Újabb, szlovák állampolgárságukat vesztett magyarok fordulnak beadvánnyal a Strasbourgban székelő Európai Emberi Jogi Bírósághoz. Mint egyikük elmondta, a hivatalok már kinyilvánították, hogy Szlovákiában nincs további jogorvoslati lehetőség a panaszuk kezelésére, ennek ellenére meggyőződésük, hogy jogtalanul vesztették el az állampolgárságukat. A továbbiakban is Szlovákiában szeretnének élni és nem tesznek eleget annak a felszólításnak, hogy leadják személyi igazolványukat. E nélkül ugyanis például a 10-i szlovákiai parlamenti választáson sem voksolhatnának.
Fotó: MTI / Vajda János
Az érintettek: Dolník Erzsébet nyugalmazott pedagógus, Gubík László, a Via Nova Ics ifjúsági szervezet elnöke, Fehér István tanár és Kassai Gyula református lelkész azon szlovákiai magyarok sorába tartoznak, akik nyilvánosan felvállalták, hogy magyar állampolgárságot szereztek, és ennek következtében a kettős állampolgárságról szóló szlovák törvény értelmében elvesztették szlovák állampolgárságukat. Ők is – a százéves Ilonka nénihez hasonlóan – az Emberi Méltóság Tanácsa segítségét kérték, amely ingyenesen biztosít számukra jogi képviseletet. A szervezet elnöke, Lomnici Zoltán szerint ebben az ügyben valamit tenni kell, hiszen Szlovákia “lábbal tiporja az emberi jogokat”, konkrétan az Európai Emberi Jogok Egyezményét is hat pontban sérti.
Mint Lomnici Zoltán az FN24-nek elmondta, a szlovák állampolgársági törvény sérti az 1997-ben elfogadott (és mind Szlovákia, mind Magyarország által aláírt) egyezményben lefektetett elvét. Az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke kiemeli: a szlovák alkotmány szerint csak attól vehetik el állampolgárságát, aki azt maga kéri, ám a szervezethez forduló magyarok szeretnék megtartani szlovák papírjaikat is. Lomnici Zoltán azt is aggályosnak tartja, hogy semmilyen jogorvoslati vagy fellebbezési lehetőség nem állt a magyarok rendelkezésére. De sérül az arányosság követelménye is, mivel véleménye szerint túl komoly hátrányok érik őket csupán azért az aktusért, hogy magyar állampolgárságot is igényeltek. A jogász szerint a diszkrimináció tilalma sem érvényesül ebben az esetben, hiszen valakit azért ér hátrány – a többségi szlováksághoz képest – mert magyar, német, vagy cseh polgár is lenni akar. Érdekességként említette, hogy a szlovák parlament egyik képviselője szlovák-svájci kettős állampolgár, ám őt mégsem szólították fel az állampolgárságáról való lemondásra.
Lomnici Zoltán szerint a jóhiszeműen szerzett jogok védelmével is ellentétes a szlovák gyakorlat, hiszen ezek az emberek évtizedekig fizettek adót, nyugdíjbiztosítást, ám ennek ellenére ezeket a juttatásokat elvonják tőlük. Ehhez kapcsolódik, hogy a tulajdonhoz való jogot is sérti a szlovák törvény a szakértő szerint. „Az eddigi jogesetek azt mutatják, a strasbourgi bíróság azt is tulajdonnak tekinti, amire valaki jogosan számít a jövőben. Azaz ha fizetek nyugdíjbiztosítást, számítok arra, hogy a jövőben ezért nyugdíjat kapok” – fogalmazott Lomnici Zoltán.
Kártérítést követelnek
Mint lapunk kérdésére a jogász elmondta, azt kérik a bírósághoz benyújtott keresetükben, hogy állítsák vissza a kérvényezők állampolgárságát, nyerjék vissza társadalombiztosításukat, nyugdíjukat és lakcímüket. Ezen felül – személyenként változó – vagyoni és nem vagyoni kártérítést is követelnek, egyenként körülbelül 1,5 és 2,5 millió forint közötti értékben. Ennél lényegesen többet kér például a százéves Ilonka néni lánya, Anikó, akit annyira sokkolt, hogy elvették állampolgárságát, hogy szívinfarktust kapott és maradandó károsodást szenvedett.
Egy ilyen döntés átfutási ideje körülbelül másfél év, ám mivel az egyik kérvényező, Ilonka néni májusban betölti a századik életévét, az ő esetében szeretnék felgyorsíttatni az eljárást. Lomnici Zoltán ugyanakkor abban bízik, ha a beadványok közül akár egyben is pozitív döntés születik, annak nyomán több ezren jelezhetik kártérítési igényüket hasonló ügyekben, amely akkora nyomást jelenthet a szlovák kormányra, hogy módosítani fogják a törvényt.
Turistaszintre „süllyednek”
A szlovák állampolgárság elvesztése azért érinti különösen érzékenyen a helyben lakó magyarokat, mert így elveszíti állandó lakhelyét, s jogi státusa nagyjából egy Szlovákiában tartózkodó európai uniós turista jogállásának szintjére süllyed. A megoldás az lehet, ha az illető uniós állampolgárként bejegyezteti állandó lakhelyét. Ettől még le kell adni az állampolgársághoz kötött személyi iratokat – személyazonossági igazolvány és útlevél -, de a jogosítványhoz, illetve az egészségügyi és a társadalombiztosítási kártyához hasonló okmányokat nem érinti a változás. Viszont nem élhet ezen túl olyan állampolgári jogaival, mint például a szavazás.
Valójában több ezer szlovák-magyar kettős állampolgár lehet, mivel Magyarország ezekről az adatokról nem tájékoztatja a szlovák hatóságokat, ha valaki ezt maga nem jelenti be, „titokban” lehet kettős állampolgár. A szlovák belügyminisztérium ugyanis nem nyomoz a kettős állampolgárok után. Ám ha kiderül, hogy nem jelentették be az új állampolgárság megszerzését, akár 3319 euró büntetés is kiróható.
