Az El País baloldali spanyol napilap szerint „az Európai Unió nem maradhat tétlen Magyarország tekintélyelvű visszafejlődése” láttán. A magyar kormány intézkedéseinek bíráló felsorolása után a lap kommentárban szögezi le, hogy “ha nem vonják vissza az orbáni normákat, az unió nem haladhat előre a gazdasági segítségnyújtás tervével, mintha mi sem történt volna. Ha a politikai nyomás növelése szükséges, akkor (az uniónak) meg kellene tennie”. A lap ugyanakkor elismeri, hogy az uniónak nincsenek hatékony eszközei ahhoz, hogy megelőzze az alapvető politikai és jogi elvek megsértését valamely tagország részéről, vagy elérje a kiigazítást.
Igor Janke az Uwazam Rze lengyel konzervatív hetilapban “Miként semmisíti meg Orbánt Európa” címmel közölt cikkében elemzi a magyar kormány lépéseit és a nemzetközi média reakcióját. Hangsúlyozza, hogy a “Magyarország pusztításának” nevezett többek között adó- és nyugdíjreformok egybevágnak a közgazdasági napilapok és a legnagyobb szakértők elvárásaival. “Ennek ellenére nem találunk erről komoly anyagokat az európai médiában” – írta. Arra hívta fel a figyelmet, hogy “ritka az a külföldi újságíró, aki Magyarországra fáradt volna, hogy jobban megismerhesse a kontextust, és beszélgethessen. Nagy részük a szocliberális média magyar újságíróit használja forrásként”.
Nem hagyhatják csődbe menni Magyarországot
A Dziennik Gazeta Prawna című lengyel gazdasági napilapban közölt cikk arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar kormány nem védtelen az EU-val folytatott vitában. Magyarország 120 milliárd euró értékű hitelt vett fel az uniós bankoktól, „ezért nem engedhetik meg maguknak, hogy csődbe jusson ez az ország, és az ezzel járó veszteségeket”. A szerző szerint éppen ezért Brüsszel kompromisszumos megoldást keres, és a magyar kormánynak csak részben kell módosítania az új törvényeket.
Az FTD “A magyarok megszeppennek” című brüsszeli keltezésű írásában a szerző, Mark Schrörs kifejtette: az államcsőd fenyegetésében Magyarország mégiscsak hajlandó megbeszélést folytatni a jegybankra vonatkozó vitatott törvényről. Így akarja elérni, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió ismét tárgyaljon vele pénzügyi segítségről, és hogy ne mérgesedjen el a konfliktus az Európai Bizottsággal. A lap pénzügyi rovatában megjelent cikkében Mark Schrörs ismertette egyebek között az utóbbi napok devizapiaci folyamatait, illetve a Fitch nemzetközi hitelminősítő Magyarországra vonatkozó döntését. Az Európai Néppárt állásfoglalásával kapcsolatban megjegyezte, hogy a párt “nem akarja ugyanazt a hibát elkövetni, mint Silvio Berlusconi esetében: az olasz miniszterelnököt sokáig alig bírálták, aztán az adósságválságban hagyták, hogy megbukjon”.
A belgák nem tiltanának ki az EU-ból
A belga Le Soir című, baloldali liberális irányultságú brüsszeli lapnak George Dallemagne, a belgiumi franciaajkú vallon közösség kereszténydemokrata pártjának (CDH) a képviselője úgy vélekedett, hogy Magyarországon “nyilvánvaló autoriter folyamat” zajlik.
Szerinte “Orbán pártjának ki kell javítania hibáit”. Arra az újságírói felvetésre, hogy a Fidesz az Európai Néppárthoz tartozik, Dallemagne azon reményének adott hangot, hogy a Néppárt erőfeszítéseket tesz “a dolgok folyásának megfordítása érdekében”. Eric Defoort, az Új Flamand Szövetség (N-VA) nevű párt egyik alapítója a Le Soir kérdésére azt válaszolta: a Magyarország elleni szankciók meghozatala előtt “beszélni kell a Fidesszel”. A politikus túlzónak találná “az Európából való kitiltást”. Úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottság szankciók meghozatalára törekedne. Szerinte Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának belga vezetője ugyan “nagyon lelkes”, de ő “néha túlságosan is tüzes”.
Mindenki elvesztette a reményt
Jaroslaw Gizinski a Newsweek Polska hetilapban közölt cikkében az új magyar jogszabályokon kívül a magyarországi hangulatokat is felvázolta. Szerinte “ma már egyértelműen látszik, hogy a Fidesznek, mikor megszerezte a hatalmat, nem volt kidolgozott receptje a válság megoldására”. Helyeselte a baloldal korrupciós ügyeinek elszámoltatását, ugyanakkor a Kádár-korszak bűneiért való felelősség vizsgálatát már nem. Szerinte ez utóbbival a kormány a súlyos gazdasági helyzet megoldásának sikertelenségétől próbálja elterelni a figyelmet.
A BBC a közvélemény politikai hangulatváltásainak szemszögéből ismertette a jelenlegi gazdasági helyzetet. Laurence Knight üzleti tudósító a brit közszolgálati médiatársaság honlapján azt írta, hogy a legutóbbi időkig Magyarország mélyen megosztott volt. A lakosság fele azt hitte, hogy csak a szocialisták képesek az ország ügyeit hozzáértő módon irányítani, és a lakosság e része “populista demagógként” vetette meg Orbán Viktort. A lakosság másik fele a szocialistákat tekintette megvetendő, önmagukat szolgáló, “új öltönybe bújt exkommunista apparatcsikok brancsának”, és Orbán Viktorban látta a megszabadítót a szocialisták korrupciójától. Ma már azonban az ország ismét egységes – egységesen elvesztette reményét az egész politikai osztályban – áll a BBC írásában.
