A szlovákok között mítoszként él, hogy a szlovákiai magyarok nem beszélik elég jól az állam nyelvét, úgy tűnik, ezt most Sólyom László kijelentésére hivatkozva felmérésekkel is megpróbálja majd az Oktatási Minisztérium alátámasztani – nyilatkozta az fn.hu kérdésére Kollai István, a Terra Recognita Alapítvány szakértője.
Valójában arról van szó, hogy egy szakmapolitikai kérdésből próbálnak identitáspolitikai kérdést csinálni. Felvetődik, hogy mikor tanulnak meg jobban szlovákul a fiatalok, ha idegen nyelvként oktatják az idegen nyelvet, vagy ha anyanyelvként. Az előbbi módszer nagyobb hatékonyságát már több szakmai szervezet is felvetette, a szlovák politika mégis hajthatatlan az ügyben.
Átgondolásra sem méltatják Sólyom gondolatait
Szetyinszky Veronika, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviselője, a szlováktankönyv-szerző csoport tagja szerint idegen nyelvként kellene oktatni a szlovákot, csökkenteni a nyelvtant, és a kommunikációra összpontosítani. “2007-től foglalkoztunk ezzel a témával a pedagógusszövetségben: a tankönyvek milyenségével, a munkafüzetek és a segédeszközök hiányával. Ezenkívül megvitattuk az új módszerek bevonását az oktatásba. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a szlovák nyelvet idegen nyelvként kell oktatni, s nem második nyelvként, ahogyan napjainkban nevezik – jelentette ki Szetyinszki az Új Szó című szlovákiai magyar lapban.
Kollai István szerint a szlovákiai magyar szülők körében többek között a nyelvoktatás miatt okoz nagy dilemmát, hogy a gyermekeiket a jobb nyelvtudás és a későbbi karrier szempontok miatt szlovák iskolába írassák-e, vagy magyar gyökereik és kulturális identitásuk megőrzésének érdekében magyar intézményt válasszanak. A szlovák nyelv idegen nyelvként való hatékonyabb oktatása fontos lépés lehetne a szlovákiai magyar iskolák népszerűségének növelésére, és az államnyelv jobb elsajátításához is hozzájárulhatna. A szlovák politika asszimilációs és nemzetállami reflexeinek erős jelenlétére utal, hogy egy ilyen javaslatot még átgondolásra sem méltatnak.
A szerbek és a románok nem reagáltak
Jellemző, hogy Sólyom László kisebbségi nyelvoktatással kapcsolatos kijelentése csak Szlovákiában váltott ki felháborodást, sem a szerb, sem a román hivatalos szervek nem botránkoztak meg a nyelvoktatásra vonatkozó javaslatán.
Sólyom László a Vajdaságban. Szlovákia különösen érzékeny arra, ha a magyar államfő a szomszédos országokba látogat (fotó: MTI)
A szlovák vádakra reagálva a magyar államfő hivatala közleményt adott ki, mely szerint nem célja, hogy a határon túli magyarok ne beszéljék az adott ország nyelvét. „Sólyom László szerint kívánatos, hogy a szomszédos országokban élő magyar anyanyelvűek a lehető legjobban beszéljék az állam nyelvét” – reagált Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főosztályvezetője Robert Fico hétfői, felháborodott hangvételű sajtótájékoztatójára, amelyen egyenesen Szlovákia szétverésével vádolta meg a magyar államfőt.
Sólyom László múlt héten a szerbiai Nagybecskereken jelentette ki, hogy a határon túli magyar diákoknak az adott ország nyelvét idegen nyelvként kellene oktatni. „Nem érkezett semmilyen hivatalos szerb reakció ezekre a szavakra – jelentette ki Pressburger Csaba, az újvidéki Magyar Szó főszerkesztője. “Ez a kérés a szerbiai magyar politikusok részéről is gyakran elhangzik” – jegyezte meg. Szerbiában jelenleg a szerbet úgynevezett „környezetnyelvként” oktatják a magyar iskolákban, vagyis gyakorlatilag második anyanyelvként. Sólyom hasonlóan nyilatkozott korábbi romániai útjai során is, de ott ez sem most, sem korábban nem váltott ki a szlovák kormány felháborodásához hasonló reakciót.
Fico meghátrált
Sólyom Lászlónak politikailag joga van megfogalmazni, egyfajta „best practice”-ként a nyelvoktatásra vonatkozó javaslatait, ez az Európai Unión belül nem tekinthető egy állam belügyeibe való beavatkozásnak, önmagában a kijelentésből nem fakad logikusan az erős szlovák reakció – hívja fel a figyelmet Kollai István. Szlovákia tudatosan túlreagálta az ügyet, ezzel is próbálva elterelni a figyelmet a szlovákok számára szerencsétlenül sikerült „hazafias törvényről”, amely jelenleg Gasparovic szlovák államfő előtt van: neki március 20-ig kell eldöntenie, hogy aláírja-e azt, vagy visszaküldi a parlament elé.
A heves szlovák ellenkezések láttán már Fico is, aki korábban támogatta a törvényt, azt kéri az elnöktől, hogy küldje vissza a jogszabályt a parlament elé. A kormányfő elvileg csak a hatálybalépést szeretné kitolni tanévkezdésre, szeptember 1-re. A szakértő szerint azonban Fico igazából meghátrált és ügyes megoldással az államfőre hárította a döntést a törvénytervezettel kapcsolatban, amely nemzetközileg nem vet jó fényt az országra, sok szlovák szavazót is erősen irritál, de a nacionalista szimpatizánsi kör viszont támogatja azt.
Nem tesznek különbséget a kisebbségek között
A szlovák nyelv oktatásával kapcsolatban a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK) is állást foglalt, szerintük is magas a 20 százalékos kisebbségi nyelvhasználati küszöb, mint ahogy ezt az Európa Tanács megállapította a közelmúltban. Probléma az is, hogy a szlovákiai törvények csak három kisebbség (magyar, ukrán és ruszin) számára teszi lehetővé a hivatali nyelvhasználatot – szögezi le az SZMK nyilatkozatában. Az állásfoglalás rámutat, hogy a helyzet rosszabb, mint Magyarországon: Szlovákiában a 13 elismert kisebbségből 10 szórványban él, és szinte mindenütt mélyen 20 százalékos arány alatti kisebbséget alkot. A kerekasztal szerint jobb lenne, ha a törvényben különbséget tennének a kisebbségek között.
Az SZMK javasolja, hogy Szlovákia térjen vissza az 1968-as alkotmánytörvény filozófiájához, amely szerint négy, történelmileg és regionálisan több területen is erősen jelenlevő kisebbséget kellene elismerni (magyar, ruszin, ukrán és német), figyelembe véve specifikumaikat. Ez a megoldás más európai államokban is bevált, és nem volna diszkriminatív. Finnország, Németország vagy Olaszország mellett Szlovéniában is bevezették, ott az olaszoknak és a magyaroknak van különleges státusuk.
