A civil szervezet az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében úgy fogalmaz: örömmel üdvözölték, hogy legutóbb egy román történész emlékeztetett a román televízióban arra: 1919-ben a román állam első elnöke által aláírt gyulafehérvári nyilatkozat tartalmazza a szász és székely közösségek helyi autonómiájának garanciáját.
A Százak Tanácsa emlékezteti az évezrede együtt élő, gyakran közös ellenség ellen harcoló két nép közvéleményét, a politika irányítóit, az Európai Unió és a nagyvilág politikusait, hogy a székelység autonómiájának biztosítása, önkormányzatiságának tiszteletben tartása “összemberi érdek, mutatója, bizonyítéka az erkölcsi emelkedettségnek. A románság számára éppúgy becsületbeli kérdés, mint a világon bárhol élő magyaroké” – olvasható a közleményben.
Mint hozzáteszik, a Százak Tanácsa tagjainak erkölcsi erejével jelezni kívánja a politika XXI. századi irányítóinak, hogy félretéve a Székelyföld települési rendszerének átszervezésére, a népességi arányok megváltoztatására irányuló “minden kicsinyes ügyeskedést”, ezen a történelmileg, erkölcsileg egyedül helyes úton szabad haladnia.
A Százak Tanácsa 1997-ben alakult a Magyarok Világszövetsége nemzeti együttműködési bizottságának ajánlására. A szervezet 2011. évi soros elnökei: Albert Gábor író, szerkesztő, Csoóri Sándor író, a magyarok világtalálkozóinak örökös elnöke, Duray Miklós politikus, képviselő, Pozsgay Imre politológus, volt államminiszter és Szijártó István irodalomtörténész, ügyvivő elnök.
