77 éves korában életét vesztette Stanislav Petrov, aki megakadályozta az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közti nukleáris háborút.
1983. szeptember 26-án beugrósként őt bízták meg a moszkvai radarrendszer figyelésével, amikor a számítógépen megjelent, hogy több rakétát indítottak Amerikából a Szovjetunió irányába.
Az akkori protokoll szerint a szovjet hadsereg azonnali megtorló nukleáris támadással válaszolt volna, de Petrov úgy döntött, nem riasztja feletteseit.
Minden jel arra utalt, hogy rakétatámadást indítottak. Ha elküldöm a jelentést a parancsnokaimnak, senkinek nem lett volna kifogása ellene
– nyilatkozott Petrov még 2013-ban a BBC-nek.
Arra gyanakodott, hogy meghibásodott a rendszer, gondolván, hogy az első amerikai nukleáris támadás több száz rakétakilövéssel járt volna egyszerre.
Annyi dolgom lett volna, hogy felemeljem a telefont és értesítsem a főparancsnokokat. De nem tudtam megmozdulni. Úgy éreztem magam, mintha egy forró serpenyőn ülnék
– tette hozzá.
Az ügyeletes tiszt végül úgy döntött, hogy felhívja a hadsereg parancsnokságát, hogy jelentse a rendszer meghibásodását.
Huszonhárom perccel később rádöbbentem, hogy semmi nem történt. Ha valóban támadást indítottak volna, akkor tudtam volna róla. Hatalmas megkönnyebbülés volt.
Bár lélekjelenlétéért megdicsérték, hivatalosan számon kérték, amiért nem jelentette a veszélyforrást.
Az eset mindössze három héttel azután történt, hogy a szovjet hadsereg leszedte a levegőből a Korean Air Lines 007-es járatát, meggyilkolva ezzel 269 embert, ezáltal tovább fokozva a feszültséget az USA-val.
Mint később kiderült, a szovjet műhold technikai malőrt vétett, amikor a felhőkön átszűrődő napfényeket tévesen amerikai bázisokról kilőtt rakétáknak észlelte.
A történet közel tíz évvel a Szovjetunió felbomlása után, 1998-ban kapott csak nyilvánosságot. Petrovot alezredesként szerelték le.
Az atomháború megakadályozója egy Moszkvához közeli faluban hunyt el.
