A két ország vezetője egy időben, közép-európai idő szerint este 6 órakor tartott sajtótájékoztatót Washingtonban és Havannában az amerikai-kubai kapcsolatokról. Az Egyesült Államok 1961 januárjában szakította meg diplomáciai kapcsolatait Kubával, két évvel a Fidel Castro vezette kubai forradalom győzelme után, s 1960-ban vezetett be kereskedelmi embargót a szigetországgal szemben.
Nagykövetséget nyitnak Havannában
Obama beszédében közölte, hogy Kuba elszigetelése nem vezetett eredményre, ezért az Egyesült Államok véget fog vetni idejétmúlt szemléletmódjának. Az elnök ennek megfelelően arra utasította John Kerry amerikai külügyminisztert, hogy kezdjen tárgyalásokat a teljes körű diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról, és elmondta, hogy az Egyesült Államok nagykövetséget kíván nyitni Havannában. Hozzátette: a külügyminisztert azzal is megbízta, hogy vizsgálja meg, levegyék-e Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról.
Mindannyian amerikaiak vagyunk – üzente Obama a kubai népnek spanyol nyelven. Az elnök hangsúlyozta, a kubai népet nem szolgálják az országra több mint fél évszázada kivetett amerikai büntetőintézkedések, és az Egyesült Államok többet tud tenni a kubai emberekért, ha javítja kapcsolatát a havannai kormánnyal. Ebben az összefüggésben mondta az említett spanyol nyelvű mondatot – “Todos somos americanos” – Obama.
Fél évszázada nem volt ekkora változás
“Amerika ma a múlt béklyóinak levetése mellett döntött egy szebb jövő, a kubai és az amerikai nép, valamint a világ érdekében” – mondta az elnök, hangsúlyozva, hogy a mostani a legnagyobb változás Washington Kuba-politikájában az utóbbi több mint ötven évben. Barack Obama mindemellett leszögezte, hogy Kubának gazdasági reformokra van szükségre és javítania kell az emberi jogi helyzeten.
Barack Obama elmondta, hogy a karibi szigetországot sújtó amerikai embargó feloldásáról fog tárgyalni a kongresszus tagjaival. A tájékoztatás szerint a gazdasági és az utazási korlátozásokon is enyhíteni akarnak. Obama leszögezte, hogy az Egyesült Államok és Kuba közötti kereskedelem és információáramlás kiterjesztése mindkét fél érdekeit szolgálja.
Civilizált együttélés
Raúl Castro elnök a kubai televízióban egyenes adásban közvetített beszédében megerősítette a megállapodás tényét. Elmondta: megegyeztek abban, hogy helyreállítják a diplomáciai kapcsolatokat és lépéseket tesznek a két ország közötti viszony javítására. Hozzátette, hogy a legmagasabb szintű párbeszéd révén, amelynek része volt egy keddi telefonbeszélgetés Obama elnökkel, sikerült előbbre lépni egyes, mindkét ország érdekeit érintő téma megoldásában.
Castro hangsúlyozta, hogy a szigetországgal szembeni amerikai gazdasági embargó kérdését még meg kell oldani. “Azt nem lehet kijelenteni, hogy a fő probléma, a gazdasági blokád kérdése megoldódott volna” – mondta. A kubai vezető megjegyezte: továbbra is vannak “erőteljes nézetkülönbségek” Washington és Havanna között, egyebek mellett az emberi jogokat, a külpolitikát és a nemzeti szuverenitás kérdéseit illetően, de a két országnak meg kell tanulnia “civilizált módon” együtt élnie.
A két ország közötti közeledést az amerikai képviselőház republikánus elnöke, valamint a szenátus egy-egy prominens, kubai származású republikánus és demokrata tagja is bírálta. John Boehner, a washingtoni törvényhozás alsóházának elnöke úgy fogalmazott: “a Castro-rezsimmel fenntartott viszonyt addig nem lehet átértékelni vagy normalizálni, amíg a kubai emberek nem élvezhetik a szabadságot”.
Engedmények mindkét oldalon
A kapcsolatok rendezésének az ágyazott meg, hogy Kuba szabadon engedte Alan Gross amerikai segélymunkást, akit az ellenzéknek nyújtott állítólagos segítsége miatt öt éve zártak börtönbe a havannai hatóságok. Cserébe Washington három kubai kémet engedett el.
Robert Menendez, a szenátus külügyi bizottságának demokrata párti elnöke, egy kubai bevándorló fia kijelentette: ez nem a Castro-rezsim humanitárius akciója volt, hanem egy ártatlan amerikai kicserélése elítélt kubai kémekért. Marco Rubio floridai republikánus szenátor szerint ezután az Egyesült Államok zsarolható lesz külföldön fogva tartott amerikaiak életével. A kubai származású szenátor, aki elképzelhető, hogy indulni fog a republikánus elnökjelöltségért, kijelentette: nem hiszi, hogy a kongresszus feloldja a Kuba elleni embargót. Leszögezte, hogy mint a szenátus külügyi bizottsága nyugati albizottságának leendő elnöke megpróbálja majd megakadályozni a két ország közti kapcsolatok helyreállítását.
Ferenc pápa segített
A Vatikán a bejelentés hírére elismerte, hogy közvetítői szerepet játszott az Egyesült Államok és Kuba közötti közeledés előmozdításában. Ferenc pápa mély megelégedéssel fogadta a két ország történelmi döntését a diplomáciai kapcsolat helyreállításáról – közölte Federico Lombardi szentszéki szóvivő.
Raúl Castro köszönetet mondott a Vatikánnak, és ezt tette Barack Obama is, aki az amerikai-kubai viszonyban beállt fordulattal foglalkozó televíziós beszédében Kanadának is megköszönte, hogy a tárgyalásokhoz háttértámogatást adott.
Az AP hírügynökség jelentése szerint a javarészt Florida államban élő egyesült államokbeli kubai közösséget megosztotta a lépés. Azokat, akik a Castro-rezsim elől kényszerültek amerikai száműzetésbe, felháborította a közeledés, illetve a kubai kémek elengedése. Ezzel szemben – az AP riportja szerint – a fiatalabb kubai-amerikaiak inkább pozitívan értékelik a változásokat.
