Az N-VA 27 helyet szerzett a 150 tagú képviselőházban, és ezzel nem csupán a holland nyelvű Flandria, hanem egész Belgium legerősebb pártja lett.
A Flandriában három évvel ezelőtt még győztes kereszténydemokraták ezúttal kénytelenek voltak beérni 17 mandátummal, a szintén veszteségeket elszenvedő flamand liberálisok pedig ugyanúgy 13 mandátumot szereztek, mint a flamand szocialisták. A Flamand Érdek (Vlaams Belang) nevű, nem csupán szakadár, hanem egyben szélsőjobboldali idegengyűlölő párt 12 mandátumhoz jutott.
A franciaajkú Vallóniában a szocialisták végeztek az első helyen, és 25 képviselői helyet szereztek, ami öttel több, mint ahány mandátumuk eddig volt. A vallon liberálisok érezhetően gyengültek, és 18 mandátumhoz jutottak.
A lap szerint elképzelhető, hogy szakítanak a több évtizedes hagyománnyal, és nem a többségi népcsoporthoz tartozó flamand, hanem vallon politikus kap kormányalakítási megbízást az uralkodótól. Az N-VA elnöke ugyanis már korábban közölte, hogy nem kíván pályázni a belga miniszterelnöki posztra, ehelyett Flandria önállóságának megteremtésén akar munkálkodni.
II. Albert királynak most alaposan fontolóra kell vennie, kit bízzon meg az egyeztetésekkel: az N-VA győzelme ellenére is létezik négy olyan számottevő támogatottságú demokratikus párt – a kereszténydemokraták, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek -, amelyek szóba jöhetnek a szövetségi kormányalakítás részeseként.
