Szinte csak akkor nem csinált balhét, ha nem volt ott
Ratko Mladicot azután vezették ki az őrök, hogy hazugsággal vádolta a srebrenicai mészárlás egyik túlélőjét, akit tanúként idéztek be a perben. Mladic távozása közben is válogatott sértéseket vágott a kivezetését elrendelő Alphons Orie bíróhoz és a különleges védelmet élvező tanúhoz, utóbbinak az anyját is átkozta. A parancsnok lenézése jeléül gyakran nevezte “törököknek” a bosnyákokat az 1992-1995-ös boszniai háború alatt, ezt tette most a tanúval is.
Mladicot – aki az előző meghallgatáson egészségi okokra hivatkozva nem jelent meg – már nem egyszer utasították rendre, és a per kezdete óta külön kamera figyeli viselkedését a tárgyalás alatt. 2012 júniusában, első beidézése alkalmával például félreérthetetlen mozdulatokat intézett hallgatóságához, a srebrenicai mészárlás áldozatainak özvegyeihez, amikor mutatóujját elhúzta a torka alatt.
Halottnak adta ki magát, hogy túléljen
A védett, és így csak RM346-osként emlegetett tanú meghallgatásával elkezdődött az eljárásnak azon része, amely Mladic felelősségét vizsgálja a srebrenicai mészárlásban. A boszniai szerb csapatok mintegy nyolcezer muszlim bosnyák férfit és fiút végeztek ki a bosznia-hercegovinai város közelében 1995 júliusában.
A tanú elmondta, hogyan fogták el Mladic emberei, miközben megpróbált elmenekülni Srebrenicából, majd szállították a többiekkel együtt arra a helyre, ahol később a kivégzettek tömegsírját megtalálták. Az RM346-os csak megsebesült a 10 boszniai szerb katona által leadott sortűzben, és magát halottnak tettetve túlélte a mészárlást.
Többek közt etnikai tisztogatással vádolják
Mladic 2012 májusában kezdődött perében eddig több mint 80 ember hallgattak meg. A 2011. május 26-án Szerbiában elfogott volt parancsnokot népirtással, emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekkel, valamint háborús bűnökkel vádolják. A vád szerint Mladic etnikai tisztogatásban vett részt, amelynek célja a muszlimok, horvátok, illetve más, nem szerb etnikumú lakosok megsemmisítése volt a boszniai háború alatt. 1992 és 1995 között több mint százezren vesztették életüket és 2,2 millióan vándoroltak el az egykori jugoszláv köztársaság területéről.
A srebrenicai események felderítése várhatóan több hónapig tart majd. Ezután a vád Mladic Szarajevó ostromában játszott szerepére tér át, amely mintegy 10 ezer civil életét követelte.
