Odafigyelünk Magyarországra – közölte az Obama-adminisztráció tagja. Pamela Quanrud a Washingtonban, a Johns Hopkins Egyetemen mondta ezt azon a konferencián, amely arra kereste a választ, második rendszerváltást jelent-e a második Orbán-kormány?
Az amerikai diplomata szerint az nagy dolog, hogy Magyarország áll az EU élén, noha két évtizede még olyan demokratikus változás előtt állt, mint most Tunézia és Egyiptom. Egyúttal kiemelte: a demokráciáknak példát kell mutatniuk az átalakulás előtt álló országoknak.
“Kísértésbe ejtő a rend és az azutáni vágy, hogy egy nagy kormánypárt határozza meg és hajtsa végre a nemzeti programot olyan bonyodalmaktól és késedelmektől mentesen, amelyeknek látszólagosan a végtelen politikai viták az okai. A mi rendszereinkben azonban a ki nem rekesztés és az időigényes eszmecserék lefolytatásának kötelezettsége vonatkozik azokra, akik a kormányzás felelősségét viselik. Kötelesek vagyunk párbeszédet folytatni azokkal is, akikkel nem értünk egyet” – mondta Pamela Quanrud.
“A demokrácia első számú elve, hogy a társadalmak erejüket és dinamizmusukat azokból a megbeszélésekből merítik, amelyek időnként kényelmetlenek nekünk” – mondta az amerikai külügyminisztérium területileg illetékes helyettes államtitkára. Washington arra biztatja a magyar kormányt, hogy teremtsen olyan környezetet, “amelyben helye van az érdekelt felek nyílt és racionális vitájának. Az effajta eszmecsere értékes lehetőség annak demonstrálására, hogy a többségi kormányzás hogyan vigyáz a kisebbség jogaira”– tette hozzá.
Pamela Quanrud szerint az elmúlt időben többször kifejezésre jutott a változások gyorsasága miatti aggodalom, különösen a médiakörnyezet megváltoztatása és az, hogy ez milyen hatást gyakorol a szólásszabadságra. Mint mondta, a magyar kormány az elmúlt napokban jelezte, kész az EU technikai kifogásain felül is változtatni a médiatörvényen és a médiatanács összetételén.
A helyettes államtitkár szerint kormányát bizakodással tölti el, hogy az új magyar alkotmányba a budapesti kormány tervei szerint – szóról szóra – belekerül az alapjogok európai uniós nyilatkozata. A magyar kormánynak az elkövetkező hónapokban, az új alkotmány megszövegezésekor alkalma lesz arra, hogy mindenki előtt bizonyítsa elkötelezettségét a demokratikus alapelvek mellett. “Az alkotmány nemcsak egy újabb törvény, annak nemcsak az egyetemes értékeket kell tükröznie, hanem egy széles, nem pártos konszenzust is arról, miként kell felépülnie egy ország kormányzatának” – mondta Quanrud.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, a legjobb alkotmányokban a lakosság tekintélyes részének általános akarata tükröződik, az egyéni szabadságjogokat erős és független intézmények biztosítják, a demokratikus értékeket pedig fékek és ellensúlyok védik. “Az alkotmányok, miközben természetüknél fogva maradandó dokumentumok, egyúttal nyitottak az ésszerű módosítások előtt a nép és képviselőinek új konszenzusa alapján” – fogalmazott.
Az MTI kérdésére a külügyi államtitkár megerősítette: Hillary Clinton meghívást kapott az EU keleti partnerségi politikájáról Magyarországon rendezendő májusi csúcstalálkozóra, de az még nem dőlt el, hogy az amerikai külügyminiszter azon részt vesz-e.
“Magyarországnak az EU-elnökség alatt egyedülálló lehetősége nyílik arra, hogy bizonyítsa a demokrácia iránti elkötelezettségét a világnak, azon belül a harmadik világnak, amely a sikeres átmenet követendő modelljeit keresi” – mondta Pamela Qualrud, aki támogatásáról biztosította a magyar elnökség prioritásait, és eme elnökség első sikerének nevezte az energiaügyi csúcsot.
Szapáry György kijelölt magyar nagykövet felszólalásában hosszasan beszélt a magyar EU-elnökség prioritásairól, a válságkezelő gazdasági kormányzásról, illetve a rendszerváltás történetét ecsetelte. Az új alkotmánnyal kapcsolatban kitért a rendszerváltás idején kötött kompromisszumokra, és rámutatott: a jelenlegi alkotmány magában foglalja, hogy ideiglenes jellegű. A nagykövet belgiumi diákkori emlékeit felidézve párhuzamot vont azon bírálatok között, amelyek jelenleg érik Orbán Viktort azokkal, amelyek Charles De Gaulle-t érték 1958-ban, amikor 60 százalékos támogatottsággal nyert. Mint mondta, a francia elnök nevét ma már repülőtér, sugárút és tér viseli. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi magyar változásokat is történelmi perspektívából lehet majd megítélni.
Charles Gati politológus, a “fékeket és egyensúlyokat” hiányolta a magyarországi átalakítások kapcsán. A Johns Hopkins Egyetem professzora hangsúlyozta, hogy az 1990-es évek elején évekig barátok voltak Orbán Viktorral, de ma már nem azok, szerinte a miniszterelnök egy “irányított demokratikus rend” kialakításán dolgozik. Az ismert politológus szerint Magyarországnak immár a nyugati elkötelezettsége sem egyértelmű. (Mint korábban megírtuk, a professzor szerint most elhalasztanák Magyarország felvételét, ha most lenne a NATO és az EU tagjelöltje.)
Azt a mintegy százfőnyi hallgatóság előtt mind Szapáry, mind Gati hangsúlyozta, hogy a magyar kormány következetesen fellép az antiszemitizmus ellen.
