Külföld

A szobalány, aki megrengeti a pénzügyi világot

admin
admin

2011. 05. 16. 06:20

A New York-i Sofitel szálloda szobalánya támadójaként azonosította a rendőrségen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatóját, akit előzőleg nemi erőszak kísérletével vádolt meg. Dominique Strauss-Kahn ártatlannak vallja magát. A Financial Times már a szóba jöhető jelölteket találgatja.

A New York-i helyszínelők a szállodában DNS-mintákat vettek. Az IMF-vezért nemi erőszakkal vádoló 32 éves szobalány nevét nem hozták nyilvánosságra. A nőt könnyebb sérülésekkel látták el a kórházban. A hotel vezetése a munkáját és a magatartását “tökéletesen kielégítőnek” minősítette. A szállodai alkalmazott egy több személyből álló sorban ismerte fel a 62 éves közgazdászprofesszort, akit a rendőrség az Air France repülőgépéről szállított le. Az IMF-vezér előállításakor nem tanúsított ellenállást, de nem tett vallomást. Szexuális bűncselekménnyel, nemi erőszak kísérletével és törvénytelen fogva tartással vádolják. Bűnössége esetén az első két vádpont mindegyikéért, külön-külön 15-től 20 évig, a harmadikért pedig 3 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik a valutaalap vezetőjét, akinek nem jár diplomáciai mentesség.

Dominique Strauss-Kahn ma jelenik meg először a bíróság előtt, amikor a vele szemben emelt vádakban az előzetes bejelentés szerint ártatlannak fogja vallani magát. A bíró ekkor dönt arról, mekkora óvadék ellenében védekezhet szabadlábon.
Ügyvédei “lendületes” védekezést ígértek az ellene felhozott vádak ellen. Elmondásuk szerint az IMF-vezér úgy döntött: önként vállalja, hogy a testét a szállodai incidens közben elszenvedett esetleges sérülések után kutatva vizsgálatnak vessék alá. Az IMF vezérigazgatóját éjjel megbilincselve vitték el a harlemi rendőrségről, hogy elvégezzék a bűnügyi orvos-szakértői vizsgálatot.

Strauss-Kahn ügyvédjei, Benjamin Brafman és William Taylor találkozott védencével. “Láttuk őt, jól van. A délután folyamán elmegyünk vele együtt a bíróságra” – mondta Taylor a harlemi rendőrség köré kitelepült népes tudósítóhadnak. Strauss-Kahn Washingtonban élő felesége, Ann Sinclair volt francia újságíró közleményt adott ki, amely szerint “egy másodpercig sem hitte el a férje ellen felhozott vádakat” és az üggyel kapcsolatban mindenkit “tisztességre és visszafogottságra” szólított fel.

Strauss-Kahn 2008-ban kénytelen volt bocsánatot kérni, amiért az IMF-ben viszonyt folytatott egy magyar beosztottjával. Az akkori botrány után a vezérigazgató megtarthatta állását, mert a kapcsolat a közgazdásznő beleegyezésével történt.

A valutaalapnál kialakult hatalmi vákuummal párhuzamosan a botrányos bűnügy megkérdőjelezte Strauss-Kahn alkalmasságát arra is, hogy jelöltesse magát a jövő áprilisi elnökválasztásokra, amelyeket a közvélemény-kutatásoknak az incidens előtti állása szerint fölényesen megnyerne a hivatalban lévő Nicolas Sarkozyvel szemben.

Franciaországban politikai földrengést váltott ki az ügy

A politikus-üzletembert – volt francia pénzügyminisztert, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelenlegi vezérigazgatóját – Nicolas Sarkozy francia államfő legesélyesebb kihívójaként tartották számon, bár még egyikük sem jelentette be hivatalosan, hogy indul a jövő évi elnökválasztáson. Minden közvélemény-kutatás azt mutatta eddig, a szocialista színekben politizáló Strauss-Kahn kiüti a nyeregből a népszerűtlen Sarkozyt. A politikusi reagálások azonban aligha hagynak kétséget az elismert gazdasági szakember és nagy nőcsábász hírében álló Strauss-Kahn politikai jövőjét illetően.

Bár az IMF székhelye Washingtonban van, Strauss-Kahn ideje jelentős részét Franciaországban töltötte. A francia sajtó már április vége óta élesen bírálja életmódját: kipécézték luxusautói miatt, szemet szúrtak egy vagyonba kerülő öltönyei is. Strauss Kahn ügyvédjei azzal fenyegetőztek, hogy beperelik a France Soir című újságot és munkatársát is, aki a méregdrága öltönyöknek járt utána. Egyesek azt gyanítják, hogy mindez egy lejárató kampány része.

A botrány azonnal felveti az utódlás kérdését

Ez különösen érdekelheti Gordon Brown volt brit kormányfőt, aki – ha hinni lehet az utóbbi hetek brit lapértesüléseinek – a poszt egyik fő várományosa lehet, noha a jelenlegi konzervatív-liberális brit kormány már jelezte, nem támogatná Brown jelölését. A Nemzetközi Valutaalap szűkszavú közleményben tudatta, hogy zavartalan a működése. A szervezet érdemben nem kommentálta a történteket.

Fotó: MTI / EPA

Fotó: MTI / EPA

Az IMF vezetője tegnap Berlinben találkozott volna Angela Merkel német kancellárral, ma pedig részt vett volna az EU pénzügyminiszteri tanácsának ülésén. Egy német kormányforrás közölte, hogy a találkozó elmarad, a valutaalap nem küld más vezetőt Strauss-Kahn helyett a tervezett megbeszélésre.

Az IMF-ben az ügy miatt a szervezet második emberét, John Lipskyt nevezték ki ügyvezető vezérigazgatóvá. A vezetés körüli aggodalmakat súlyosbítja, hogy Lipsky éppen csütörtökön jelentette be, mandátuma augusztus végi lejárta után távozik az IMF-től. A valutaalap háza táján elterjedt, hogy Strauss-Kahn az ellene felhozott vádak miatt hamarosan lemond. Az előzetes várakozásokkal ellentétben azonban elmaradt a kormányzótanács tegnapra meghirdetett, nem hivatalos ülése, amit a jelenlegi elképzelés szerin szintén ma tartanak majd meg.

Az IMF-vezér letartóztatása nyomán az euró árfolyama a távol-keleti tőzsdéken a dollárral szemben 6, a jennel szemben pedig 4 heti mélypontra zuhant.

Európa rosszul járhat

Dominique Strauss-Kahn francia elnöki ambíciói miatt a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) 2012 tavaszáig akkor is le kellett volna játszódnia az utódlási folyamatnak, ha mindez nem történik. A váltás, a bűnügytől függetlenül is, valószínűleg arról szólt volna, hogy sikerül-e megvédeniük a visszaszoruló európai országoknak történelmi pozícióikat az alapon belül. A nemzetközi szervezeten belül már régóta arról folyik a vita, hogy a vezetés reformjának jegyében ne válasszanak-e meg inkább most először egy feltörekvő gazdaságú országból érkező vezérigazgatót.

Az IMF működési rendjében tavaly novemberben, éppen Strauss-Kahn támogatásával bevezetett változtatások következtében ugyanis megnőtt a világgazdaságban is megerősödött fejlődő országok, így Kína, India és Brazília szavazatának súlya. Ezzel létrejött annak az elvi lehetősége, hogy a tagállamok szakítsanak azzal a sok évtizedes, hallgatólagos megegyezéssel, hogy az IMF vezetője mindig egy európai, a Világbanké pedig egy amerikai tisztségviselő legyen.

Dominique Strauss-Kahn közgazdászprofesszor, volt francia pénzügyminiszter, aki 2007 novemberében öt évre vette át az IMF irányítását, azzal váltott ki elismerést, hogy a globális pénzügyi válság idején segített rávenni a világ vezetőit: pumpáljanak dollármilliárdokat a gazdaságba. De a francia IMF-vezér elsősorban a bajba jutott európai gazdaságok (a magyar, az izlandi a görög, az ír és a portugál) iránti elkötelezettsége – a kívülállók szerint elfogultsága – miatt vált ismertté.

Dominique Strauss-Kahn botrányáról tudósító hétfői lapot olvas egy párizsi kávéház vendége. Fotó: MTI / EPA

Dominique Strauss-Kahn botrányáról tudósító hétfői lapot olvas egy párizsi kávéház vendége. Fotó: MTI / EPA

Az IMF-nek az öreg kontinens iránti részlehajlása – vagy megértése? – egy csapásra megszűnhet, amint a szervezet élére nem európai vezérigazgató kerül. Részben erre enged következtetni az eurónak a Strauss-Kahn őrizetbe vétele óta végbement árfolyamvesztése is. A világgazdaság súlypontjának eltolódása mellett a regionális váltáshoz a szubjektív feltételek is adottak, mert a fejlődő országokból nem egy kompetens közgazdász került már az IMF látóterébe.

Közöttük tartják számon Trevor Manuelt, a dél-afrikai tervbizottság vezetőjét, aki hazájának leghosszabb ideig hivatalban lévő pénzügyminisztere volt, valamint Kemal Dervist, a török pénzügyek volt irányítóját, aki sokáig az ENSZ Fejlődési Programját irányította. Manuel és Dervis együtt dolgozott a Nobel-díjas Michael Pence által létrehozott bizottságban, amelynek feladata a harmadik világbeli országok gyors és fenntartható gazdasági fejlődésének ösztönzése volt.

Az esélyesek között emlegetik az indiai Montek Szingh Ahuluvaliát, az IMF független értékelő hivatalának első igazgatóját, aki Újdelhiben a tervbizottság és a miniszterelnök gazdasági tanácsadói testületének tagja volt. De szóba jöhet még Tharman Sanmugaratnam szingarpúri pénzügyminiszter, valamint a mexikói központi bank jelenlegi elnöke, Agustin Carstens vagy elődje, Guillermo Ortiz is.

Az európaiak azonban most, hogy a görög adósságfinanszírozás éppen a körmükre égni látszik, nem könnyen áldoznák be a hagyományosan biztos pontnak tartott pozíciót valutaalap élén. Többen máris azt állítják, hogy a belső működési szabályok megváltozása nem jelenti automatikusan azt is, hogy egyúttal módosult volna az IMF és a Világbank vezetőjének kiválasztási módja is. Így tehát még kérdéses, hogy teremt-e új precedenst az IMF-vezér utódlása körüli egyezkedés. Az Egyesült Államok a maga részéről minden esetre még sohasem jelezte, hogy hajlandó lenne lemondani a Világbank elnöki posztjának betöltésétől.

Találgatnak az utódról

A felzárkózó piaci országok kormányai “különösen neheztelnének”, ha a szexuális bűncselekménnyel vádolt Dominique Strauss-Kahn esetleges idő előtti távozása után ismét európai vezérigazgató kerülne a Nemzetközi Valutaalap (IMF) élére – írta hétfői értékelésében a Financial Times, amely szerint “nincs hiány” hiteles és lehetséges felzárkózó térségi jelöltekből.

A londoni gazdasági napilap megemlíti Kemal Dervist, aki török pénzügyminiszterként – az IMF mentőprogramjának segítségével – “elkormányozta országát a szuverén csődtől” 2000-2001-ben, jelenleg pedig a washingtoni Brookings Institution világgazdasági programjának igazgatója. Dervis az ENSZ Fejlesztési Programjának vezetőjeként adminisztratív tapasztalatokat is szerzett. Valószínűtlen azonban, hogy a jelenlegi török kormány támogatná őt, és ez hátrány – írta a Financial Times. A lap idézi Simon Johnsont, az IMF egykori főközgazdászát, aki szerint Dervis “nagyon jó jelölt lenne – rajta van a dolgokon, és (szakmai) múltja erőteljes”.

Johnson szerint ugyancsak hiteles jelölt lenne Agustin Carstens, a mexikói jegybank kormányzója, az IMF volt vezérigazgató-helyettese.

A Financial Times a lehetséges jelöltek között említi Stanley Fischert, az izraeli központi bank vezetőjét, aki korábban szintén az IMF vezérigazgató-helyettese – emellett a Világbank alelnöke és főközgazdásza is – volt.

A tisztségért versenybe szállók mezőnyében lehet Trevor Manuel egykori dél-afrikai pénzügyminiszter, aki az IMF jövőjével foglalkozó bizottságot is vezette, valamint Montek Singh Ahluwalia, az indiai tervbizottság alelnöke, az IMF független értékelő irodájának volt vezetője – írta a hétfői Financial Times.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kecskemét, 2017. március 3.
Stadler József akasztói vállalkozó az ellene költségvetési csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntetõper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken 2017. március 3-án. A bíróság a vádlottat öt év börtönbüntetésre ítélte.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.