Nagyvilág

Angela Merkel megint kancellár lesz, de jobb eredményre számítottak

Története során először a szélsőséges hangoktól sem mentes AfD is bejutott a német szövetségi parlamentbe. Azt még nem tudni, hogy a negyedik kancellári ciklusát megkezdő Merkel uniója kivel alakít kormányt, de az biztos, hogy számukra így is csalódást keltő eredmény született.

A német választásokon a 18 órás urnazárás után megérkeztek az exit poll eredmények, amelyek alapján

Angela Merkel megkezdheti a negyedik kancellári ciklusát.

Az öröme azonban nem lehet felhőtlen, ugyanis a CDU/CSU arra számított, hogy megkapja a szavazatok 38-40 százalékát. Ehhez képest az Infratest Union urnazárás utáni felmérése szerint mindössze 32,5 százalék jutott nekik. Az SPD 20 százalékon áll, a Linke 9 százalékot, az FDP pedig 10,5 százalékot kapott. Az AfD is nagyot ment, a szavazatok 13,5 százalékát viszik el és ezzel története során először bejut a Bundestagba, ráadásul ezzel Németország harmadik legerősebb pártja lett A zöldeknek 9,5 százalék jutott.

A Forschungsgruppe Wahlen a következő számokat közölte 18 órakor:

  • CDU/CSU 33,5%
  • SPD 21%
  • AfD 13%
  • FDP 10%
  • Linke 9%
  • Grüne 9%

Vasárnap este többször is közölnek exit poll eredményeket a közvélemény-kutatók, ám nagy eltérésre nem lehet számítani a százalékok között. A hivatalos számokra hétfő reggelig kell várni.

A korábbi közvélemény-kutatások eredményei szerint Merkelék valóban csalódottak lehetnek, ugyanis 2017 tavaszának kivételével végig 40 százalék közelébe mérték őket:

Keserédes győzelem

Nem sokkal este hét óra előtt Merkel beszédet tartott a berlini kampányközpontban. Azt mondta:

Természetesen jobb eredményre számítottunk,

de a CDU/CSU így is elérte a stratégiai célját, mert nélkülük nem lehet kormányt alakítani. Hangsúlyozta, hogy alaposan elemzik majd a választási eredményt, és mindent megtesznek majd azért, hogy visszanyerjék a pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párthoz átállt választókat. Ezt az AfD-szavazók aggodalmainak, félelmeinek komolyan vételével, és mindenekelőtt „jó kormányzati munkával” akarják elérni.

Szintén csalódottan nyilatkozott Horst Seehofer, a CSU elnöke, aki azt mondta, hogy nem tud semmi jóról beszámolni, az eredmény csalódást okozott számukra. A számok alapján a pártunió története legrosszabb eredményét érte el. Azzal kapcsolatban, hogy a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) harmadik erőként debütál a Bundestagban, Seehofer azt mondta, hogy „támadási felület nyílt” a pártszövetségtől jobbra. Ezt a felületet kemény küzdelemmel, határozott állásfoglalásokkal kell bezárni – mondta.

Kezd eltorzulni a német politikai rendszer?
Mit rontott el Martin Schulz, és miért Angela Merkel lesz az, aki minden valószínűség szerint ismét elfoglalhatja a német kancellári széket szeptember 24-e után?

A hétvége legnagyobb vesztese az SPD, a listavezető Martin Schulz úgy nyilatkozott:

Elvesztettük a parlamenti választásokat,

hozzátéve, hogy nem sikerült elérniük és megszólítaniuk a hagyományos szavazóbázisukat. Ugyanakkor megemlítette a párt sikereit is, például a melegházasság legalizálását. Schulz szerint az SPD a demokrácia bástyája Németországban. Az AfD támogatottságának emelkedését „különösen lehangolónak” tartja. Az AfD sikere fordulópontot jelez, és azt mutatja, hogy a menekültválság továbbra is megosztja az országot.

„Ami egyesek számára nagyszerű, emberséges cselekedet, az másoknak fenyegetést jelent. Nem sikerült meggyőznünk az embereket arról, hogy Németország elég erős ahhoz, hogy senkit ne hagyjon sorsára” – fogalmazott Schulz. A szociáldemokrata párt támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt, mindezek ellenére azonban Schulz továbbra is az SPD vezetője marad. Sőt, decemberben ismét jelöltként indul az elnökségért.

Berlin, 2017. szeptember 24. – Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD kancellárjelöltje a párt berlini eredményváró rendezvényén a német parlamenti választások estéjén, 2017. szeptember 24-én. (MTI/EPA/Felipe Trueba)

Az este másik nagy csalódása a a CDU testvérpártja, a CSU, amely otthonában, Bajorországban a négy évvel ezelőtti eredményekhez képest 10 százalékkal kevesebb szavazatot szerzett, 38,5 százalékos eredményt ért el. 2013-ban ez a szám még 49,3 százalék volt.

Máris keménykedik az AfD

Alexander Gaulandt, az AfD egyik listavezetője az exit poll számok ismertetése után nem fukarkodott a kemény kijelentésekkel, többek között azt mondta:

Vadászni fogunk Merkel asszonyra.

Alice Weidel, a párt másik listavezetője a ZDF német köztelevízióban bejelentette, hogy pártja vizsgálóbizottság felállítását kezdeményei Angela Merkel kancellár menekültpolitikája miatt, a Bundestag feladata ugyanis a kormány munkájának ellenőrzése. A vizsgálóbizottság

nagyon világosan foglalkozik majd ennek a nőnek (Angela Merkelnek) a jogsértéseivel.

A párt egyik társelnöke, Frauke Petry az MDR regionális közszolgálati médiatársaságnak azt mondta, az AfD-nek ugyanazokat az ügyeket kell képviselnie a Bundestagban, amelyekkel parlamenten kívüli ellenzéki pártként foglalkozott, de gondoskodnia kell arról, hogy elképzeléseit el tudja fogadni a lakosság többsége. A legfőbb cél az, hogy a párt kormányra kerüljön, esetleg egy koalíció kisebbik tagjaként, „de jobb lenne, ha vezető erőként” – mondta.

Alexander Gauland (b) és Alice Weidel (j) ünnepli a választási eredményeket, 2017. szeptember 24-én. Europress/AFP PHOTO/John MACDOUGALL

A szavazáson a választásra jogosultak 75 százaléka vett részt. A Spiegel azt írja, hogy a CDU/CSU-tól 1 millió szavazatot vett el a jobboldali, bevándorlóellenes politikát folytató AfD, akikről a Linke frakcióvezetője, Dietmar Bartsch azt mondta: „Az AfD-ben rasszista politikusok vannak, akiknek semmi keresnivalójuk a Bundestagban.” A FAZ szerint az AfD-re adott szavazatokból 1 millió a bizonytalanoktól érkezett.

2013-ban a következőképpen néztek ki a számok:

  • CDU/CSU 41,5%
  • SPD 25,7%
  • AfD 4,7%
  • FDP 4,8%
  • Linke 8,6%
  • Grüne 8,4%

A TAZ újság egyébként egy Twitter-üzenetben egyenesen „jó szarnak” nevezte az eredményeket:

A párt eredményváró bulijának helyszíne előtt több százan tüntettek vasárnap este a berlini Alexadnerplatzon, azt skandálva, hogy „Kopjatok le!”, illetve hogy „Nincs jogotok náci propagandát nyomatni!”. A rendőrség élőláncot alkotva állt a tüntetők és a szórakozóhely közé.

Europress/AFP PHOTO/John MACDOUGALL

Azért nem mindenki bánkódik az AfD Bundestagba való bekerülése miatt. Marine Le Pen, aki a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front színeiben Emmanuel Macron kihívója volt a köztársasági elnöki címért folytatott kampányban, gratulált német szövetségeseinek.

Bizonytalan jövő

Azt még nem tudni, hogy a CDU/CSU kivel alakít koalíciót, azonban sajtóértesülések szerint az SPD ellenzékbe vonul, ez pedig a nagykoalíció végét jelenti. Emiatt jó esély van arra, hogy az úgynevezett Jamaica-koalíció jön létre, vagyis a fekete CDU/CSU, a sárga FDP (szabaddemokraták) és a zöld Grüne alakít kormányt.

Utóbbi két párt nyitottnak mutatkozott vasárnap este arra, hogy az eddigi kereszténydemokrata-szociáldemokrata nagykoalíciót felváltó új kormánykoalíció létrehozásáról tárgyaljanak a választásokon győztes kereszténydemokratákkal. Az eddig ellenzéki Zöldek egyik listavezetője szerint pártja „nem lesz egyszerű partner” kormányalakítási tárgyalásokon, és „nehéz megbeszélésekre” számítanak. Katrin Göring-Eckardt elmondta: a Zöldek minden párttal hajlandók tárgyalni AfD kivételével.

Christian Lindner, a négyéves szünet után a Bundestagba ismét visszatérő piacpárti, jobboldali Szabad Demokrata Párt vezetője jelezte: pártja nyitott a koalíciós tárgyalásokra az Angela Merkel vezette konzervatívokkal, de úgy vélik, „kurzusváltásra van szükség”. Lindner óriási sikernek nevezte, hogy a liberálisok visszatérhetnek a törvényhozásba.

A ZDF ábrája szerint nagyjából így fog kinézni a Bundestag a következő négy évben. Az előjelzések alapján a CDU/CSU 216-221 széket kaphat a parlamentben, az SPD-nek 133-139, az AfD-nek 86-89, az FDP-nek 66-70 mandátum juthat majd. A Linke 60, a Zöldek 59-63 hellyel számolhat.

Orbán Viktor imája meghallgatásra talált

A német választásokat megelőzően a miniszterelnök azt mondta: „Egy csendes imát mondjunk el a mostani kancellár mandátumának meghosszabbítása érdekében, mert a rendelkezésre álló lehetőségek közül magyar szempontból ez az érdekünk.” Ugyan Merkel is fogalmazott meg kritikát a magyar kormány tevékenységével kapcsolatban, de Martin Schulz, az SPD listavezetője jóval keményebb hangot ütött meg.

(Die Zeit, FAZ, Spiegel, MTI, kiemelt kép: Europress/AFP PHOTO/Odd ANDERSEN)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik