A konzervatív brit napilap szerint a választási kampányt kísérő manipuláció, korrupció és csalás olyan otromba és megfélemlítő méreteket öltött, hogy az orosz választók szinte semmilyen különbséget nem láthattak a mostani, úgynevezett demokratikus választások és a szovjet éra hetven éve alatt lezajlott, a kommunista pártot hatalmában megerősítő, nevetséges választási színjátékok között.
A lap szerint a Kreml a rendelkezésére álló összes trükköt bevetette azon kétségbeesett igyekezetében, hogy a kormányzó Egységes Oroszország megtarthassa befolyását a dumában. Az állami televízió folyamatos adásidőt biztosított azoknak a jelölteknek, akik Dmitrij Medvegyev államfő és Vlagyimir Putyin miniszterelnök politikáját támogatják, miközben más pártokról gyakorlatilag nem vett tudomást.
A vidéki városokban a hivatalosság maga határozta meg az Egyesült Oroszország szavazatarány-céljait, a börtönökben pedig arra utasították a rabokat, hogy a kormánypártra voksoljanak. A gyári munkásokat “kellemetlen következményekre” figyelmeztették, ha nem így tesznek, a papságnak pedig megparancsolták: lássák el gyülekezeteiket instrukciókkal arról, hogy miképp kell szavazni – áll a hétfői The Times írásában.
Hamis indokok
A Kreml mindezekkel együtt sem kockáztatott. Hamis technikai indokokkal eltiltotta a részvételtől az egyetlen komoly ellenzéki erőt, amelyet olyan nehézsúlyú politikusok vezetnek, mint Borisz Nyemcov és Mihail Kaszjanov. A “halványuló” kommunisták, akiknek pártja ma már nem sokkal több egy “nyugdíjas pártnál”, indulhattak, csakúgy, mint néhány “komolytalan” nacionalista csoport és több “tessék-lássék ellenzéki párt”.
Az egyetlen független választási szervezet, a Golosz vezetőjét a rendőrség őrizetbe vette, honlapját támadás érte, megfigyelőit pedig kidobták a választási helyiségekből.
Az oroszok javára írandó azonban, hogy nem voltak hajlandók megijedni, és bár az Egyesült Oroszország a szavazatarány meredek zuhanása ellenére a legnagyobb párt maradt, a szavazók megalázó válaszban részesítették Putyin konzultáció és demokratikus jóváhagyás nélkül előre bejelentett javaslatát arról, hogy márciusban helyet cserél Medvegyevvel – áll hétfői szerkesztőségi értékelésében a The Times.
A vezető brit napilap szerint az orosz választók az egyetlen, még törvényes lehetőséggel élve adtak hangot dühüknek az orosz politikai közéletet mára teljesen eluraló korrupció miatt. Egyben figyelmeztették Putyint arra is, hogy kormányzási stílusának halványuló támogatottsága, az alárendeltjeinek arroganciája szította, egyre erősebb düh, a mind szélesebb vagyoni különbségek, valamint az, hogy nem szorította kordába saját belső körének kapzsiságát, aláásta a hatalmát alátámasztó korábbi kiemelkedő népszerűségét.
Nincs több átverés
A The Times szerint az internet az a tényező, amely biztosítja, hogy az oroszokat többé nem lehet lóvá tenni.
Putyint ugyan nem fenyegeti az a veszély, hogy elveszti a márciusi elnökválasztást, de bizonyosan megrázta személyes népszerűségének meredek hanyatlása, és úgy is dönthet, hogy “dobja boldogtalan” miniszterelnök-jelöltjét, Medvegyevet. Medvegyev gyenge, csalódást keltő elnök volt, és lehet, hogy bűnbakként most ő fizeti meg a történtek árát. Ez sem lesz azonban elégséges az oroszok meggyőzésére arról, hogy új parlamentjükben megvan az akarat vagy a dinamizmus a Kreml elszámoltatására – fejeződik be a The Times hétfői szerkesztőségi értékelése.
Szakértői vélemények
A hétfő délelőtt kiadott előzetes eredmények alapján a választásokon Vlagyimir Putyin pártja, az Egységes Oroszország szerezte meg a szavazatok 49,54 százalékát, így a 450 fős dumában várhatóan 238 képviselői helye lesz. A második legtöbb szavazatot szerző Kommunista Párt 92, az Igazságos Oroszország Párt 64, a Liberális Demokrata Párt 56 mandátumra számíthat a dumában.
A Magyar Külügyi Intézetben hétfőn a választásokról szólva Deák András Oroszország-szakértő kiemelte, az eredmény azt bizonyítja, hogy Putyinnak és pártjának támogatottsága “széles, de vékony”, vagyis a társadalom jelentős része támogatja ugyan, de ez “könnyen beszakadó jég”, az aktuális eseményektől függően könnyen változhat a népszerűsége. A jelenlegi választásokon főként a korábbi aktív támogatók pártoltak el Putyinéktól – fogalmazott. Hozzátette: összességében “a rendszer egyfajta elhasználódásáról”, támogatottságának valamiféle “eróziójáról” van szó.
A 2007-es választásokon Putyin rendszere a “zenitjén” volt, magas volt a gazdasági növekedés, Dmitrij Medvegyev új arcként jelent meg, és a pártnak volt egy jó programja – emlékeztetett. Mint mondta, most azonban hiányzott az új arc, és azt sem magyarázták el jól a választóknak, hogy miért tér vissza Putyin.
Habár az Egységes Oroszország nem szerzett kétharmados többséget, a voksok többségének begyűjtése így is lehetővé teszi, hogy a párt önállóan alakítson kormányt, ad hoc koalíciókat pedig mindig lehet kötni – vélekedett. Példaként említette, hogy a Liberális Demokrata Párt “harcos retorikát” folytat ugyan, de csaknem mindig együtt szavaz a kormánnyal.
Úgy látja, az Egységes Oroszországnak az igazi kihívás a jövő márciusi elnökválasztás lesz: ezen olyan eredményt kell elérnie, amely azt bizonyítja, hogy Putyin visszatérése a társadalom által támogatott legitim lépés. A rosszabb gazdasági helyzet miatt mindenesetre Putyin nehezebb időszak elé néz, mint korábbi elnöksége idején – fűzte hozzá.
Keskeny Ernő, a Külügyminisztérium FÁK-államokkal kapcsolatos külpolitikai stratégiáért felelős miniszteri biztosa, a tárca kelet-európai és közép-ázsiai főosztályának vezetője kifejtette, az eredmény a várthoz hasonlóan alakult, nagyobb meglepetést csak az Igazságos Oroszország Párt jó szereplése okozott. Az Egységes Oroszország támogatottságának csökkenése a társadalomnak a jelenlegi vezetőkkel szembeni egyfajta elégedetlenségét fejezi ki – fogalmazott. Hozzátette, a részvételi arány három-négy százalékos csökkenést mutat az előző választáshoz képest, ami szintén a választók erősödő szkepticizmusát bizonyíthatja.
A korábbi moszkvai nagykövet az ellenzéki pártokkal kapcsolatban elmondta, a kommunistákra elsősorban az ország déli és keleti részein voksoltak, ahol népszerűségük annak ellenére nőtt, hogy a párt nem újult meg az elmúlt években, tehát ez ismét a jelenlegi vezetőkkel szembeni elégedetlenséget példázza. Keskeny Ernő szerint az Egységes Oroszország támogatottságát elsősorban az okozta, hogy a gazdasági válság miatt már nem lehetséges a korábbihoz hasonló növekedést biztosítani a fogyasztásban és a reáljövedelmekben.
Mint közölte, az eredmény vélhetően nem okoz nagy változást a magyar-orosz kapcsolatokban.
