Musztafa Abdel-Dzsalíl a rögtön megérkezése után a légierő támaszpontján elmondott rövid beszédében egységre szólította föl a líbiaiakat. Be kell fejezni a Moammer Kadhafi líbiai vezető elleni harcot, fel kell szabadítani azokat a városokat, amelyek még a bukott vezér híveinek a kezén vannak. Megtorlás helyett megbocsátásra van szükség, mert csak így lehet újjáépíteni az országot – mondta Dzsalil.
Az Átmeneti Nemzeti Tanács első emberének megérkezése Tripoliba jelképes erejű, mert a Kadhafi elleni mozgalom vezetőinek többsége eddig a népfelkelés központjában, a keleti országrészben fekvő Bengáziban maradt. A felkelők augusztus 21-én foglalták el Tripolit, és ez megpecsételte a Kadhafi-rendszer sorsát. Abdel-Dzsalíl azonban mostanáig nem utazott Tripoliba, közeli munkatársai szerint biztonsági okokból. A politikus előzőleg azt ígérte, az ÁNT át fogja tenni székhelyét Bengáziból Tripoliba.
Közben Tripolitól 140 kilométerre délkeletre, a Kadhafihoz hű erők kezén lévő Bani-Valíd településen – amelyet a felkelők ostromgyűrűbe zártak – szombat este többször lejátszották Kadhafi legutóbbi hangüzenetét, amelyben a volt vezető harcra buzdítja híveit. “Szégyelljétek magatokat, ha nem harcoltok. Ha nem harcoltok, a pokolra fogtok jutni” – harsogta az ezredes, akinek hollétéről három hete nem lehet tudni biztosat.
Szombaton a nyugat-afrikai Bissau-Guinea miniszterelnöke kijelentette, hogy tárt karokkal várják Kadhafit, és szavatolják a biztonságát, ha a volt líbiai vezető úgy dönt, hogy ott telepedne le. Az Atlanti-óceán partján fekvő, Szenegál és Guinea közé ékelődő, Dunántúl nagyságú állam jó viszonyt ápolt a Kadhafi-rezsimmel; Líbia eddig jelentős befektető volt ott. Bissau-Guinea nem részes állama a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmányának, ezért nem lenne köteles elfogni és kiadni Kadhafit a hágai intézménynek, amely emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolja a volt líbiai vezetőt, és június 27-én elfogatóparancsot adott ki ellene.