Külföld

Megemlékeztek az osztrákok a határnyitásról

admin
admin

2009. 06. 20. 15:17

Hosszú riportot közölt az 1989-es osztrák-magyar határnyitásról a Die Presse című osztrák napilap szombati számában, egy héttel a sajtó nyilvánossága előtt rendezett esemény 20. évfordulója előtt.

Miért kétszer omlott le a vasfüggöny, először 1989. május 2-án és másodszor június 27-én? – tette fel a szerző a kérdést, kortársakkal és szemtanúkkal folytatott beszélgetésekben keresve rá a választ.

Egy beton emlékmű áll Sopron és az ausztriai Szentmargitbánya (St. Margarethen) között a határ nyomvonalán ezzel a felirattal: “Ezen a helyen vágta át Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter 1989. június 27-én az úgynevezett vasfüggönyt”. A két külügyminiszter valóban átvágta a vasfüggönyt 1989. június 27-én, csakhogy bő hat kilométerrel nyugatabbra, Kelénpatak (Klingenbach) közelében. Az emlékmű helyén Mock és Horn csak a 15. évfordulón állt csak együtt – állt a riportban.

1985-től már nem volt keleti tömb

A keleti tömb legkésőbb 1985 márciusától, amikor Mihail Gorbacsov lemondott az SZKP főtitkári tisztégéről, megszűnt tömb lenni – idézte fel saját emlékeit egy keletnémet kortárs, aki sok honfitársához hasonlóan maga is kísérletet tett arra, hogy 1989 júliusában a zöld határon át Magyarországon át Ausztriába, s onnan Nyugat-Németországba jusson.

Miközben 1989-ben Lengyelországban kerekasztal-tárgyalások kezdődtek, és Magyarországon Pozsgay Imre népfelkelésnek nevezte az 1956-os eseményeket, Kelet-Németország agóniába süppedt. Ugyanakkor egyre nőtt az országban a belső ellenállás, a lipcsei Szent Miklós evangélikus templomban hétről hétre egyre több résztvevővel megtartott békeimákat, amelyeket rendre őrizetbe vételek követtek.

“Végek kezdete” volt 1989., a kommunizmus végének, Európa megosztottsága végének, a hidegháború végének és még sok más végnek a kezdete, a legnépszerűbb kezdet ezek között az osztrák-magyar határon húzódó vasfüggöny felszámolásáé – állapította meg a szerző.

Felszámolták a risztórendszert

1989. április 18-án a magyar-csehszlovák határon próbát tartottak a riasztórendszer felszámolásából – írta Székely János egykori országos határőr-parancsnok visszaemlékezése alapján.
Május másodikán azután Hegyeshalomban a magyar hatóságok a nemzetközi sajtó előtt hivatalosan bejelentették, hogy lebontják a vasfüggönyt. Nováky Balázs, Székely helyettese akkor egy magyar újságíró kérdésére azt felelte: ahogy a létesítéséről, úgy a felszámolásáról sem értesítették előre az osztrák felet. Az azonban máig sem világos, hogy két hónappal később melyik fél volt a kezdeményező.

A cikk felidézte azt is, hogy bár a vasfüggönyt leszerelték, csak szeptember 11-én nyitották meg a magyar határt a keletnémet állampolgárok előtt.

Bernhard Holzner innsbrucki fotós, a június 27-én történteket ábrázoló legismertebb fényképek készítője úgy emlékezik vissza a történtekre, hogy ő volt az, aki taszított egyet a történelem kerekén. Miután úgy érezte, hogy a május 2-i sajtótájékoztató nem váltott ki nagy nemzetközi visszhangot, Gerhard Zieglerrel, Alois Mock akkori szóvivőjével együtt javasolta a külügyminiszternek egy ünnepélyesebb esemény megtartását – mondta.

Ziegler ellenben azt állítja, hogy Holzner “egyáltalán nem volt részese a döntésnek”. Szerinte az akkori magyar nagykövetnek Alois Mocknál tett látogatása alkalmával született meg az ötlet. Horváth István jelenlegi bécsi, akkori bonni magyar nagykövet Horn Gyulától úgy tudja, hogy nem osztrák, hanem magyar részről született a kezdeményezés. “És ha tovább kutakodnánk, bizonyára rábukkannánk még néhány változatra és még néhány kezdeményezőre” – állapítja meg a riport készítője.

Ünnepélyes és euforikus hangulat

Ugyanígy egyesek emlékeiben ünnepélyes, másokéban euforikus pillanatként él a szögesdrót szimbolikus átvágása. A legtöbb osztrák vitatja azt a magyar állítást is, hogy az ünnepséghez egy szakaszon újra fel kellett állítani az akkorra már teljesen lebontott vasfüggönyt.

Akárhogy volt is, az emlékekben már mindig Horn Gyula és Alois Mock fogják átvágni a vasfüggönyt június 27-én Kelénpataknál (Klingenbach), és nem magyar határőrök május 2-án Hegyeshalomnál – állapította meg a cikk írója.

Horváth István nagykövet úgy emlékszik vissza az 1989-es eseményekre: nem lehetett előre tudni, hogy nem indul-e meg a Magyarországon állomásozó 120 ezer szovjet katona.

“Még ha az események krónikája mást sugall is, a határnyitáshoz vezető út nem autópálya, hanem zötyögős út volt. Európa megosztottságának vége még mindig nem visel dátumot, s egyfajta kezdet közepén tartunk most is” – állapította meg végül a szerző.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.