Az Iszlám Állam egy éve, tavaly júniusban foglalta el Irak második legnagyobb városát. Tikrit első ostroma még a szokásosnál is véresebb volt, sőt, eddig nem is sejtettük, hogy mennyire.
A város Szaddám Husszein volt iraki diktátor otthona volt. Szaddám innen nem messze született, de Tikritben máig erősek voltak a diktátor Baath pártjának szunnita lojalistái. Az ő segítségükkel tudta a szintén szunnita Iszlám Állam elfoglalni a várost.
A Tikritben rekedt rengeteg síita kormánykatona megpróbált elmenekülni, de az Iszlám Állam összegyűjtötte őket, majd hatalmas tömegmészárlásba kezdett. Korábban azt lehetett tudni, hogy 440 embert mészároltak le aznap Szaddám Husszein elnöki palotája mellett. Őket több nagy árokba temették.
Az Iszlám Állam videói alapján viszont kiderült, hogy inkább 770 kivégzett síita katona lehetett a környéken eltemetve. Most viszont, a legújabb műholdképek alapján úgy tűnik, még ennél is nagyobb volt a mészárlás. A képek szerint legalább 1700 embert öltek meg június 12-én vagy 13-án délelőtt fél tízkor.
Arról, ahogy földmunkagépekkel a tömegsírokba dózerolják a katonákat, maga az Iszlám Állam adott ki videót. Ahogy arról is, hogy a katonákat bekötött szemmel, összegörnyedve, egymás pólóját fogva vezetik a kivégzés helyszínére.
Egyetlen túlélőről tudunk biztosan. A 23 éves Ali Husszein Kadimot a többiekkel együtt a kivégzőhelyre vezették, majd letérdeltették. Három társát mellette fejbelőtték, majd őt is. De az Iszlám Állam gyilkosa hibázott, a golyó miliméterekkel a férfi feje mellett ment el. Ali Husszein ösztönösen előreesett, ami megmentette az életét. A tömegsírba lökték a testét, de később el tudott menekülni.
A vérengzések miatt az iraki bíróság eddig 24 embert ítélt el. Felakasztották őket. Négy embert felmentettek, mert nem találtak ellenük elég bizonyítékot. 604 további gyilkost még mindig keresnek.
Majdnem egy évvel az eredeti vérengzések után az iraki kormányerők visszafoglalták a várost. 13 ezer iszlamista szélsőséges állt szemben 20-30 ezer iraki harcossal és síita önkéntessel. Ekkorra a lakók kilencven százaléka már elmenekült. Sokan Bagdadba és Szamarrába, de többen egészen iraki kurdisztánig. A csata utáni pár napban a síita harcosok kíméletlenül álltak bosszút az elesett szunnitákon. Az Iszlám Állam körülbelül tízezer robbanószerkezetet hagott maga mögött a városban.
