A részben Prőhle Gergely külügyi államtitkárral folytatott beszélgetésre, részben a nemrég Budapesten rendezett konferencián elhangzottakra támaszkodó írásban Reinhard Olt kiemeli az európai energiabiztonságnak, a roma kisebbség integrációjának, valamint a Duna-térségre vonatkozó európai stratégiának a fontosságát. Emellett Budapest szívesen látná, ha a magyar EU-elnökség ideje alatt lezárulnának a Horvátország uniós csatlakozását előkészítő tárgyalások.
A szerző szándékosnak nevezi, hogy a magyar elnökség napirendjére fölkerült a kisebbségi politika is, még ha “A kulturális sokszínűség szavatolása és védelme” címszóval sikerült is kevésbé kényes megfogalmazásba csomagolni a témát. Noha a határokon kívül élő magyarságért érzett felelősség az egyik pillére a magyar külpolitikának, Budapesten tudják, hogy tisztességes ügynökként Magyarország nem állhat elő saját érdekeinek deklarálásával. Trianonról pedig mint “a magyarok közös traumájáról” különösen nem akar senki sem beszélni vagy hallani.
A német tudósító a továbbiakban megállapítja, hogy a kisebbségi kérdés terén enyhülés következett be Magyarország Ukrajnával, illetve Romániával való viszonyában. Nem úgy Szlovákiával, amelynek tavaly hozott államnyelvtörvényét Budapest a félmilliós magyar kisebbség elleni merényletnek tekinti. Pozsonyban azonban küszöbön áll a törvény átdolgozása. “Magyarország szemmel láthatóan azon fáradozik, hogy kétoldalú tehertételek nélkül lásson neki január 1-jén a közös európai feladatok ellátásának” – zárta írását a FAZ bécsi tudósítója.
