Külföld

Zsidó belviszály Jeruzsálemben

admin
admin

2009. 07. 21. 14:44

Ultraortodox zsidók tüntetnek a szombaton is nyitva tartó parkoló ellen, illetve egy gyermeke éheztetésével vádolt anya mellett Jeruzsálemben. A megmozdulások ismét felszínre hozták a szekuláris állam és az azt tagadó vagy egyenesen anticionista ultraortodox csoportok közti feszültséget.

Tovább folytatódnak az utcai zavargások és összetűzések a jeruzsálemi Meá Seárim negyed határain az ultraortodox (haredi) zsidó csoportok szélsőséges tagjai és az izraeli rendfenntartó erők között. A több mint egy hónapja tartó folyamatos tüntetések eleinte egy szombaton is nyitva tartó parkolóház miatt kezdődtek, de új lendületet adott az eseményeknek egy haredi nő, akit gyermeke éheztetésével vádolnak a hatóságok. Az ultraortodoxok most az általuk ártatlannak vélt nő védelmében vonulnak az utcára nap mint nap.

Az Óváros falaitól nem messze, a Jaffa-kapunál június 27-én nyílt meg a vallásilag inkriminált parkolóház, melynek nyitvatartási idejét Nir Barkat polgármester is engedélyezte. Az indok a rengeteg turista miatt a környéken létrejövő forgalmi dugók enyhítése és a biztonsági kockázatokkal járó dupla parkolások megszüntetése volt.

Tiltakoznak a média visszahang ellen

A megnyitást követően tüntetésekbe kezdtek a környéken lakó mélyen vallásos közösségek radikálisabb tagjai. Igyekeztek ellehetetleníteni a parkoló működését, olykor megpróbáltak a kocsik alá feküdni, vagy éppen megdobálták az ott dolgozókat. A gyakran zavargásokba torkolló demonstrációk új erőre kaptak, amikor egy 3 éves gyermeke éheztetésével vádolt asszonyt letartóztatott az izraeli rendőrség. Egyes orvosi vélemények szerint a nő pszichiátriai kezelésre szorul, és gyermekét is mentális betegségei folytán kínozta.

A tüntetések fő hangadói a Toldot Aharon nevű haszid, ultraortodox csoport tagjai közül kerültek ki, csakúgy mint a jelenleg házi őrizetben tartott asszony, de a szervezésben aktív szerepet játszik az Eda Haredit nevű radikális szekta is. A vallásos demonstrálók a hatóságok eljárása mellett azt is kifogásolták, hogy az izraeli média szerintük rögtön bűnbaknak állította be az ultraortodox vallási csoportokat, pedig még ítélet sem született. A fő csapásvonal mindenesetre az ultraortodoxia egyes csoportjainak törekvése a vallási törvények minél szélesebb körben való alkalmazására.

Szekulárisok versus vallásosak

Jeruzsálemben sosem volt problémamentes a szekuláris és a vallásos lakosság egymás mellett élése. Régóta elmondható az is, hogy az egyre növekvő hithű közösségek igyekeznek megőrizni a város vallásos jellegét, míg a szekuláris állampolgárok szeretnének kedvük szerint élni a számtalan politikai törésvonal szabdalta Jeruzsálemben. A város szombatonként szinte teljesen megáll, csupán maroknyi kávézó vagy üzlet tart nyitva Nyugat-Jeruzsálemben.

Uri Yacobi, aki mindössze pár utcányira lakik a megmozdulások által érintett városrésztől, az FN-nek elmondta, hogy személy szerint alig érzékelte a közelben lassan egy hónapja folyó eseményeket. „Semmi különöset nem vettünk észre a hatalmas forgalmi dugókat leszámítva. Persze a tévében láttuk, mi megy a szomszédban.” A húszas évei közepén járó Uri egyébként úgy fogalmazott, hogy szekulárisként egy külön kis buborékban éli saját életét a vallásos Jeruzsálemben.

Ultra-ortodoxok Jeruzsálemben (fotó: Bihari Ádám)

Imádkozó zsidók a Siratófalnál (fotó: Bihari Ádám)

Hozzátette, hogy a hétköznapi életben nem tapasztalható különösebb ellentét a vallásosok és nem vallásosok között. „Az idegesítő, hogy sokszor próbálnak a politikai hatalmukkal élni úgy, hogy betiltanak különböző tevékenységeket sabbatkor. Például sokáig tilos volt szombaton kinyitniuk a moziknak vagy éttermeknek, de ma már ez nincs így, ha az ember akar, akkor találhat olyan létesítményeket, amik szombaton is kiszolgálják. Összességében tehát szerintem javult a helyzet” – mondta Uri.

Haszidoktól az anticionistákig

Az Izraelben élő ultraortodoxián belül rengeteg irányzat létezik a zsidó államot támogató mélyen vallásos csoportoktól egyenesen az anticionistákig. Ez utóbbi irányzatok arra hivatkoznak, hogy Izrael állam létrejötte csak a Messiás eljövetelekor következik majd be, ennek a folyamatnak a sürgetése pedig egyenesen blaszfémia.

Az ultraortodoxia legszélsőségesebb irányzata a Neturei Karta nevű szekta, annak is a radikálisabb frakciója, akik tevőlegesen is igyekszenek minél többet ártani Izrael államnak. Egyes tagjaik részt vettek a 2006-os teheráni Holokauszttagadó Konferencián, egyik rabbijuk, Moshe Hirsch pedig a zsidóügyek minisztériumát vezette annak idején Jasszer Arafat kormányában.

A legtöbb ultraortodox csoport azonban következetesen elítéli ezen vadhajtásokat, és legtöbbször megelégszenek azzal, hogy nem vonulnak be a hadseregbe, valamint nem fizetnek adót az izraeli államnak, a radikálisabbak pedig nem vesznek részt a parlamenti választásokon sem, ezzel is hangsúlyozva, hogy nem ismerik el az államot, amelyben élnek.

Jelentős csoporttá váltak

David Ben-Gurion, Izrael első miniszterelnöke az akkor még mindössze pár ezer fős ultraortodox réteget jelentéktelen politikai tényezőnek tekintette, így nem tartotta fontosnak a velük való konfrontálódást. Ennek a társadalmi csoportnak az aránya azonban mára jelentősen megváltozott, és az 5,4 millió izraeli zsidóból mintegy 600-800 ezer tartozik valamely haredi csoporthoz.

Balázs Gábor egyetemi tanár és a budapesti ortodox iskola igazgatója szerint nem szabad összekeverni a körülbelül 1000-1200 családra tehető szélsőséges vallási fanatikusokat az ultraortodoxia nagy többségét adó mélyen vallásos, de az államhatalmat tiszteletben tartó mérsékeltekkel. Hozzátette, hogy az ultraortodoxia nem cionista, de nem célja a cionista állam megbuktatása sem, sőt vannak procionista haszid irányzatok, mint például a Chabad-Lubavicsiak, akik sokszor hatékonyan együttműködnek az izraeli állammal. A közelmúltban pedig több, a haredi csoportok integrációjára irányuló kezdeményezés is indult.

A vallásfilozófus szerint azonban Izraelben már az államalapítás óta létező probléma a szekuláris-vallásos ellentét, mely hol felszínre tör, hol rejtőzködik. Ez a multikulturalizmus velejárója egy olyan országban, melyet számtalan vallási, politikai és etnikai törésvonal tagol.

Balázs Gábor szerint nem lesz koherens szekuláris válasz, mivel mind a világi, mind a vallásos társadalom olyan szinten tagolt Izraelben, hogy nem lehet általánosságban, egységes fellépésről beszélni. Továbbá a legtöbb szekuláris izraeli életére igen kevés téren van befolyással a vallás az esküvőn és a temetésen kívül. Itt inkább arról van szó, hogy az erős szekuláris állammal szemben egy, a lehetőségeivel remekül élő, hatékony vallásos érdekcsoport lobbizik azért, hogy ellensúlyozni tudja a világi állam befolyását.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Speaker giving a talk on corporate Business Conference. Audience at the conference hall. Business and Entrepreneurship event.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.