Nagyvilág
WASHINGTON, DC - FEBRUARY 23:  U.S. President Donald Trump participates in a joint news conference with Australian Prime Minister Malcolm Turnbull in the East Room of the White House February 23, 2018 in Washington, DC. Prime Minister Turnbull is on a visit in Washington and he had an Oval Office meeting with President Trump to discuss a bilateral agenda.  (Photo by Alex Wong/Getty Images)

Trump már a különleges ügyész célkeresztjében van, de nem tudni, kilőheti-e

Ignácz Péter
Ignácz Péter

újságíró. 2018. 03. 02. 11:18

Egyre közelebb és közelebb ér Donald Trumphoz az ellene vizsgálódó különleges ügyész. Sokan várják, hogy nemsokára vádat is emel majd az amerikai elnök ellen. Ám egy gond mutatkozik: senki sem tudja, hogy ezt egyáltalán meg lehet-e tenni.
Korábban a témában:

Az utóbbi hetekben rendesen belehúzott a Donald Trump elnökségét veszélyeztető különleges ügyész. Az amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozást, és az azzal kapcsolatban feltárt bűntényeket vizsgáló Robert Mueller egymás után hozta az újabb és újabb vádemeléseket.

Két hete 13 orosz állampolgár, és három orosz cég, valamint egy kaliforniai férfi, és egy Londonban dolgozó ügyvéd ellen emelt vádat. Majd alig egy hétre rá újabb vádemeléseket jelentettek be Trump egykori kampányfőnöke, Paul Manafort, és helyettese Rick Gates ellen. (Az utóbbi ellen kedden két tucatnyi vádat vontak vissza, miután Gates alkut kötött velük, és együttműködik a nyomozással.)

WASHINGTON, DC - JUNE 21: Special counsel Robert Mueller (C) leaves after a closed meeting with members of the Senate Judiciary Committee June 21, 2017 at the Capitol in Washington, DC. The committee meets with Mueller to discuss the firing of former FBI Director James Comey.   Alex Wong/Getty Images/AFP
Donald Trumphoz egyre közelebb kerül végzete
Öt hónapja kezdte meg nyomozását az amerikai elnök orosz kapcsolatait vizsgáló különleges ügyész, aki sokak reménye szerint a vádlottak padjára küldi Trumpot.

Ezzel Mueller, és a legjobb amerikai jogászokból álló csapata már 19 ember, köztük Trump négy közeli munkatársa ellen emelt vádat, vagy érte el, hogy bűnösnek vallják magukat különböző bűncselekményekben. És minden jel arra mutat, hogy egyre közelebb és közelebb érnek magához Trumphoz, akinek már kihallgatását tervezik.

Ezek a hírek feltüzelték az elnök kritikusait, akik már alig várják, hogy Mueller végre kilője a nagyvadat, és vádat emeljen Donald Trump ellen. Ez azonban könnyen lehet, hogy vágyálom marad számukra. Hivatalban lévő amerikai elnök ellen ugyanis még soha nem emeltek vádat büntetőügyben, és senki sem tudja, hogy ez egyáltalán lehetséges-e.

Senki sem áll a törvények felett! Vagy mégis?

Az amerikai jogtudósok évtizedek óta vitáznak arról, hogy vádat lehet-e emelni egy hivatalából lévő elnök ellen. Az amerikai alkotmány nem ad egyértelmű választ a kérdésre, hogy bűncselekmény elkövetésekor is megilleti-e a mentelmi jog az amerikai államfőt. Az alkotmánybíróság szerepét is betöltő amerikai legfelsőbb bíróság pedig még nem hozott döntést ezzel kapcsolatban.

WASHINGTON - JULY 26:  FBI Director Robert Mueller testifies during a hearing before the House Judiciary Committee July 26, 2007 on Capitol Hill in Washington, DC. The hearing was held to examine whether the FBI have misused their power.  (Photo by Alex Wong/Getty Images)
Robert Mueller
Fotó: Alex Wong / Getty Images

A kérdés korábban két alkalommal került előtérbe. 1973-ban, a Richard Nixon elleni nyomozás alatt, majd 2000-ben, a Bill Clinton ellen indított különleges ügyészi vizsgálat után. Hogy mennyire nem egyértelmű a válasz, jól mutatja, hogy az igazságügyi minisztérium mindkét alkalommal arra jutott, hogy alkotmányellenes az elnök ellen indított vádemelés, míg az államfők ellen vizsgálódó ügyészek pont az ellenkezőjére.

WASHINGTON - MARCH 09:  F.B.I. Director Robert Mueller holds a news conference at the bureau's headquaters March 9, 2007 in Washington, DC. Mueller was responding to a report by the Justice Department inspector general that concluded the FBI had committed 22 violations in its collection of information through the use of national security letters. The letters, which the audit numbered at 47,000 in 2005, allow the agency to collect information like telephone, banking and e-mail records without a judicially approved subpoena.   (Photo by Chip Somodevilla/Getty Images)
A legendás bűnüldöző, aki megbuktathatja Trumpot
Donald Trump retteg, és kétségbeesetten igyekszik aláásni az ellene vizsgálódó különleges ügyész, Robert Mueller tekintélyét. Az amerikai elnöknek azonban nehéz dolga lesz.

Az igazságügyi minisztérium jogtanácsosi hivatala (Office of Legal Counsel – OLC) 1973-ban hozott állásfoglalása szerint az elnököt leszámítva minden más szövetségi tisztségviselő ellen vádat lehet emelni bűnvádi eljárásban a hivatali ideje alatt. Az államfő azonban az OLC szerint különleges státusza miatt mentességet élvez.

A különböző érvek és ellenérvek megvizsgálása után ugyanis arra jutottak, hogy a hivatalban lévő elnök elleni vádemelés alkotmányellenes lenne, mivel megengedhetetlen módon akadályozná az elnököt az alkotmányos feladatainak ellátásában. Ezt megerősítette az akkori legfőbb államügyész-helyettes (solicitor general), Robert Bork, aki szintén alkotmányellenesnek tartotta a vádemelést az elnök ellen.

Huszonhét évvel később ugyanerre a megállapításra jutott az OLC, amikor felülvizsgálta a Nixon idején kiadott állásfoglalásokat, figyelembe véve az azt követően hozott bírósági döntéseket. A Randolph D. Moss aláírásával ellátott állásfoglalás ugyanakkor jelzi, semmi sem akadályozza, hogy a hivatalban való távozása után vádat emeljenek egy elnök ellen.

LONDON, ENGLAND - FEBRUARY 16:  A model, Donald Trump shoe detail, walks the runway at the Central Saint Martins MA show during London Fashion Week February 2018 at BFC Show Space on February 16, 2018 in London, England.  (Photo by Jeff Spicer/BFC/Getty Images)
Donald Trump cipellők a londoni divathéten
Fotó: Jeff Spicer / BFC / Getty Images

Az OLC döntése azonban nem mindenkinek nyerte el a tetszését. Köztük a Nixon és Clinton ellen vizsgálódó ügyészeknek sem, akik amellett érveltek, hogy igenis vádat emelhetnek bűncselekmények elkövetése miatt egy hivatalban lévő elnök ellen.

A New York Times tavaly ásta elő a Clinton ügyeit vizsgáló különleges ügyész, Kenneth Starr számára készített jogi feljegyzést, aminek szerzője 56 oldalon át érvel a vádemelés lehetősége mellett.

A konzervatív alkotmányjogász-professzor, Ronald Rotunda kijelentette, hogy alkotmányos és jogszerű, ha egy szövetségi vádesküdtszék vádat emel egy hivatalban lévő elnök ellen, a nem a hivatalos elnöki teendői részeként elkövetett súlyos bűncselekmények miatt.

Ebben az országban senki sem áll a törvények felett, még Clinton elnök sem

– jelentette ki Rotunda.

Hasonló feljegyzést kapott a Nixon elleni Watergate-nyomozást vezető különleges ügyész, Leon Jaworski is a jogászaitól, akik amellett érveltek, hogy vádat emelhet az elnök ellen. És ez alapján Jaworski  a vádemelést tiltó elnöki mentesség ellen érvelt a legfelsőbb bíróság előtt, kijelentve, hogy az elv, ami szerint „senki sem áll a törvények felett” a mentelmi jog felett áll.

Watergate Special Prosecuter Leon Jaworski surrounded by journalists outside the Supreme Court during the Watergate Hearings. (Photo by © Wally McNamee/CORBIS/Corbis via Getty Images)
Leon Jaworski
Fotó: Wally McNamee / CORBIS /Getty Images

Vádemelés helyett politika

Végül azonban Starr és Jaworski sem vállalta, hogy vádemelést nyújtson be a hivatalban lévő elnök ellen. Mindkét ügyész inkább a kongresszus elé vitte az ügyet, hogy lefolytassák az alkotmányban is rögzített közjogi felelősségre vonást (impeachment), ami az elnök lemondatásával érhet véget. Annak ellenére, hogy a Jaworskinak készített feljegyzés szerint nem szabadna „politikai eljárás” alatt eldönteni, hogy az elnök bűncselekményt követett-e el.

Az impeachment ugyanis alapvetően politikai, és nem jogi eljárás. Ekkor a képviselőház egyszerű többséggel szavaz arról, hogy megkezdjék-e az eljárást az elnök ellen, majd a szenátus tagjai kétharmados szavazással döntenek arról, hogy az eléjük tárt bűnök elegendőek-e az államfő elmozdítására hivatalából. És jelen esetben kérdéses, hogy a republikánus politikusok mennyire lesznek hajlandóak nekitámadni a republikánus elnöknek.

Az amerikai történelemben eddig mindössze két elnök ellen indítottak impeachment eljárást. 1868-ban Andrew Johnson ellen, aki a polgárháború után majdnem újra polgárháborúba taszította az országot, valamint 1998-ban Bill Clinton ellen. Végül mindketten megúszták a kirúgást. Nixon ellen pedig csak azért nem indult meg az impeachment, mert még előtte lemondott.

In the chamber of the United States Senate, Supreme Court Chief Justice William Rehnquist swears in the Senate members to participate in the impeachment trial of President William Jefferson Clinton. (Photo by © Wally McNamee/CORBIS/Corbis via Getty Images)
Impeachment eljárás Bill Clinton ellen 1998-ban Fotó: Wally McNamee / CORBIS / Getty Images

Mueller előtt is ez lehet az egyik lehetséges út, és ez az, amit a nyomozást közelről figyelő jogászok általában a legvalószínűbbnek tartanak. Persze vannak, akik ezzel nem értenek egyet. A Politicónak például a nyomozásban érintett két ügyvéd is azt nyilatkozta, meg vannak győződve arról, hogy Muellerék végül vádat fognak emelni Trump ellen. Már csak azért is, hogy jelezzék, milyen súlyos dolgokat találtak a nyomozás közben, ezzel is nyomást helyezve a kongresszusra, hogy a politikai játszmákat félretéve foglalkozzanak az üggyel.

FILE PHOTO: U.S. President Donald Trump listens during a briefing on hurricane Harvey recovery efforts in Dallas, Texas, U.S, October 25, 2017. REUTERS/Kevin Lamarque/File Photo
Egyre izgalmasabb a Trump elleni leszámolás
Gyakorlatilag hazaárulással vádolja az FBI Trump volt kampányfőnökét. Hogyan és miért történik az az egész, és belebukhat-e az elnök?

Ami viszont egyet jelent azzal, hogy az ügy a legfelsőbb bíróság elé kerül, ami végleg eldöntheti a kérdést, hogy vádat lehet-e emelni egy hivatalban lévő elnök ellen. Az alkotmánybíróság szerepét is betöltő testület még soha nem foglalt állást a kérdésben, aminek megválaszolásához 1982-ben került a legközelebb.

Akkor egy Nixon ellen indított polgári jogi per kapcsán, szoros, 5-4 arányban arra jutottak, nem lehet kártérítési pert indítani egy elnök ellen a munkája közben hozott döntései miatt. Ugyanakkor a bírák utaltak arra, hogy bűncselekmények esetén már kétséges, hogy védi-e mentelmi jog az elnököket.

Egy biztos. Nem fogjuk előre megtudni, hogy Mueller mit tervez. A különleges ügyész hivatala híresen szivárgásmentes, és onnan semmit sem fog idő előtt megtudni a sajtó, amit rendre meglepetésként értek a már bejelentett vádemelések. Addig marad a bizonytalanság, és közben továbbra is elemzések, Twitter-bejegyzések és véleménycikkek ezrei foglalkozhatnak azzal, miért elkerülhetetlen, vagy miért lehetetlen, hogy Mueller vádat emeljen Trump ellen.

US President Donald Trump stands alongside Chief Strategist Stephen Bannon (L) upon arrival at Snap-On Tools in Kenosha, Wisconsin, April 18, 2017, prior to signing the Buy American, Hire American Executive Order. / AFP PHOTO / SAUL LOEB
A modern történelem legnagyobb politikai hibáját követte el Trump
Ezt nem más állítja, mint az amerikai elnök egykori fő stratégája, és egyben legnagyobb támogatója, aki nemrég távozott a Fehér Házból.

Kiemelt kép: Alex Wong / Getty Images

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.