Több romániai magyar lap idézi Kelemen Hunor román művelődési minisztert, aki szerint a kettős állampolgárság felajánlása rehabilitációs szándékú gesztus, pozitív üzenet a határon túli magyar közösségek számára, amelyben a kultúrnemzethez való visszacsatolás lehetősége rejlik.
Az erdélyi Krónika által megszólaltatott Tőkés László európai parlamenti képviselő úgy fogalmazott: “Európai polgárok és magyar nemzetpolgárok lehetünk egyazon időben”. Trianont minden határon túlra szakadt magyar család megszenvedte, s most megtörtént a jelképes jóvátétel.
“Mintegy tíz perc. Ennyibe telt, amíg az Országgyűlés megszavazta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, amellyel egy kilencvenéves traumát kísérelt meg a határok módosítsa nélkül, legalább részben orvosolni” – állapítja meg vezércikkében a Krónika.
Az erdélyi napilap szerint a lépés szimbolikus, senki ellen nem irányul, viszont növelheti a határon túli nemzetrészek önbizalmát, akárcsak az esélyt az asszimiláció lelassítására.
A kolozsvári Szabadság elemzője szerint a törvénymódosítás kapcsán “vegyes a benyomás a szomszédos államok hivatalos köreiben, politikai berkeiben, de magukban a közösségekben is”.
A csíkszeredai Hargita Népe kommentárjában úgy fogalmaz: “Amolyan erkölcsi jóvátétel számunkra, határon kívül rekedt magyarok számára a magyar állampolgárság megadása. A magyar állam jóváteszi ezáltal a 2004. december 5-i előkészítetlen, elsietett, rossz kérdésfelvetéssel megszervezett népszavazás elutasító, bennünket megtagadó eredményét”, és “jóváteszi az ötvenesztendős kommunista, szocialista-internacionalista struccpolitikát”.
A cikk szerzője szerint a magyar állam gesztusa azért szimbolikus, mert “nem sokat jelent egy magyar útlevél egy olyan európai térségben, amelyben úti okmányok nélkül lehet utazgatni, jelentőségét pedig teljesen elveszíti akkor, amikor Románia is schengeni állam lesz”.
Az újvidéki Magyar Szó Fodor István cikkét közli, aki számára “felemelő érzés volt hallgatni az országgyűlési vastapsot”.
A szerző úgy gondolja, hogy a módosítás nemcsak a határon túli magyaroknak fontos, hiszen ha elfogy a szomszédos országokban a magyarság, vele együtt fog veszni történelmünk, kultúránk komoly része Erdélytől a Felvidékig”.
“A fiatal és félelmében agresszív Szlovákia kivételével a többi érintett ország nyilván jól méri föl a helyzetet, s ennek tudatában fogadta el hallgatólagosan a törvénymódosítást”, áll a Magyar Szó cikkében.
