Külföld

Saját zászlaja lesz Vajdaságnak

Angyal Ágnes
Angyal Ágnes

2009. 12. 07. 11:15

Elfogadta a szerb parlament a Vajdaságnak autonómiát adó statútumot. Ennek értelmében a tartomány önálló külképviseletet nyithat, latin betűs kiírásokat használhat, de saját zászlaja és címere is lehet. Bár ellenzéki szerb politikusok szerint ez az első lépés a kiválás felé vezető úton és a Vajdaság állam lesz az államban, az EU-integrációs törekvések miatt a kormánypártiak végül „lenyelték”.

2009. november 30-án, több mint egyéves huzavona után, a szerb parlament elfogadta a Vajdaság statútumát. A huzavonák mögött komoly történelem- és jogértelmezési problémák, belpolitikai ellentétek és koalíciós érdekek, racionális és irracionális nemzetállami megfontolások, néha egyesek szemében túlzónak tűnő követelések állnak. Az, hogy elfogadták, mindenekelőtt a koalíció fenntartásának érdekéből és bizonyos alkotmányos kötelezettségből fakad, de szerepet játszott benne az EU részéről érkező figyelmeztetés, valamint Szerbia integrációs szándéka is.

A szerb parlament által 2006 őszén elfogadott alkotmány kimondta, hogy Szerbiában két autonóm tartomány van: a vajdasági és a koszovói. Az autonóm tartomány legmagasabb rendű jogi érvénnyel bíró dokumentuma a statútum, amely meghatározza jogait. Ezt az alkotmány értelmében a köztársasági parlament előzetes egyetértése után a tartományi parlament fogadja el.

A kiválástól tartanak

A 2008 nyarán megalakult kormánykoalíciónak része lett az autonómia igényével fellépő Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, a kabinetet pedig kívülről támogatja az ugyancsak autonómiapárti Liberális Demokrata Párt. A koalíciós szerződés értelmében viszonylag gyorsan meg kellett alkotni a vajdasági statútumot, erről azonban máris komoly vita alakult ki.

A Vojislav Koštunica vezette Szerbiai Demokrata Párt szerint a dokumentum lerakná a „Vajdaság Köztársaság“ alapkövét, ami az ő értelmezésük szerint lehetővé tenné a kiválást is. Az Új Szerbia nevű párt alkotmányellenesnek tartotta, szerinte ugyanis a tartomány ezáltal állam lenne az államban. A kormánykoalíció két pártja a Demokrata Párt és Szerbia Szocialista Pártja meglehetősen bizonytalan volt a teendőket illetően, de e két párton belül ugyancsak voltak ellenzői a tervezetnek.

Állam lenne az államban?

2009 tavaszán az autonómiapárti politikusok egyre hangosabban fejezték ki elégedetlenségüket a statútum körüli huzavona miatt, s a nyár folyamán egyre határozottabban helyezték kilátásába, hogy megvonják a kormány támogatását, ha a köztársasági parlament nem fogadja el a statútumot. A tervezet leghatározottabb ellenzője a Szerbiai Demokrata Párt kifogásai szerint a tervezet nyolc ponton – az alkotmánnyal ellentétben – az államiság elemeit biztosítja a tartomány számára.

Ezek közé tartozott, hogy a tartomány régiók közötti megállapodásokat köthet, és a képviseletet nyithat külföldön, illetve, hogy hivatali célra használható a szerb nyelv latin betűs változata is. Ez utóbbi kifogás némileg mulatságos, ha tudjuk, hogy a Szerbiai Demokrata Párt honlapjának anyaga (a kormánykoalíció két pártjával ellentétben) a cirill mellett latin betűvel is olvasható.

A párt szerint az a passzus, hogy a tartomány határait kizárólag a tartomány beleegyezésével lehet megváltoztatni (ennek nyilvánvaló célja a tartomány védelme a központ esetleges erőszakoskodásával szemben és nem az esetleges kiválás feltételeinek megteremtése) ugyancsak az államiság elemeit hordozza éppúgy, mint ahogy veszélyt jelent az ország föderalizálásának tetten érhető szándéka is.

Nem kisebbség, közösség

A párt szerint az a tény, hogy a statútum a nemzeti kisebbség megnevezés helyett a nemzeti közösség kifejezést használja, s a nemzeti közösséget alkotmányos tényezőnek tekinti, valamint a tartományi zászló és címer használatának lehetősége új identitást teremthet, s mindez ugyancsak alkotmányellenes. Sőt a párt némely képviselője úgy véli: megbontja Szerbia egységét. Komoly ellenvetést váltott ki az is, hogy a tervezet Újvidéket a tartomány fővárosának (glavni grad) nevezte.

A parlamenti vita eredményként ez utóbbi kérdésben kompromisszum született. Az említett mondatot törölték, de megmaradt az a kitétel, amely szerint „Újvidék városa a Vajdaság Autonóm Tartomány fő, adminisztratív központja és szervezeteinek székhelye”. Sőt sikerült egy új pontot is beiktatni, amely szerint az autonómiát is illető kérdésekben a kormánynak a döntéshozatal előtt ki kell kérni a tartományi szervek véleményét is.

Az EU-integrációért lenyelik

Bár az ellenzék számára a statútumról folytatott vita kitűnő propagandalehetőséget biztosított, s az ellenzéki pártok egyre szorosabban együttműködnek egymással, úgy tűnik, egyelőre nem kell tartani attól, hogy emiatt megerősödnek a radikális politikusok. Egyrészt azért, mert bár a kormányzat valóban nehéz körülmények között működik, egy közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek csupán 41 százaléka elégedetlen vele.

Másrészt azért, mert az EU – amelynek delegációja 2009. november 27-én a statútum elfogadását szorgalmazta – részben a vízumliberalizációval, részben egyéb intézkedésekkel egyre kedvezőbb helyzetbe hozza a kormányt, hiszen Szerbia lakosságának mintegy 70 százaléka támogatja az EU-integrációt.

(A szerző a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

A Piramis gameshow díszlete

Újabb furcsaság a TV2-n A Piramisban

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.