Nagyvilág
A handout picture provided by the Iranian presidency on May 6, 2018 shows President Hassan Rouhani giving addressing crowds during a rally in the northwestern city of Sabzevar.
Rouhani said on May 6 that if the United States quits the nuclear deal between Tehran and world powers then Washington would regret it "like never before". / AFP PHOTO / Iranian Presidency / - / === RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / HO / IRANIAN PRESIDENCY" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS ===

Egy éven belül atombombája lehetne Iránnak

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2018. 05. 09. 15:55

Korábban a témában:

Donald Trump amerikai elnök a várakozásoknak megfelelően a Fehér Házban tartott kedd esti sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok felmondja az iráni atomalkut és visszaállítja a szankciókat, majd rögtön ezután határozatot írt alá a döntéséről.

A sajtótájékoztató után Hasszán Rohani iráni elnök szinte azonnal reagált. Kimért hangvételű válaszában pszichológiai hadviselésnek nevezte Trump húzását, hozzátéve, ez egy olyan háború, amit az USA nem tud megnyerni. Arról is beszélt, az Egyesült Államok sosem tartotta be nemzetközi kötelességeit és úgy fogalmazott, sajnálja az amerikai állampolgárokat.

Közölte, hogy országa az atommegállapodásról egyeztetni fog európai partnereivel, Kínával és Oroszországgal, viszont ha az eredmény nem megfelelő, akkor felgyorsítják az urándúsítást, ami a nukleáris fegyver előállításához szükséges.

TEHRAN, IRAN - MAY 8 : (----EDITORIAL USE ONLY – MANDATORY CREDIT - "IRANIAN PRESIDENCY / HANDOUT" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS----) Iranian President Hassan Rouhani (R) holds a press conference on Trump's withdrawal decision from Iran nuclear deal in Tehran, Iran on May 8, 2018. Iranian Presidency / Handout / Anadolu Agency
Hasszán Rohani sajtótájékoztatója
Fotó: Iráni Kormány / Anadolu Agency / AFP

Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője szerdán újságírók előtt azt mondta, ekkora őrültséget nem lehet csinálni. Szerinte Trump legalább tízszer hazudott a beszédében, amelyben megfenyegette az iráni népet és a teokratikus kormányt is.

Mindeközben szélsőséges iráni képviselők a parlamentben gyújtottak lángra egy amerikai papírzászlót és azt kiabálták,

halál Amerikára!

Bár önmagában a zászlógyújtogatás bevett szokás az iráni politikusok körében, a megfigyelők szerint emberemlékezet óta ez volt az első alkalom, hogy a parlamentben cselekedtek így.

Ami más országok reakcióját illeti:

  • Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság továbbra is elkötelezett a szerződés mellett.
  • A magyar kormányt rendszeresen kritizáló Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy védjék meg az atomalkut.
  • Kína és Oroszország szintén azt közölte, azon fognak dolgozni, hogy a megállapodás fennmaradjon.
  • Benjámin Netanjahu izraeli elnök teljes mellszélességgel támogatja Trumpot a döntésében.
  • Barack Obama korábbi amerikai elnök – akinek az alku volt az egyik legnagyobb külpolitikai sikere – megfontolatlannak nevezte a szerződés felrúgását, mert az működőképes volt.
  • Szaúd-Arábia, Irán egyik legnagyobb vetélytársa, Amerika szövetsége Bahreinnel és az Egyesült Arab Emírségekkel karöltve szintén Trump mellé állt.
  • Az ENSZ aggodalmát fejezte ki a döntés miatt.
  • Törökország szerint pedig szerencsétlen lépés volt ez.
German Chancellor Angela Merkel gives a speech during a meeting with regional leaders of her conservative Christian Democratic Union (CDU) party in Berlin on May 9, 2018.
Germany, France and Britain will "do everything" to ensure that Iran remains in the landmark 2015 nuclear deal, Chancellor Angela Merkel vowed during the meeting, a day after the US pulled out of the accord. "We will remain committed to this agreement and will do everything to ensure that Iran complies with the deal," Merkel said, adding that Berlin had made the decision jointly with Paris and London.
 / AFP PHOTO / dpa / Michael Kappeler / Germany OUT
Angela Merkel a CDU ülésén megerősítette, hogy Franciországgal és az Egyesült Királysággal továbbra is elkötelezettek a szerződés iránt[sc_cts_position slug="article" clear="1" auto="1"]
Fotó: Michael Kappeler dpa/ AFP

Mikor lenne az urándúsításból atombomba?

Rohani az utóbbi hetekben, hónapokban többször is azzal fenyegetőzött, hogy ha Amerika felbontja az alkut, akkor Irán készen áll felgyorsítani az urándúsítást.

Hogy a nukleáris fegyver elkészítése mennyi időbe telhet, az több mindentől függ:

  • ha Irán maga állítja elő az atombombához szükséges fűtőanyagot, akkor több mint egy évet is igénybe vehet;
  • de ha más nukleáris nagyhatalomtól vásárolja meg – és közben a több ezer szupergyors centrifugájával elkezdi dúsítani az uránt –, akkor három hónap alatt elkészülhet. Pont ennyi volt akkor is az előállítási idő, mielőtt Barack Obama összehozta az alkut.

Szakértők szerint mostantól számítva 8-10 hónap kellene Iránnak ahhoz, hogy újraépítse dúsítókomplexumát és elegendő uránt dúsítson benne. Ez ugyanakkor még mindig csak az első lépés, mert a fűtőanyagot fegyverbe kell tölteni.

Iranian technicians are seen at the Isfahan Uranium Conversion Facilities (UCF), 420 kms south of Tehran, 08 August 2005. The UN's nuclear watchdog was due to hold an emergency session 09 August after Iran controversially resumed sensitive nuclear fuel work, but it was not expected to refer the case to the UN Security Council for possible sanctions, diplomats said.        AFP PHOTO/BEHROUZ MEHRI / AFP PHOTO / BEHROUZ MEHRI
Technikusok dolgoznak egy urániummal foglalkozó üzemben Teherántól nemm messze 2005-ben Fotó: Behrouz Mehir / AFP

Kiszivárgott dokumentumokból az derült ki, hogy Irán évek óta tanulmányozza ezt a folyamatot, a robbanófejek tervezésében hatalmas előrelépést tettek.

Mivel a megállapodás értelmében Iránnak el kellett adnia az uránkészlete jelentős részét, most alig valamivel több mint száz kilogramm van nekik belőle, ami még egyetlen nukleáris fegyver előállításához sem elég. Előbb tehát uránt kéne beszerezni ahhoz, hogy dúsítani tudják.

Irán már régebben közölte, hogy nem akarják a jövőben használni az idejétmúlt centrifugáikat, és már profi modelleken dolgoztak, mielőtt megkötötték a szerződést. De az alku értelmében az elkövetkező hét évben nem folytathatják a kísérletezést.

Az egyébként nem túl valószínű, hogy Irán csak úgy megszegi az alkut, a közeljövőben legalábbis szinte biztosan nem. Sok értelme nem lenne, amíg a többi országgal nem ült tárgyalóasztalhoz, mert az ország gazdasága beleroppanhatna.

Az utóbbi években, főként az atomalku hatására, Iránban fellendült a gazdaság, de továbbra is törékeny, a szankciók pedig súlyosbíthatják a helyzetet. Néhány hónap alatt hatalmasat zuhant az iráni riál az amerikai dollárral szemben, a pénznem egy év alatt elvesztette értéke 22 százalékát, a feketepiacon pedig még meredekebb volt a visszaesés. Emiatt az importcikkek megdrágultak, sok iráni pedig elkezdte dollárba és euróba fektetni a pénzét. Az amerikai szankciók erős gazdasági következményekkel járhatnak, főleg a nemzetközi piacon.

Akik még nagyot buknak

  • Az autósok. Irán a világ negyedik legnagyobb kőolajkészletével rendelkezik, és a földgáz közel egyötödét állítja elő globálisan. A szankciók enyhítésével 2,8 millió hordóra emelkedett a termelés, ami 2016-ban még csak egymillió hordó volt. Az iráni kőolajexportra vonatkozó szankciókkal csökkenne a globális kínálat, és drasztikusan nőnének az üzemanyagárak. Ez az autógyárakat is mélyen érintheti.
  • A Boeing és az Airbus. Irán a legnagyobb üzleteket a repülőtársaságokkal kötötte, hogy korszerűsítse elavult flottáját. Ennek most vége, mert a gépek exportját 90 nap múlva le is állítják. A két cég egyébként fel volt készülve a döntésre.
  • Légitársaságok és szállodaláncok. Az utazásszervezők kihasználták, hogy a szankciók feloldásával megnőtt az érdeklődés Irán iránt. Több légitársaság is járatokat indított az országba, az iráni hatóságok pedig lazítottak a vízumkötelességen. 2015-ben a France Accor volt az első nemzetközi szállodalánc, ami megnyitott Iránban. Most nekik is fájhat a fejük.

Kiemelt kép: AFP 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nikola Gruevski, Macedonia's former Prime Minister and former leader of the opposition VMRO DPMNE party, arrives at a courthouse in Skopje on January 24, 2018 for his trial for alleged abuse of power between 2012 and 2015. (Photo by Robert ATANASOVSKI / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.