt állította, hogy a BiFarma tartozik nekik több mint 84 ezer euróval. Spasicnak mutattak két dokumentumot: az egyik szerint ő beleegyezett a fizetési határidő elhalasztásába, a másik szerint pedig már átvett 44 ezer euró és 12,8 millió forint készpénzt. Ő erre azt közölte, hogy semmi ilyesmi nem történt,
Egy 32 millió forintos számlával kapcsolatban Spasic azt mondta, nincs ilyen számla az Intermerkur könyveiben és a vállalkozás könyvelőprogramja nem is engedné, hogy forintban állítsanak ki számlát. Az OLAF arra jutott, hogy ezt a szerb számlát tartalmazó „anyagköltség-elszámolást” később kicserélték egy olyanra, amelyben már a lett ADD által kiállított számla szerepelt.
A szerb csalásellenes koordinációs szolgálat 2017 tavaszán hallgatta meg Bosko Spasicot, aki állította, hogy számtalanszor kérte a SimpTech-et – amellyel ténylegesen üzleti kapcsolatban álltak és kétirányú együttműködést folytattak –, hogy számláit a ténylegesen elvégzett munkáról állítsa ki, azonban „Kovács úr”, azaz
Nagy nehezen megkapták a helyes számlákat, az ezekről készült másolatokat pedig átadta a nyomozóknak. A számlákon megjegyzések találhatók, ezek szerint Spasic munkatársai többször szóltak amiatt, hogy nem jók a számlák. Például:
Rossz! Nem szoftver, köze sincs a szoftverekhez! Hívja fel Kovácsot!
vagy
Kovácsot megölöm! Rossz! A valóságnak megfelelően kell írni! Hívja fel újra!
A fentiek háttere, hogy Spasic cége piackutatásra szerződött, de Kovács azt mondta, hogy mivel a SimpTech szoftverekkel foglalkozó vállalkozás, nem állíthat ki számlát piackutatásról.
Az is szemet szúrt az OLAF-nak, hogy az egyik szerződésen nem a SimpTech, hanem a BiFarma neve áll. Spasic szerint a könyvelő összekeverte a két céget, mert mindkettőnél ugyanaz a személy szerepelt, Cséke Balázs.
Vissza Szlovákiába és onnan Ciprusra
A szerb cégek tranzakciói között felbukkan egy Future Technologies SK Sro nevű cég is, amely nem egy újabb szereplő, csak egy régi, új néven. Ez a cég korábban a China Innovative Sro nevet viselte, és egy időben ők voltak a BiFarma tulajdonosai.
A szlovák vonal azonban itt nem szakadt meg. A SimpTech a következő feladatokra szerződött a Lavarock Sro nevű szlovák céggel: kutatás egy Bluetooth-alapú beltéri pozícionáló rendszerrel kapcsolatban, illetve tanulmány a magyar és az európai bank-, biztosítási és kölcsönalap-piacokról és a jelenleg életképes termékek azonosítása. Az OLAF szerint azonban az alapvetően nagy- és kiskereskedelemmel, gazdasági tanácsadással és számítástechnikai szolgáltatásokkal foglalkozó Lavarocknak ez a megbízás egyáltalán nem vágott a profiljába.
A szlovák cég ügyvezetője, Solt Sonja Lívia azt mondta a vizsgálat során, hogy mind az elkészült tanulmányok, mind a szerződések és fizetési igazolások hitelesek voltak. A Lavarock más vevőnek nem végzett hasonló tanulmánykészítést és szoftverfejlesztést, a szóban forgókat pedig alvállalkozók készítették. Állítása szerint a szerződéseket és más dokumentumokat a Lavarock-csoport ciprusi tagjának a Lavarock Ciprus Ltd.-nek megküldték. A Nicosiában bejegyzett céget képviselő ügyvédi iroda viszont nem válaszolt a kérdésekre, mert „a felek között problémás volt a jogi kapcsolat”. A Lavarockot Sro-t az OLAF-vizsgálat során egyébként egy magyar ügyvéd, Körmendi Csaba Tamás képviselte, akinek ez az ügy láthatóan nagyon fontos volt, ugyanis mind az OLAF-nál, mind az ügyvédi kamaránál érdeklődött, hogy vállalhatja-e a feladatot külföldi létére Szlovákiában.
Kiemelt kép: Thinkstock
