Az utóbbi hetekben rendesen belehúzott a Donald Trump elnökségét veszélyeztető különleges ügyész. Az amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozást, és az azzal kapcsolatban feltárt bűntényeket vizsgáló Robert Mueller egymás után hozta az újabb és újabb vádemeléseket.
Két hete 13 orosz állampolgár, és három orosz cég, valamint egy kaliforniai férfi, és egy Londonban dolgozó ügyvéd ellen emelt vádat. Majd alig egy hétre rá újabb vádemeléseket jelentettek be Trump egykori kampányfőnöke, Paul Manafort, és helyettese Rick Gates ellen. (Az utóbbi ellen kedden két tucatnyi vádat vontak vissza, miután Gates alkut kötött velük, és együttműködik a nyomozással.)
Ezzel Mueller, és a legjobb amerikai jogászokból álló csapata már 19 ember, köztük Trump négy közeli munkatársa ellen emelt vádat, vagy érte el, hogy bűnösnek vallják magukat különböző bűncselekményekben. És minden jel arra mutat, hogy egyre közelebb és közelebb érnek magához Trumphoz, akinek már kihallgatását tervezik.
Senki sem áll a törvények felett! Vagy mégis?
Az amerikai jogtudósok évtizedek óta vitáznak arról, hogy vádat lehet-e emelni egy hivatalából lévő elnök ellen. Az amerikai alkotmány nem ad egyértelmű választ a kérdésre, hogy bűncselekmény elkövetésekor is megilleti-e a mentelmi jog az amerikai államfőt. Az alkotmánybíróság szerepét is betöltő amerikai legfelsőbb bíróság pedig még nem hozott döntést ezzel kapcsolatban.
Fotó: Alex Wong / Getty Images
A kérdés korábban két alkalommal került előtérbe. 1973-ban, a Richard Nixon elleni nyomozás alatt, majd 2000-ben, a Bill Clinton ellen indított különleges ügyészi vizsgálat után. Hogy mennyire nem egyértelmű a válasz, jól mutatja, hogy az igazságügyi minisztérium mindkét alkalommal arra jutott, hogy alkotmányellenes az elnök ellen indított vádemelés, míg az államfők ellen vizsgálódó ügyészek pont az ellenkezőjére.
Az igazságügyi minisztérium jogtanácsosi hivatala (Office of Legal Counsel – OLC) 1973-ban hozott állásfoglalása szerint az elnököt leszámítva minden más szövetségi tisztségviselő ellen vádat lehet emelni bűnvádi eljárásban a hivatali ideje alatt. Az államfő azonban az OLC szerint különleges státusza miatt mentességet élvez.
A különböző érvek és ellenérvek megvizsgálása után ugyanis arra jutottak, hogy a hivatalban lévő elnök elleni vádemelés alkotmányellenes lenne, mivel megengedhetetlen módon akadályozná az elnököt az alkotmányos feladatainak ellátásában. Ezt megerősítette az akkori legfőbb államügyész-helyettes (solicitor general), Robert Bork, aki szintén alkotmányellenesnek tartotta a vádemelést az elnök ellen.
Huszonhét évvel később ugyanerre a megállapításra jutott az OLC, amikor felülvizsgálta a Nixon idején kiadott állásfoglalásokat, figyelembe véve az azt követően hozott bírósági döntéseket. A Randolph D. Moss aláírásával ellátott állásfoglalás ugyanakkor jelzi, semmi sem akadályozza, hogy a hivatalban való távozása után vádat emeljenek egy elnök ellen.
Fotó: Jeff Spicer / BFC / Getty Images
A New York Times tavaly ásta elő a Clinton ügyeit vizsgáló különleges ügyész, Kenneth Starr számára készített jogi feljegyzést, aminek szerzője 56 oldalon át érvel a vádemelés lehetősége mellett.
A konzervatív alkotmányjogász-professzor, Ronald Rotunda kijelentette, hogy alkotmányos és jogszerű, ha egy szövetségi vádesküdtszék vádat emel egy hivatalban lévő elnök ellen, a nem a hivatalos elnöki teendői részeként elkövetett súlyos bűncselekmények miatt.
Ebben az országban senki sem áll a törvények felett, még Clinton elnök sem
– jelentette ki Rotunda.
Hasonló feljegyzést kapott a Nixon elleni Watergate-nyomozást vezető különleges ügyész, Leon Jaworski is a jogászaitól, akik amellett érveltek, hogy vádat emelhet az elnök ellen. És ez alapján Jaworski a vádemelést tiltó elnöki mentesség ellen érvelt a legfelsőbb bíróság előtt, kijelentve, hogy az elv, ami szerint „senki sem áll a törvények felett” a mentelmi jog felett áll.
Fotó: Wally McNamee / CORBIS /Getty Images
Vádemelés helyett politika
Végül azonban Starr és Jaworski sem vállalta, hogy vádemelést nyújtson be a hivatalban lévő elnök ellen. Mindkét ügyész inkább a kongresszus elé vitte az ügyet, hogy lefolytassák az alkotmányban is rögzített közjogi felelősségre vonást (impeachment), ami az elnök lemondatásával érhet véget. Annak ellenére, hogy a Jaworskinak készített feljegyzés szerint nem szabadna „politikai eljárás” alatt eldönteni, hogy az elnök bűncselekményt követett-e el.
Az impeachment ugyanis alapvetően politikai, és nem jogi eljárás. Ekkor a képviselőház egyszerű többséggel szavaz arról, hogy megkezdjék-e az eljárást az elnök ellen, majd a szenátus tagjai kétharmados szavazással döntenek arról, hogy az eléjük tárt bűnök elegendőek-e az államfő elmozdítására hivatalából. És jelen esetben kérdéses, hogy a republikánus politikusok mennyire lesznek hajlandóak nekitámadni a republikánus elnöknek.
Az amerikai történelemben eddig mindössze két elnök ellen indítottak impeachment eljárást. 1868-ban Andrew Johnson ellen, aki a polgárháború után majdnem újra polgárháborúba taszította az országot, valamint 1998-ban Bill Clinton ellen. Végül mindketten megúszták a kirúgást. Nixon ellen pedig csak azért nem indult meg az impeachment, mert még előtte lemondott.
Mueller előtt is ez lehet az egyik lehetséges út, és ez az, amit a nyomozást közelről figyelő jogászok általában a legvalószínűbbnek tartanak. Persze vannak, akik ezzel nem értenek egyet. A Politicónak például a nyomozásban érintett két ügyvéd is azt nyilatkozta, meg vannak győződve arról, hogy Muellerék végül vádat fognak emelni Trump ellen. Már csak azért is, hogy jelezzék, milyen súlyos dolgokat találtak a nyomozás közben, ezzel is nyomást helyezve a kongresszusra, hogy a politikai játszmákat félretéve foglalkozzanak az üggyel.
Ami viszont egyet jelent azzal, hogy az ügy a legfelsőbb bíróság elé kerül, ami végleg eldöntheti a kérdést, hogy vádat lehet-e emelni egy hivatalban lévő elnök ellen. Az alkotmánybíróság szerepét is betöltő testület még soha nem foglalt állást a kérdésben, aminek megválaszolásához 1982-ben került a legközelebb.
Akkor egy Nixon ellen indított polgári jogi per kapcsán, szoros, 5-4 arányban arra jutottak, nem lehet kártérítési pert indítani egy elnök ellen a munkája közben hozott döntései miatt. Ugyanakkor a bírák utaltak arra, hogy bűncselekmények esetén már kétséges, hogy védi-e mentelmi jog az elnököket.
Egy biztos. Nem fogjuk előre megtudni, hogy Mueller mit tervez. A különleges ügyész hivatala híresen szivárgásmentes, és onnan semmit sem fog idő előtt megtudni a sajtó, amit rendre meglepetésként értek a már bejelentett vádemelések. Addig marad a bizonytalanság, és közben továbbra is elemzések, Twitter-bejegyzések és véleménycikkek ezrei foglalkozhatnak azzal, miért elkerülhetetlen, vagy miért lehetetlen, hogy Mueller vádat emeljen Trump ellen.
Kiemelt kép: Alex Wong / Getty Images
