Nagyvilág
Görög adósság (Array)

Népszavazáson döntenek a görögök a nemzetközi hitelekről

Belicza Bea
Belicza Bea

szocioriporter. 2015. 06. 28. 06:17

A kormányfő biztos abban, hogy határozott nem lesz az eredmény az egy hét múlva esedékes referendumon, aminek elvileg semmi értelme. 

Korábban a témában:

A görög parlament jóváhagyta szombatra összehívott, az éjszakába nyúló, 13 órát tartó rendkívüli ülésén a népszavazást, amelyet Alekszisz Ciprasz kormányfő kezdeményezett az ország nemzetközi hitelprogramjáról.

A július 5-re előirányzott referendumot a 300 tagú parlamentben 178 képviselő támogatta, 120 törvényhozó pedig ellene szavazott, ketten pedig nem voksoltak. A kormánykoalíciónak 162 képviselője van a parlamentben.

A Radikális Baloldali Koalíció (Sziriza) és koalíciós partnere, a Független Görögök (ANEL) nevű jobboldali párt törvényhozói támogatták a referendumot, akárcsak a szélsőjobboldali Arany Hajnal képviselői.

A népszavazás ellen voksoltak a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Új Demokrácia (Nea Dimokratia), valamint a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK), a centrista To Potami (A Folyó) és a Görögországi Kommunista Párt (KKE) képviselői.

A parlamenti voksolás előtt elhangzott beszédében Alekszisz Ciprasz kormányfő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a görög nép határozott nemet mond a nemzetközi hitelezők ultimátumára a népszavazáson.

A “határozott nem” utalás volt arra, hogy az athéni parlament 1940-ben elutasította az olasz hadsereg ultimátumát, hogy görög földre léphessen. A görögök két nemzeti ünnepe közül az egyiket, október 28-át ezért a “Nem napjának” nevezik.

“Nem adjuk a méltóságunkat!”

Úgy vélte, a büszke nem meg fogja erősíteni az ország tárgyalási pozícióját. “A hitelezők nem a jóváhagyásunkat akarták, hanem azt, hogy adjuk fel méltóságunkat, amit el kell utasítanunk” – mondta.

“Abban az országban, amelyben a demokrácia bölcsője ringott, nem kérünk engedélyt Dijsselbloem és Schäuble uraktól (Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter) arra, hogy népszavazást rendezhessünk.”

Keményen felrótta az eurózóna pénzügyminisztereinek, hogy szombati tanácskozásuk egy részéről kizárták egyik tagjukat, Jánisz Varufakisz görög pénzügyminisztert.

Ciprasz szavai szerint Athén az utóbbi hónapokban a hitelezőkkel tárgyalva őszinte kísérletet tett arra, hogy kölcsönösen előnyös megállapodást kössenek, és ezért a lehető legmesszebb elment az engedmények terén. A görög javaslatok figyelembe vételének az elvetése a görög kormányfő szerint azt mutatja, hogy a hitelezők büntetni akarták azt, aki a többiekétől különböző hangot üt meg Európában. Sajnálatosnak nevezte, hogy a népszavazás bejelentése után “félelemkeltő propaganda indult meg, amely a referendum napján fog kicsúcsosodni”. Leszögezte: a népszavazás nem kísérlet arra, hogy Görögország szakítson Európával, hanem arra irányul, hogy szakítson azzal a gyakorlattal, amely a megszégyenítése Európának.

Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke a pénzügyminiszterek szombati tanácskozása után kijelentette, hogy ha a görögök a jelenlegi úton mennek tovább, akkor a mentőprogram kedden véget fog érni.

Athén ebben az esetben búcsút mondhat a kilátásba helyezett összesen 18 milliárd eurós segélynek, ugyanakkor kedden esedékessé válik 1,6 milliárd eurónyi görög adóssághányad törlesztése az IMF-nek.

Az Európai Központi Banknak (EKB) diplomáciai források szerint még vasárnap tanácskozni fog a fejleményekről. Ha az eurójegybank abbahagyja a görög bankok likviditásának finanszírozását, a helyzet még jobban ki fog éleződni.

178 igen, 120 nem, két képviselő nem vett részt a szavazáson.

Van-e értelme? 

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szerint a görög kormány által a hivatalos hitelezők javaslatairól kiírt népszavazásnak jogilag nincs értelme.

Christine Lagarde a BBC televíziónak adott, vasárnap hajnalban sugárzott nyilatkozatában kifejtette: a Görögországnak összeállított európai pénzügyi segélyprogram június 30-án lejár, így a jövő hét végi referendum jogi értelemben olyan javaslatokról és pénzügyi mechanizmusokról szólna, amelyek akkor már nem lesznek érvényben.

Lagarde kiemelte azt is, hogy kedden, washingtoni idő szerint 18 órakor esedékessé válik 1,6 milliárd eurónyi görög adóssághányad törlesztése is az IMF-nek. Ezzel a pénzzel Görögország a valutaalapon keresztül az egész nemzetközi közösségnek tartozik, beleértve olyan országokat, amelyeknek életszínvonala jóval elmarad Görögországétól – hangsúlyozta az IMF vezetője.

Hozzátette: nagyon reméli, hogy Athén teljesíti ezt a törlesztési kötelezettségét. Ha mégsem, Görögország ugyan továbbra is az IMF tagja marad, változatlanul képviselteti magát az igazgatótanácsban és jogosult lenne technikai jellegű segítségre, nem lesz azonban hozzáférése újabb IMF-finanszírozásokhoz mindaddig, amíg a szervezettel szembeni törlesztési hátralékát fel nem számolja – mondta a BBC-interjúban Christine Lagarde.

Hangsúlyozta, hogy Görögországhoz hasonló fejlettségű gazdaságok még soha nem kerültek hátralékba IMF-tartozásaikkal.

Kedden határidő

Londoni pénzügyi elemzők szerint gyakorlatilag kizárt, hogy Görögország eleget tud tenni a valutaalappal szemben kedden esedékessé váló adósságszolgálati kötelezettségének.

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábja a hivatalos hitelezők és Görögország tárgyalásainak megszakadását kommentáló vasárnapi helyzetértékelésében nehezen elképzelhetőnek nevezte, hogy a június 30-ai törlesztési határidőig Görögország hozzájuthatna a lejáró IMF-adóssághányad átutalásához szükséges pénzügyi segélyhez.

A Barclays londoni elemzői szerint ezért “szinte biztos”, hogy Görögország nem tudja törleszteni kedden esedékessé váló kötelezettségét a valutaalapnak.

A ház szerint immár erőteljes az esélye annak, hogy Görögországban tőkekorlátozásokat kell bevezetni, legkésőbb a jövő hétre kiírt népszavazás után.

A Barclays elemzői szerint tőkekorlátozásokhoz vezethet például az, hogy az eurójegybank (EKB) valószínűsíthetően megemeli azt a kockázati súlyozást, amellyel a vészhelyzeti likviditási mechanizmusából (ELA) folyósítható források görög biztosítékainak figyelembe vett értékét szűkíti, vagyis gyakorlatilag ugyanennyivel korlátozza a görög bankok további hozzáférését a Eurosystem – az EKB és az euróövezeti jegybankok hálózata – likviditásforrásaihoz.

 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2018. október 23.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 62. évfordulóján tartott megemlékezés résztvevői a fővárosi Terror Háza Múzeumnál 2018. október 23-án.
MTI/Kovács Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.