“Monumentális hiba”, hogy a Munkáspárt vezette előző brit kormány nem élt az átmeneti bevándorlási korlátozások lehetőségével az EU 2004-es keleti bővítése után – írta a Financial Timesban megjelent véleménycikkében David Cameron.
Szerinte ugyanis a bővítés nyomán olyan mértékű migráció indult meg, amilyent Európa háborús időket leszámítva még nem tapasztalt, és csak Nagy-Britanniában jelenleg egymillió közép- és kelet-európai EU-állampolgár él.
Nem igényelhetnek szociális juttatásokat
Cameron osztja azok aggodalmait, akik tartanak a román és a bolgár munkavállalók beáramlásának hatásaitól, miután január 1-jén lejár a két országgal szemben Nagy-Britannia által érvényesített hétévi átmeneti korlátozás.
A brit kormány mindezek alapján úgy döntött, hogy módosítja a szabályozást. Ennek keretében a többi uniós országból érkezők a jövőben nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában nem igényelhetnek anyagi jellegű szociális juttatásokat. Ha ilyen támogatásra az első három hónap után is szükségük lesz, legfeljebb hat hónapig részesülhetnek e támogatásokban, kivéve, ha bizonyíthatóan valós esélyük van arra, hogy álláshoz jutnak.
A koldusokat kidobják
Az újonnan érkező uniós álláskeresők lakástámogatást sem igényelhetnek azonnal. Ha pedig nem munkavállalás céljából jönnek, hanem koldulnak vagy az utcán alszanak, akkor “eltávolítják” őket, és tizenkét hónapig nem térhetnek vissza Nagy-Britanniába, hacsak nem tudják bizonyítani újbóli beutazásuk indokoltságát, például azt, hogy van állásuk – áll Cameron cikkében.
A kormányfő közölte, hogy a kormány azokra a brit munkáltatókra is “lecsap”, akik a minimálbér alatti javadalmazás ellenében foglalkoztatnak külföldi EU-alkalmazottakat. Ezek a vállalkozók minden egyes alulfizetett alkalmazott után 20 ezer font (hétmillió forint) bírságot lesznek kötelesek fizetni; ez a jelenleg kiszabható pénzbüntetés négyszerese.
Cameron szerint szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a munkaerő szabad áramlásának mai rendszere “óriási népvándorlást” indított el, amelyet a hatalmas jövedelmi különbségek okoznak. Ez tehetséges munkavállalóktól fosztja meg azokat az országokat is, amelyeknek pedig szükségük lenne arra, hogy “legjobb embereiket” otthon tartsák.
Ésszerűbb elvért lobbiznak
Ennek alapján itt az ideje egy olyan új megállapodásnak, amely az EU központi, ám nem minden feltétel nélküli alapelveként ismeri el a munkaerő szabad áramlását. Nagy-Britannia éppen ezért együttműködést kezd több más EU-tagállammal annak érdekében, hogy “ésszerűbb alapokra” lehessen visszaállítani a munkaerő szabad áramlásának koncepcióját – írta a brit kormányfő.
Nagy-Britanniában – főleg a román és a bolgár állampolgárokkal szembeni korlátozások lejártának közeledtével – egyre fajsúlyosabb belpolitikai vitatémává válik az uniós társállamokból érkezők bevándorlásának szabályozása.
A minap még az ellenzéki brit Munkáspárt egyik legtekintélyesebb veterán politikusa, Jack Straw, volt belügy- és külügyminiszter is “látványos hibának” minősítette, hogy a Labour vezette korabeli brit kormány az EU-szabályok által lehetővé tett átmeneti korlátozások nélkül beengedte Nagy-Britanniába a közép- és kelet-európai új uniós tagállamok munkavállalóit a 2004-es EU-bővítés után.
Jonathan Todd, Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztos szóvivője nemrégiben azonban kijelentette a BBC televízióban, hogy a brit gazdaság és a költségvetés jól jár az EU-társállamokból érkező munkavállalók beáramlásával. Todd szerint ugyanis a betelepülő EU-polgárok “hatalmas többsége” többet fizet be adó és társadalombiztosítás formájában a brit szociális ellátórendszer költségvetésébe, mint amennyit abból igénybe vesz.
