Nyűgös kamaszként számolt be az állam tévécsatornája, az M1 szombat este arról, hogy a sokadik sajtótájékoztató és gyűlés után a sokadik konferencia következik az Európai Unióban a migránsokról. Annyiban igazuk volt, hogy a mostani brüsszeli csúcs előtti máltai találkán annyiban tudtak megállapodni az “öreguras” felek, hogy nem tudnak megállapodni. Brüsszel mégis áttört pár gátat.
Az EU és Törökország ugyanis leült vasárnap tárgyalni arról, miként lehetne megakadályozni, hogy a törökökön és a balkáni útvonalon keresztül napi több ezer migráns érkezzen Európába (arról nem szól a fáma, hogy a nem szír migránsok úgyis találnak új útvonalakat). Lássuk, miről állapodtak meg a meglepően hamar, este nyolcra lezavart csúcson:
- Törökország mindent megtesz az Európába irányuló menekültáradat megfékezéséért.
- Az EU cserébe több mint 3 milliárd euróval (934 milliárd forinttal) támogatja a kétmillió itt élő menekült ellátását. Ehhez a két évre szóló összeghez Magyarország 18 millió euróval (5,6 milliárd forinttal) járul hozzá.
- Felpörgetik Törökország uniós csatlakozási folyamatát, december 14-én megnyitják a tárgyalások újabb dossziéját a gazdasági és pénzügyi politikáról. Jövőre újabb fejezeteket nyithatnak meg.
- Beindulhat a vízumliberalizáció is, magyarul a törökök – ha minden kritériumot teljesítenek -, szabadabban utazhatnak az EU-ba.
- 2016 júniusától visszaküldhető Törökországba az a menekült, aki nem jogosult a státuszra. Törökország vállalja a visszafogadásukat is.
- Magyar szempontból a zárónyilatkozat legfontosabb része, hogy nem vették bele a menekültek tagállamok közötti szétosztását, azaz a kötelező kvótákat.
Történelmi napnak nevezte a megállapodást Ahmet Davutoğlu török miniszterelnök, aztán hamar rátért a nemzetközi közösség ekézésére:
Az ENSZ rendszere meghibásodott, ennek az árát fizetjük meg most, mivel nem oldották meg a szíriai válság problémáját még a krízis kezdeti szakaszaiban.
Több EU-tagállam és török ellenzéki körök is óva intettek korábban a túl mély törökök iránti elköteleződés ellen.
Egy balos lap bebörtönzött főszerkesztője például kérte az EU vezetőit, ne helyezzék a migránsválságot a törökországi emberi jogok elé. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke el is mondta a tárgyalások után, hogy nem akarják a sajtószabadsági és emberi jogi kérdéseket a szőnyeg alá söpörni, márpedig most ennek épp az ellenkezője körvonalazódik.
Ki járt jól?
Idén eddig 720 ezer migráns érkezett Görögországba a tengeren, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint 1,5 millióan is bejöhettek Európába idén illegálisan. Ezt az óriási számot akarják megfékezni, de előfordulhat, hogy a törökök nagyobb árat kérnek ezért. Az Euractiv szerint a kétévi 3 milliárd helyett évi 3,5 milliárd eurót szeretnének kapni.
Pedig még az sem világos, a 3 milliárdot hogy teremtik elő. A tervek szerint félmilliárdot adna az Európai Bizottság, a többit a tagállamok a nemzeti össztermékükkel arányosan (a magyar kormány szerint a felajánlott 18 millió euró is arányos). Több diplomata is attól tartott a tárgyalások során, hogy pl. a
fejlesztésekre költhető kohéziós alapból vesznek ki összegeket, és sok ország szeretne kevesebbet beleadni a kalapba.
A török kapcsolatokat is szorosabbra fűzik, amint az látszik. Mostantól minimum évi kétszer lesz EU-török csúcstalálkozó, amin a migránsok mellett például az energia kérdése is szóba kerül. Ez nem mellékes, Törökország az orosz Szuhoj lelövése óta ugyanis nagyon rossz viszonyban van a neki a legtöbb olajat és gázt eladó Moszkvával. Magyarán, egyelőre az látszik, a törökök sokat ígértek, de még többet kapnak, ők az este nyertesei. Bár belpolitikailag nem csak ők…
Orbán pezsgőt pukkanthat
Magyarországra mintegy 18 millió euró jut, ez egy vállalható összeg
Ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Azzal indokolt, hogy ez enyhíthet a ránk nehezedő migránsnyomáson (amit ugye a határgyoda már megszüntetett) viszont erkölcsös összeg, arányos teher. Nyilvánvaló sikerként könyvelte el Orbán, hogy be se került a dokumentumba a Törökországtól átveendő migránstömeg, ezt külügyes forrásunk is megerősítette hozzátéve, hogy a kvóta elleni aláírásgyűjtés még jó ütőkártya lehet a későbbiekben a kormánynak. Amúgy Juncker is azt mondta, nem lesz kötelező menekülteket befogadni, de aki önkéntes alapon megteszi, annak jó lesz. Erről a programról december 15-ig döntenek.
Hol tart a török EU-csatlakozás?
A törökök 1999 óta hivatalosan tagjelöltek. Miután elfogadták a ciprusi rendezésről szóló Annan-tervet, az unió rábólintott a tárgyalások megkezdésére, ez 2005-ben meg is történt. December 14-én újabb fejezet nyílik, az Euractiv forrásai szerint jövőre pedig jöhetnek a nehéz diók, mint igazságügy, alapvető jogok, külkapcsolatok, energia, oktatás. Összesen 35 fejezetet kéne végigtárgyalni modulszerűen, eddig csak a tudomány és kutatás fejezetét sikerült, de a transzeurópai hálózatokban és a társaság jogban is jól állnak.
Az EU tagjainak jó része azonban tart attól, hogy egy ekkora új tagállam csatlakozzon (a majdnem 78 milliós állammal 15 százalékkal megnőne az EU lakossága), aminél lakosságra csak Németország nagyobb. A legjobban Ciprus ellenzi a törökök belépését, mivel a szakadár Észak-ciprusi Török Köztársaságban még mindig állomásoznak török csapatok. Davutoğlu ígéretet tett egy rendezési javaslat benyújtására, és a csatlakozási
tárgyalásokon még Ciprus sem nyomta meg a vétó gombot (sőt, a trollkodó görögök sem).
Nem kell túlspirázni a megállapodást
Egeresi Zoltán, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője elmondta a 24.hu-nak, hogy a mostani megállapodás jó kezdetnek nevezhető, de még bőven nem a végleges megegyezés. A 3 milliárd eurós, törököknek nyújtandó támogatásról azt mondta, a tagállami hozzájárulások várhatóan a gazdaság teljesítményével lesznek arányosak, ebből a magyar vállalás se lóg ki. Törökország amúgy azt állítja, eddig kb. 7 milliárd eurót költött a menekültekre, akiket jogilag amúgy nem is tekintenek menekülteknek, hiába írták alá a genfi egyezményt (anno területi korlátozással fogadták el, így csak az Európából érkező menekültek kaphatnak ilyen státuszt).
2,2 millió szíriai menekült regisztrálta eddig magát Törökországban, mindössze a tizedük, 260 ezer fő lakik táborokban. A regisztráltak kaphatnak orvosi ellátást és a gyerekeik iskolába járhatnak. A zömük nagy- és közepes városokban él. Kelet-Törökországban sokukat éhbérért alkalmazzák a helyiek idénymunkásnak a földeken. Különösen nagy gond a nagyszámú menekült papírokkal való ellátása, erre jó példa, hogy az ott született 100 ezer szíriai gyerek nagy részének még nincsenek okmányai.
Márpedig hiába küld a Frontex is segítőket Törökországba, az illegális migráció megállításának első része az emberek regisztrálása és okmányokkal való ellátása. Fontos lépés lenne, hogy Törökországot szimpatikusabbá tegyék a menekülteknek, az EU is ebben segítene: hogy legyen normális lakhatás és munka. Eközben a török hatóságok végrehajthatják a látványosabb részeket: az EU által korábban pedzegetett hat új tábor megépítését vagy épp a határvédelem és a parti őrség megerősítését.
Törökország a következő pár évben biztosan nem lesz EU-tag, de mindenki jól jár az új tárgyalási fejezetek megnyitásával: a török kormány belpolitikailag jól kommunikálhatja, miközben az unió hitegetheti a törököket, hogy egyszer taggá válhatnak. Már a csatlakozásnak keresztbe tévő Ciprus is mutatott hajlandóságot a helyzet enyhítésére, de Egeresi szerint az EU-csatlakozás terén tett mostani ígéretek inkább csak gesztus, mint realitás, a határokat pedig továbbra is az EU-nak kell megvédeni, ahogy Donald Tusk mondta. Az egész dealt pont az ő szavai adják vissza a legjobban:
Ez nem egyszerű kereskedelem: pénzt a menekültekért. Ez lehetetlen, ez nem morális. Remélem értik, mire gondolok.
