A kettős állampolgárság megadásáról szóló törvény elfogadása Románia számára nem jelent különösebb problémát – írta csütörtöki számában a Romania libera.
A bukaresti napilap beszámol a törvény elfogadásáról, és csak a szlovákiai ellenző megnyilatkozásokról tájékoztat részletesen, megállapítva, hogy Pozsony ellenlépéseket helyezett kilátásba.
A lap megszólaltatja Adrian Cioroianu volt liberális külügyminisztert, aki úgy látja: a Fidesz által kidolgozott törvény valóban okozhat problémákat Románia számára. Szerinte e törvény nem az európai politika szellemét tükrözi, és korántsem formális gesztus a határon túli magyarok számára.
A Gandul című napilap csak tényszerű tudósítást közölt Orbán Viktor fotójával. Ez a lap is a pozsonyi reakciókat részletezi, és megállapítja, hogy a határon túli magyarok számára az állampolgárság megszerzésének megkönnyítése a legnagyobb mértékű szimbolikus gesztus a magyarországi jobbközép szövetség részéről.
A csütörtöki szerb napilapok közül egyedül a legnagyobb kormánypárthoz közel álló bulvárlap, a Blic foglalkozik részletesen a kérdéssel. A lap szerint az, hogy Orbán Viktor augusztus 20-át választotta az új törvény hatályba lépésének időpontjául, azt mutatja, hogy nemcsak Robert Fico szlovák miniszterelnök, de Orbán is elhatározta, hogy kijátssza a nacionalista kártyát, amely “további feszültséget eredményezhet a két szomszédos ország viszonyában”.
A lap külön írásban idézi Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, aki üdvözölte a magyarországi törvénymódosítást, és elmondta, hogy a vajdasági magyarok már évek óta szerettek volna jogot nyerni a kettős állampolgárság egyszerűsített megszerzésére.
A vajdasági magyar politikus kiemelte: pozitívum, hogy a szerb kormánynak nincs semmilyen ellenvetése a kettős állampolgárságról szóló, gesztus értékű magyar döntéssel szemben.
Az ungvári Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője, Kőszeghy Elemér által jegyzett, kettős állampolgárságról szóló cikk megállapítja , hogy a mostani törvénymódosítással háttérbe szorul két, a kettős állampolgárság mellékvizén felmerült törvényjavaslat.
A cikk kiemeli, hogy a Fideszé olyan alkotmánymódosítást kezdeményez, amely lehetővé teszi a 200 fős parlamentet és 13 helyet garantálna a magyarországi kisebbségek képviselőinek. Az új típusú magyar országgyűlés létrejötte esetén Budapest jogosan kérhetne Kijevtől az alanyi jogon járó parlamenti mandátumot a magyar közösség számára.
A Kárpáti Igaz Szó cikkében említett másik törvényjavaslat a Jobbiké, amely az alkotmány módosításával 26 képviselői helyet biztosítana a határon túli magyarok számára, amely nem szülne egészséges légkört sem Magyarország határain belül, sem azon kívül, továbbá egy ilyen lépést már Bukarest, Belgrád vagy éppen Kijev sem nézne ölbe tett kézzel, szankciók nélkül.
