A dél-koreai ügyészek várhatóan már a héten eljárást indítanak a korrupciós botránya miatt hivatalából menesztett dél-koreai elnök, Pak Gun Hje ellen, aki helyi idő szerint vasárnap hagyta el az elnöki rezidenciát – jelentette a helyi sajtó. Az alkotmánybíróság pénteken hagyta jóvá a 65 éves politikus leváltását, miután decemberben a parlament nagy többségben felfüggesztette őt tisztségéből.
A bírósági döntéssel Pak elveszítette az államfői pozícióval járó büntetőjogi mentességét, és az ellenzéki pártok hétfőn az ellene indított eljárást mielőbbi megkezdését kezdték el követelni. Különösen azután, hogy távozása után semmiféle megbánást nem tanúsított, nem kért bocsánatot, és szóvivőjén keresztül csak annyit közölt, hogy „idő kérdése, de ki fog derülni az igazság”.
Ezt széles körben úgy értelmezték, hogy nem fogadja el az alkotmánybíróság döntését, amivel még saját pártjában is nagy felháborodást okozott az ország első női elnöke, aki egyben az első dél-koreai elnök, akit jogi eljárás útján távolítottak el hivatalából. Egy olyan botrány után, ami hónapokon át tartotta lázban Dél-Koreát, ahol a magas rangú vezetők korrupcióját már szinte teljesen természetesnek, és az államfői hivatallal együtt járó dolognak tartják az emberek. (és a korábbi esetekben a mostaninál sokkal nagyobb összegekről volt szó.)
„Raszputyinja” okozta a vesztét
Pak 2012-ben egyebek mellett pont azzal nyerte meg az elnökválasztást, hogy azt ígérte, nála nincsen meg a korrupció veszélye, hiszen nincsen családja, és testvéreivel sem tartja a kapcsolatot. Ez nagy vonzerőt jelentett Dél-Koreában, ahol az elnökök a közvetlen családtagjaikat segítették hatalmas összegekhez. „Én a Koreai Köztársasággal kötöttem házasságot. Nincsenek gyermekeim. Dél-Korea a családom” – mondta egyszer Pak, aki már gyerekkora óta a nyilvánosság előtt élte az életét.
A dicstelenül távozott elnöknő már gyerekként a szöuli elnöki rezidencia, a Kék Ház falai között nőtt fel, apja, az 1961-ben katonai puccsal hatalomra került Pak Csong Hi mellett. Apja amellett, hogy diktatórikus módszerekkel irányította az ország, egyben el is indította az iparosodás útján, és nagy szerepet játszott a dél-koreai gazdaság felemelkedésében. Pak Gun Hje későbbi politikai népszerűségében közrejátszott egyebek mellett az apja iránt érzett nosztalgia is.
A „Kis Hercegnőként” tisztelt Pak 22 éves volt, amikor édesanyját megölte egy észak-koreai kém, aki eredetileg az elnököt akarta meggyilkolni. Az ekkor Franciaországban tanuló Pak hazatért, hogy apja mellett ellássa a first lady feladatai, és közben került kapcsolatba a most a bukását okozó Csoj Szun Szil apjával, Csoj Te Minnel.
A férfi akkoriban alapította meg az Örök Élet Egyháza nevű szektáját, amiben a kereszténységet, a buddhizmust és egy, a sámánizmus elemeit felhasználó koreai vallást ötvözte, és önmagát modernkori Buddhának nevezte. Csoj Te Minnek azzal sikerült az anyját gyászoló fiatal nő közelébe férkőzni, hogy azt állította, rajta keresztül képes lehet halott édesanyjával kommunikálni, és szép lassan egyre jobban behálózta. És közben Pak mentoraként szép nagy vagyont harácsolt össze.
Aztán apja halála után még szorosabb lett a kapcsolat Pak és Csoj Te Min között, ami miatt Pak teljesen elhidegült testvéreitől, akik 1990-ben petícióban kérték az akkori dél-koreai elnököt, hogy „szabadítsa ki” ő a szektavezért befolyása alól. Pak az apja halála után elvonult a nyilvánosság elől, és csak 1997-ben tért vissza a politikai életbe. Ekkor mentora már négy éve halott volt. Helyét Pak mellett pedig ötödik lánya, Csoj Szun Szil vette át.
A halott szektavezérrel való kapcsolata azonban továbbra is téma volt. Amikor 2007-ben először indult az elnöki posztért, az akkori amerikai nagykövet, Alexander Vershbow egy diplomácia táviratban azt írta Washingtonnak, Pak kénytelen volt magyarázkodni Csoj Te Minnel folytatott kapcsolata miatt, akit „ellenfelei a koreai Raszputyinként emlegetnek”. Vershbow hozzátette: „A széles körben elterjedt szóbeszédek szerint az egykori lelkipásztor teljesen az irányítása alatt tartotta Pak testét és lelkét fiatal évei alatt, és ennek köszönhetően gyerekei hatalmas vagyont szedtek össze”.
„Rémisztő teokrácia”
Pak Gun Hje 2012-ben megnyerte az elnökválasztást, ezzel ő lett Dél-Korea első női elnöke – és mellette „hatalomra került” Csoj Szun Szi is. Akinek szerepe azután került igazán a nyilvánosság középpontjába, hogy kiderült, lányát az elnöknő nyomására vették fel 2015-ben egy szöuli egyetemre, pedig eredményei ezt nem tették volna lehetővé. És ez Dél-Koreában, ahol a szülők hatalmas energiát ölnek bele gyermekük jó iskolázottságába, és a diákok rendkívül keményen küzdenek a felsőoktatási felvételért, különösen nagy bűnnek számít.
Csoj Szun Szil, és vele együtt az elnöknő bukását végül egy GalaxyTab okozta. 2016. október 24-én a JTBC dél-koreai televízió megszerezte Csoj táblagépét a szektavezér kiürített irodájában. A semmiféle jelszóval nem védett gépen pedig kormányzati iratokat találtak, köztük az elnöknő beszédeit, amibe Csoj belejavítgatott, valamint titkos diplomáciai iratokat.
Amik felvetették, hogy Csojnak olyan nagy befolyása volt az elnöknő felett, hogy még államügyekbe is beleszólása volt. És közben kiderült, hogy Pak nyomására koreai nagyvállalatok nagyjából 20,5 milliárd forintnyi összeget utaltak át Csoj két alapítványának, amiért cserébe kormányzati segítséget kaptak. Végül ez vezetett a dél-koreai elnöknő bukásához.
Közben egyre több és több pletyka és szóbeszéd kezdett terjedni arról, vajon milyen nagy beleszólása volt a szektavezér Csojnak az ország vezetésébe. A legnagyobb dél-koreai ellenzéki párt, a Mindzsu elnöke kijelentette, „ez már nem is diktatúra”, hanem „egy rémisztő teokrácia”, míg a párt frakcióvezetője azon elmélkedett, hogy vajon a szektavezér határozta-e meg az elnök politikáját Észak-Koreával szemben. Egyes pletykák szerint pedig Csoj egy „Nyolc Tündér” nevű titkos társaságot hozott létre az ország ügyeinek irányítására.
A legerősebb szóbeszédek Csoj és Pak kapcsolatáról azonban a 2014-es szöuli kompkatasztrófa kapcsán terjedtek az országban. A több mint háromszáz ember, főleg középiskolás diákok halálával végződ tragédia idején ugyanis az elnöknő hét órán keresztül nem szólalt meg, és senki sem tudta, hogy hol lehet. Ez elképesztő összeesküvés-elméleteket szült: fodrásznál volt, botoxinjekciókat kapott, vagy Csoj volt férjével töltötte az időt.
De felmerült az is, hogy Pak abban az időben egy sámánisztikus szertartáson vett részt, egykori mentora, Csoj Te Min tiszteletére, akinek pont aznap volt halálának évfordulója, amikor a komp elsüllyedt. A legdurvább pletyka szerint pedig Csoj szektája süllyesztette el a kompot, hogy emberáldozatot mutassanak be a szektaalapítónak. És Pak szándékosan nem siettette az utasok kimentését.
