Az elkövető(k) személye még mindig nem ismert, – elengedték a merénylet után őrizetbe vett 20 éves szaúdi férfit, miután tisztázta magát -, nyomozók viszont már mindent tudnak azokról a pokolgépekről, amelyeket április 15-én robbantottak fel a bostoni maraton célvonalánál a futóverseny végén.
Az utcán hevert?
A bomba valójában házilag barkácsolt, úgynevezett improvizált (IED) robbanószerkezet volt; a robbanóanyagot az elkövetők hatliteres kuktafazekakba helyezték. Az edényeket teletöltötték fémdarabokkal, szegekkel és csapágygolyókkal, hogy növeljék a roncsolás hatásfokát. A hátizsákokba rejtett pokolgépeket pedig a földre helyezték. A 7News fényképet tett közzé az egyik robbantás helyszínéről (Boylston utca), amelyen a detonáció előtt a biztonsági kordonnál, egy postaláda mellett egy elhagyott csomag látható, ám a robbanás után már hűlt helye. Feltételezhető, hogy abban volt az egyik pokolgép.
Forrás: 7News/Daily Mail
A terroristák „játékszere”
A kuktás bombát a ’90-es évektől kezdve alkalmazták, – és még alkalmazzák napjainkban is – elsőként a maoisták a polgárháború idején Nepálban, majd egész Dél-Ázsiában (Nepáltól Malajziáig) elterjedt a használata. A 2000-es években Afganisztánba és Pakisztánba is begyűrűzött ez a robbanószerkezet. Az amerikai belbiztonsági szolgálat 2004-ben már arra figyelmeztetett, hogy az afganisztáni terroristakiképző táborokban annak a technikáját oktatják, hogyan lehet IED-vá alakítani a kuktaedényt. A Nemzetvédelmi Minisztérium 2010-ben már arról számolt be, hogy ezeket a robbanószerkezeteket mind gyakrabban használják Afganisztánban, Pakisztánban, Nepálban és Indiában. Éppen ebben az évben ütöttek rajta az Afganisztánban szolgáló brit katonák egy bombagyáron, amely erre a speciális robbanószerkezet előállítására szakosodott.
Mint a neves amerikai külpolitikai elemző folyóirat, a Foreign Policy írja, a kuktás bombába rendszerint TNT-t vagy más robbanóanyagot helyeznek, amelyhez gyújtószerkezetet szerelnek, annak a nagysága pedig attól függ, mekkora a főzőedény, illetve a benne elhelyezhető robbanóanyag. A szakértők szerint a terroristák valószínűleg azért kedvelik jobban a kuktafazekat a normál edénynél, mert a fedele pontosan rögzíthető, könnyebb benne elrejteni a robbanóanyagot, illetve nem olyan feltűnő (pl. határátkelésnél az autóban). A robbanóeszközt rendszerint elektronikus módon hozzák működésbe, mint például digitális órával, garázsnyitóval, mobiltelefonnal vagy személyhívóval.
Az egyik bostoni kuktás bomba maradványa – Fotó: FBI / AFP
A Nemzetvédelmi Minisztérium 2010-es figyelmeztetéséig ártalmatlannak tartották az USA-ban, mondván ott kevésbé elterjedt az alkalmazása. Arra viszont különösen felhívták a figyelmet a három évvel ezelőtti jelentésükben a nemzetbiztonságiak, hogy „ha szokatlan helyen tűnik fel egy-egy kuktafazék, mint például szálloda halljában vagy a zsúfolt utcán, akkor mindenképpen gyanakodni kell”. A dokumentum pár hónappal a 2010. májusi New York-i Times Square-en elkövetett merényletkísérlet után készült, az ott használt három pokolgép egyike ugyanis kukta volt, amely tűzijátékokhoz használt petárdákkal és rakétákkal volt megtöltve.
Internetről letölthető
2011-ben Nászer Jason Abdo, amerikai muzulmán katona – aki azt tervezte, hogy texasi Killeenben, a Fort Hood-i katonai bázis közelében felrobbant egy éttermet, amikor az megtelik bajtársaival és azok családtagjaival – éppenséggel az internetről nyomtatta ki a bombakészítési útmutatót. A leírás már 2010. óta kering a világhálón, az al-Kaida jemeni ágához kapcsolódó Inspire nevű magazinban (lásd balra) – amely elsősorban a magányos merénylőket igyekszik bátorítani – jelent meg „Hogyan barkácsolj bombát anyukád konyhájában?” címmel.
A részletes, angol nyelven íródott útmutatás kitér arra, hogy a kuktás bomba az egyik leghatékonyabb bombakészítési módszer, majd részletesen bemutatják, hogyan kell megtölteni repeszekkel és puskaporral az edényt, amelyhez a detonátor villanykörte izzószálából és ébresztőórából rakható össze. A magazin tavaly újra kiadott számában pedig a szíriai dzsihadista veterán, Muszáb al-Szúri egy listát állított össze a leendő merénylőknek, felsorolva a lehetséges célpontokat, amelyek közé a „zsúfolt sportcsarnokok” és az „évenként megrendezésre kerülő, társas események” is bekerültek.
Mint a bostoni merénylet kapcsán a terrorista honlapokon megjelent közleményeket folyamatosan tanulmányozó SITE központnál hangsúlyozták, nem csak az iszlám dzsihadisták figyeltek fel az al-Kaida magazinra, valamint a terrorszervezet hasonló jellegű kézikönyveire. A belföldi szélsőségesek körében – a netes fórumokon – ugyancsak kézről kézre adják ezeket az online „zsebkönyveket”, amelyek részletesen bemutatják, hogyan kell használni az automata fegyvereket és a távirányítású pokolgépeket, hogyan kell felgyújtani egy épületet vagy éppen erdőtüzet okozni. A magazin legutóbbi, márciusban megjelenő száma egyébként pedig azt taglalta, hogyan gyújthatunk fel egy parkoló autót, illetve hogyan okozhatunk közlekedési balesetet egy olajfolttal.
