2010. december 1-én és 2-án Zürichben a FIFA bizottsága előtt 11 ország szállt versenybe a következő évek foci világbajnokságának rendezéséért. December 1-én a 2022-es VB-ért prezentáltak Ausztrália, Dél-Korea, Japán, Katar és USA delegációi. A 2018-as világbajnokság rendezési jogáért pedig Belgium, Hollandia, Nagy-Britannia, Portugália, Oroszország és Spanyolország vetekedett, ők december 2-án prezentáltak.
Csütörtök késő délutánra a bizottság döntött: a 2022-es VB-t Katar rendezheti majd, a 2018-asat pedig Oroszország. Ezt a FIFA elnöke, Joseph Blatter jelentette be. Percekkel a bejelentést követően a hírről már az összes orosz médium beszámolt, az orosz lakosok pedig dacolva a jelenlegi rendkívül hideg időjárással kiözönlőttek az utcára ünnepelni, bár magára a focira még hét évet kell várniuk.
A FIFA bizottság szavazása alapján Oroszország már az első fordulóban a legtöbb szavazatot kapta – kilenc szavazat a 22-ből. Spanyolország és Portugália közös pályázatukért hét szavazatot, Belgium és Hollandia szintén közös pályázatukra négy szavazatot, Anglia pedig az igen gyengére sikeredett prezentációjuk után, amelyben az orosz versenytárs ellen is szóltak, két szavazatot kapott.
Így Spanyolország és Portugália jelentették a legnagyobb kihívást az oroszok számára, ám a második fordulóban, Anglia kiesése után Oroszország megszerezte a győzelemhez szükséges abszolút többséget: 13 szavazattal megverték a 7 szavazatot kapott Spanyolországot és Portugáliát, és a két szavazatot kapott Belgiumot és Hollandiát – áll a FIFA hivatalos sajtónyilatkozatában.
Katar küzdelme ennél sokkal nehezebb volt: bár már az első körben 11 szavazatot szerzett, a győzelemhez ez még nem volt elég (12-re lett volna szükség), és négy fordulón át küzdöttek, mire 14 szavazattal megverték a 8 voksot kapott Egyesült Államokat.
Az oroszok promóciós anyagait az orosz sport-, turizmus, és fiatalsági politika minisztere, Vitalij Mutko, orosz miniszterelnök-helyettes Igor Suvalov, az Orosz Futball Szövetség vezetője Alekszej Szorokin és a legkiemelkedőbb orosz sportolók küldöttsége – Andrej Arsavinnal az élen – mutatták be.
Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök a prezentációra nem jött el, ám miután értesült az orosz sikerről, gyorsan Zürichbe repült, ahol rögtön a megérkezése után egy sajtótájékoztatót tartott, angol nyelven. Putyin szerint Oroszország 300 milliárd rubelt – mintegy 10 milliárd dollárt fog költeni a világbajnokságra. Az orosz kormányfő ugyanakkor köszönetet mondott Joseph Blatternek is, amiért bizalmat szavazott Oroszországnak.
Ez a győzelem segíteni fog minket abban, hogy továbbra is fejlesszük a futballt Oroszországban. Szívből köszönöm ezt Önnek” – mondta Putyin Joseph Blatternek német nyelven.
A FIFA elnöke pedig válaszul azt mondta, hogy örül Oroszország győzelmének.
Megmutattuk, hogy készen állunk arra, hogy Afrikába, Brazíliába, Oroszországba menjünk. Kelet-Európa – az egy hatalmas tér, ahol még nem voltunk” – idézte Joseph Blatter szavait az orosz RIA hírügynökség.
Az orosz pályázat négy fő körzetet jelölt meg a VB rendezésére, összesen 13 várossal: az első lenne Szentpétervár térsége (és a hozzá rendelt Kaliningrád), a második Moszkva térsége Jaroszlavllal, a harmadik Kazan térsége Szamarával, Volgograddal, Szaranszkkal, Nizsnyij Novgoroddal és Jekatyerinburggal, a negyedik pedig a Szocsi térsége Krasznodarral és Rosztov-na-donu-val.
Oroszország néhány évvel ezelőtt már komoly sikert könyvelhetett el a 2014-es Olimpia rendezési jogának az elnyerésével, amit Szocsiban rendezik majd. A Szocsi Olimpiára az orosz kormány rekord összegű pénzeket, megközelítőleg ezer milliárd orosz rubelt – mintegy 32 milliárd dollárt költ. Vagyis a 2018-as VB-re szánt pénz mintegy három szorosát. A VB-t azért sikerülhet sokkal kevesebb pénzből kihozniuk, mert a kiírásban szereplő számos objektum vagy már most épül vagy felújítás alatt áll néhány szponzor nagyvállalat segítségével – így a moszkvai Dinamo és Szpartak stadionok felújítását a Lukoil és a VTB bank finanszírozza, a szentpétervári stadiont pedig a Gazprom. Ezen kívül már a Szocsi Olimpiára is sok sportlétesítmény fog elkészülni, tehát Oroszországnak mindenképpen sokat számít, hogy mindkét esemény rendezését sikerült megszerezniük.
Az első stadion a projektben már 2011-ben készülhet el – Szentpétervár új 68 ezer férőhelyes stadionjáról van, amelynek az építését még évekkel ezelőtt megkezdték, írja az Interfax orosz hírügynökség. A VB döntőjét a moszkvai Luzsnyiki stadionban rendezhetik 2018-ban, amely egy komoly rekonstrukció után 90 ezer férőhelyessé válik majd.
A FIFA nagyon pozitív értékelést adott Oroszország pályázatára, azonban negatívumként azt hozták fel, hogy gondok lehetnek az orosz infrastruktúrával.
A sajtótájékoztatón Putyin arról is beszélt, hogy az orosz kormány a költségek minimalizálása miatt azt tervezi, hogy bevonja a magántőkét a 2018-as projektekhez. Így az orosz kormányfő egyik hű emberét, a milliárdos Roman Abramovics hozta fel lehetséges befektetőként.
“Hadd nyúljon bele a pénztárcájába” – idézte Vlagyimir Putyint a Lenta.ru – úgyis sok pénze van.”
