Bernie Sanders vermonti szenátor a demokrata elnökjelölt-aspiránsok kedd esti televíziós vitájában leszögezte: választási kampánynak az amerikai társadalom valódi problémáiról kellene szólnia, nem pedig arról, hogy a volt külügyminiszter tárcavezetőként magán vagy hivatali e-mailt használt-e.
Az e-mail-ügy erősen megingatta az amerikai választók bizalmát Clinton mint a Fehér Házra pályázó legnépszerűbb demokrata politikus szavahihetőségében, ezért az ügy fontos helyet kapott a kormánypárt aspiránsainak a CNN által közvetített első vitáján. A volt first lady megismételte: hiba volt a saját szerveréről kommunikálni, de hangsúlyozta, energiáit inkább a szavazók számára fontos kérdésekre kívánja irányítani. A magabiztosan szereplő Clinton – aki többször is megismételte, hogy az Egyesült Államok első női elnöke akar lenni – hatalmas tapsot kapott azzal, hogy nem akart válaszolni Lincoln Chafee Rhode Island-i volt szenátornak és kormányzónak arra a felvetésére, hogy Amerika szavahihetőségét azzal lehetne helyreállítani, ha a legmagasabb erkölcsi színvonalat képviselő személyt választanák meg elnöknek. Clinton nem mulasztotta el megköszönni Bernie Sanders szavait, ugyanakkor egyebek között azzal igyekezett megtörni baloldali elveket hirdető ellenfele lendületét, hogy rámutatott: az Egyesült Államok nem követheti a skandináv országok szociális rendszerét, amelyet a szenátor mintának tekint.
Sanders nem támogatja a kapitalista rendszert
A vita részvevői alapvetően szakpolitikai kérdésekre összpontosítottak, a vetélkedés mentes volt a republikánus előválasztási összecsapások Donald Trump személyisége által meghatározott, gyakran személyeskedésbe torkolló feszültségétől. A részt vevő öt politikus – Clinton, Sanders és Chafee mellett a műsor szereplője volt Martin O’Malley volt marylandi kormányzó és Jim Webb volt virginiai szenátor is – ha különböző hangsúllyal is, de alapvetően a középosztály, a dolgozó emberek védelme és az esélyegyenlőség köré építette fel belpolitikai és gazdasági üzenetét.
Az önmagát demokratikus szocialistának valló Sanders egyebek között arról beszélt, hogy nem támogatja a kapitalista rendszert. Amikor arra kérték, hogy fejtse ki bővebben az ezzel kapcsolatos álláspontját, azt mondta: “Ha a kérdés az, hogy a kaszinókapitalista folyamat részének tekintem-e magam, amelyben oly keveseknek oly sok jut, oly sokaknak pedig oly kevés, és amelyben a Wall Street mohósága és gondatlansága összezúzta ezt a gazdaságot, akkor a válasz az, hogy nem, nem tekintem.” Clinton nem mulasztotta el közbeszúrni, hogy az amerikai társadalomban kulcsfontosságú szerepet játszó kis- és a középvállalkozók tömegei is a kapitalizmus részét képezik.
Sanders politikai forradalmat sürgetett, amely milliók összefogása volna annak érdekében, hogy a hatalmat a nagyvállatoktól a munkásosztályhoz irányítsák át. O’Malley arról beszélt, hogy inkább zöld forradalomra volna szükség, és megválasztása esetére azt az ígérte, hogy 2050-re Amerika már a megújuló energiaforrásokra fog támaszkodni. Az amerikai tanintézményekben történt fegyveres ámokfutásokkal kapcsolatban a 67 éves Clinton amiatt is támadta 73 éves Sanderst, hogy a szenátor ellene szavazott egy olyan törvénytervezetnek, amely nagyobb felelősséget hárítana a fegyvergyárakra.
Clinton: Putyin politikája elfogadhatatlan
Külpolitikai kérdésekről szólva a volt külügyminiszter védelmébe vette Washingtonnak az ő hivatali ideje alatt Oroszország viszonylatában folytatott “újraindítás” politikáját, rámutatva, hogy az amerikai kormánynak több fontos kérdésben sikerült megállapodnia Dmitrij Medvegyev akkori elnökkel. Vlagyimir Putyin mostani elnök politikáját azonban elfogadhatatlannak nevezte, és azt mondta, hogy vele szemben jelentősebb amerikai szerepvállalással lépne fel Szíriában.
Bernie Sanders Clintonnak a szíriai részleges légtérzárra vonatkozó javaslatát veszélyesnek minősítette. A szenátor szerint fegyvert csak végső esetben szabad bevetni nemzetközi konfliktusokban, amire ő szükség esetén szintén kész lenne. A vitában Clinton, Sanders és O’Malley egyaránt a bevándorlók integrálása mellett érvelt.
A demokrata elnökjelölt-aspiránsok között a tervek szerint további öt televíziós vitát fognak lefolytatni. A Las Vegas-i Wynn hotel bálterméből közvetített első fordulót Joe Biden alelnök, aki még nem döntötte el, hogy beszáll-e a Fehér Házért folytatott vetélkedésbe, televízión kísérte figyelemmel.
