Húsz évvel ezelőtt Hollywoodtól alig karnyújtásnyira, Los Angeles South Central városnegyedében olyan méretű utcai erőszak bontakozott ki, ami még a közeli filmgyárak studióiban is ritkán születik.
A képre kattintva felvételek a zavargásokról, fosztogatásokról! – Fotó: AFP / Hal Grab
1992 április végétől kezdődően egy héten át csatatérré vált a főleg etnikumok lakta környék. A fekete közösségben nem csupán a rendőri eljárás ütötte ki a biztosítékot, de a környéken fokozatosan terjeszkedő koreai és spanyol kisebbséggel történt etnikai összetűzések, territoriális bandaharcok is. Afroamerikaiak vertek agyon fehéreket, ázsiaiak lőttek feketékre és a nagyszámú latin lakosság is be-be kapcsolódott az összetűzésekbe.
Áruházakat fosztottak ki, éttermeket gyújtottak fel és plázák égtek porig. Az anyagi kárt a helyzet lecsillapodása után 800 millió és 1 milliárd dollár közé saccolták a hatóságok, 53 ember halt meg a zavargások során, közülük legalább tízet a Los Angeles-i rendőrség és a Nemzeti Gárda tagjai lőttek agyon. Erőszakos tüntetésekre és rendőrök elleni támadásokra került sor több amerikai nagyvárosban, például Tampában, Watts-ban és Atlantában is.
A lázadások középpontja a Los Angeles-i Sout Central negyed
Az esküdtszék 1992. április 29-én felmentette azt a három fehér és egy hispán rendőrt, akiket előzőleg Rodney King afroamerikai állampolgár videón is rögzített félholtra verésével gyanúsítottak meg. Kinget gyorshajtás miatt üldözték a rendőrök, majd miután félreállt az ilyenkor hivatalos földreteperés és megbilincselésből mindössze a lincselést sikerült összehozniuk. A férfit félholtra verték, még akkor is a fejét rúgták, mikor már percek óta a földön hevert.
Az egy hétig tartó zavargásoknak komoly belpolitikai hatásai voltak. Egyfelől ráirányították a figyelmet az afroamerikaiakkal szemben alkalmazott rendőri brutalitásra, másrészt pedig ezeknek a rétegeknek a kilátástalan szociális körülményeire. A zavargások keltette káoszban a Los Angeles-i bandák is elözönlötték az utcákat, a halálaesetek nem kis része is az ő kezükhöz tapad. Reginald Denny-t hajszálhíján agyonverő támadók bandejeleket mutogattak a fölöttük köröző közvetítő helikopter felé.
A zavargások 20. évfordulójára készült dokumentumfilm trailere
Az 1992-es zavargások a popkultúrában is mély nyomot hagytak. A hiphop zenében számtalan rapszöveg szól forrpontig jutó helyezet előzményeiről, az éveken át tartó brutális rendőri gyakorlatról, az oknélküli igazoltatásokról, a diszkriminációról és az amerikai fekete gettókban uralkodó kilátástalanságról. Mindemellett néhány szövegben megjelenik az önkritika a féktelen erőszak, fegyverhasználat fosztogatás miatt. Sőt, néhol szóba kerül az is, hogy a 92-es zavargások után a Los Angeles-i South Central környékén szinte az összes háztartásban volt nagyképernyős tévé (ez volt a fosztogatók kedvenc zsákmánya).
A zavargások huszadik évfordulójára több helyi közösség is megemlézeséket szervez.
