Hónapok óta megdöbbentő vallomásokat hallhatunk azoktól a nőktől, akiknek sikerült kiszabadulniuk az Iszlám Állam karmaiból. Sokan arról számolnak be, hogy megerőszakolták őket, vagy más irtózatos erőszakos cselekedet áldozatai voltak, írja a Washington Post.
Intézményesített nemi erőszak
Zainab Bangura, a fegyveres konfliktusok során elkövetett nemi erőszak kérdésével foglalkozó ENSZ-különmegbízott nemrégiben meglátogatta a szíriai és iraki konfliktusok menekülttáborait. Egy regionális hírportálnak, a Middle East Eye-nak mesélt az ottani áldozatoktól hallott horrorisztikus beszámolókról.
“Intézményesítik a nemi erőszakot” – mondta Bagura az Iszlám Államról. “A nők és lányok elállatiasítása az ideológiájuk központi eleme.”
Bagura ismertette a folyamot, hogyan fogja el az ISIS a “szép szüzeket”, és bocsájtja őket árverésre: “Miután [a dzsihadisták] megtámadtak egy falut, elválasztják a nőket a férfiaktól, majd kivégzik a 14 év feletti fiúkat és férfiakat. A nőket és az anyákat is különválasztják a lányoktól, akiket levetkőztetnek és ellenőrzik a szüzességüket, majd a mellük mérete és szépségük szerint osztályozzák őket. A legfiatalabbak és a legszebb szüzek érnek a legtöbbet, őket Rakkába küldik az ISIS székhelyére.
Fotó: Europress/Getty Images/Spencer Platt
Licit nőkre
A hierarchiát követve járnak el: a sejkek választanak először, majd az emírek és legvégül a harcosok. Gyakran három-négy lányt is magukkal visznek, és nagyjából egy hónapig tartják maguknál, ezután megunják őket, és a lányok újra a piacra kerülnek. Egy rabszolga-árverésen a vásárlók hevesen alkudoznak, a lányok becsmérlésével próbálják leszorítani az árakat, azt mondják rájuk, hogy kicsi a mellük, vagy hogy csúnyák.
Hallottunk egy lányról, akit már 22 alkalommal adtak el, és egy másik, aki megszökött, arról mesélt, hogy a sejk, aki elfogta, ráíratta a nevét a hátára, hogy tudassa, a lány az ő tulajdona.”
A női rabszolgák száma az Iszlám Állam területén három és ötezer fő között van.
A becslések eltérőek, de úgy vélik, 3-5 ezer nő raboskodik az Iszlám Államnál. A többségük jazidi, egy olyan kisebbség tagja, akikre a szélsőséges iszlámisták “ördögimádókként” tekintenek. Részben azért van ez így, mert a jazidik történelme még a régió iszlám előtti idejébe nyúlik vissza, a dzsihadisták ezért a jazidi nőkkel kifejezetten megalázóan és kegyetlenül bánnak.
“Jelen van a nemi erőszak, a szexuális rabszolgaság, a kényszerprostitúció és más rendkívül brutális cselekmények is” – meséli tovább Bagura. “Hallottuk egy 20 éves lány történetét, akit élve elégettek, mert nem volt hajlandó belemenni egy extrém szexuális játékba. Sok más szadista aktusról is beszámoltak nekünk. Próbáltuk magunkat rávenni, hogy megértsük, milyen mentalitású emberek lehetnek azok, akik ilyen bűncselekményeket követnek el.”
Több száz jazidi nőnek sikerült megszöknie a fogva tartójától, vagy elmenekültek, vagy váltságdíjat ajánlott értük a családjuk. Bangura szerint sürgős orvosi kezelésre és pszichoszociális segítésre is szükségük lenne ezeknek a nőknek, hiszen szörnyű traumákat kellett átélniük.
“Fájdalmas volt a számomra. Dolgoztam már sok más országban, Boszniában, Kongóban, Dél-Szudánban, Szomáliában és a Közép-Afrikai Köztársaságban is, de még nem láttam ehhez hasonlót” – magyarázta Bangura, aki egyébként Sierra Leone korábbi külügyminisztere volt, és elég sok konfliktusnak volt már tanúja. “Nem tudom megérteni ezt a fajta embertelenséget. Rosszul lettem tőle, nem tudtam felfogni.”
Nincs rehabilitáció
Egy másik, a Toronto Starnak adott interjújában Bangura arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg sem az ENSZ ügynökségei, sem a regionális hatóságok nem képesek biztosítani azt a fajta intenzív gondoskodást, melyet sok szökött fogoly igényelne. Pedig ezek a nők pont az ellenállóképességükkel tudnának győzelmet aratni az ISIS-en, ha újra tudnák kezdeni az életüket.
“Éppen, hogy ezt nem szeretné az Iszlám Állam” – mondta Bangura. “Egyfajta bosszú is lehetne, ha segítenénk felépülni ezeknek a nőknek, és ezzel új utak nyílnának meg előttük.”