A nemzetközi konferencián a szakértők arra keresték a választ, hogy a magyar EU-elnökség féléve sikerként vagy kudarcként értékelhető-e.
Piotr Maciej Kaczynski, a brüsszeli Európa Tanulmányok Központ kutatója kiemelte: a horvát csatlakozási tárgyalások előrehaladásában tagadhatatlan Magyarország érdeme, nagyon sokat tett az elnökség az ügyért. A keleti partnerségi csúcstalálkozó elhalasztása pedig nem nagy kudarc – tette hozzá.
A kutató szerint nem Magyarországon múlt, hogy késik a gazdasági koordinációt erősítő hatos jogszabálycsomag elfogadása, és az sem, hogy az energiaügyekben nem történt előrelépés a félév alatt. Azzal kapcsolatban, hogy Bulgária és Románia még nem csatlakozhatott a schengeni övezethez, úgy vélekedett, Magyarország ugyan előrelépést ért el, de túlzóak voltak a reményei a várható eredményeket illetően.
Mint mondta, a belpolitikai konfliktusok nem hátráltatták az elnökség uniós munkáját, és a félév után az ország realistábbá válhat: ismeri az unió működését, és jobban felmérheti a lehetőségeit.
Piotr Maciej Kaczynski úgy fogalmazott, hogy az elnökségnek korlátozottak voltak a lehetőségei, mivel az EU legsúlyosabb gondjai az euróövezetet érintik, amelynek Magyarország nem tagja. A jelentős külpolitikai eseményekben pedig Catherine Ashton külügyi és biztonságpolitikai főképviselő jutott nagyobb szerephez, így az ország nem kerülhetett igazán középpontba.
Kai-Olaf Lang, a berlini Tudományos és Politikai Alapítvány helyettes kutatásvezetője úgy látta, hogy Magyarország elnökségi programja reális volt. Több kitűzött cél – így a Duna-stratégia, az unió bővítése és a roma keretstratégia – elsősorban a régiónak volt fontos – mutatott rá. Magyarország jó munkát végzett az uniós ügyek menedzselésében, ami azért jelentős, mert egy tagállam első elnökségének az a fő célja, hogy bebizonyítsa, képes professzionálisan ellátni a feladatait, megállja a helyét Európában. A magyar elnökség igyekezett haladást elérni az uniós ügyekben, de erőfeszítéseiről elvonta a figyelmet, hogy védekezésre kényszerült a belpolitikai konfliktusok miatt – mondta.
Hegedűs István szociológus, a Magyarországi Európa Társaság elnöke szerint Magyarország a csatlakozása óta várt az elnökségre, amely lehetőséget ad az európai identitás megerősödésére, vezető szerep betöltésére az unióban, és a polgárok is jobban megismerhetik az EU-t. Az elnökség arra is jó alkalom, hogy bizonyítsa érettségét, és azt, hogy már nem “másodlagos tagállam” a régebben csatlakozott országokhoz képest – vélekedett. A szociológus úgy látta, az elnökség miatt nagyobb figyelem irányult Magyarországra, és emiatt a belpolitikai ügyek is középpontba kerültek.
Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke az eseményen kijelentette: Magyarország alábecsülte, hogy az elnökség miatt milyen nagy nemzetközi figyelem kíséri majd a belpolitikai ügyeket is. Az elnökség jó lehetőség, hogy egy ország javítsa a róla kialakult képet, azonban a Magyarországról alkotott kép nem lett jobb a hat hónap elteltével – mondta.
