Az EP-választások a környező országok többségében a politikai színtér átrendeződését hozták, a kis pártok összefogása, illetve új pártok megalakulása várható a jövőben. Habár a szomszédaink közül Románia és Szlovákia is bejuttatott szélsőséges politikusokat, Csehország pedig a kommunistákat vitte be az EP-be, általános tendencia, hogy Kelet- Közép Európában a többség továbbra is fél a szélsőségesektől – mondta Hamberger Judit, a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa az uniós választásokat értékelve.
A szélsőségesek enyhe előretörése mellett jellemző volt, hogy a környező országokban az európai uniós kampányt, Szlovénia kivételével, szinte mindenhol belpolitikai erőpróbának tekintették, amelyből következtetéseket próbálnak levonni a nemzeti választások kimenetelére. A romániai EP-választás például egyértelműen az ősszel esedékes elnökválasztás főpróbájának tekinthető – véli Kántor Zoltán, a Külügyi Intézet tudományos munkatársa. Habár a két kormánypárt között egyre feszültebb a hangulat, nem valószínű, hogy szakad a koalíció és Basescu-t valószínűleg újraválasztják – véli a szakértő.
Egymásnak ugrottak a választás után
Az indulatok tárgya, hogy Romániában a két kormánypárt szinte fej-fej mellett végzett, így mindkét koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata Liberális Párt (PD-L) is magának követeli az Európai Bizottság Romániát megillető biztosi funkcióját. A legtöbb szavazatot a szociáldemokraták kapták a Konzervatív Párttal (PC) alkotott szövetségben, eredményeik alapján 11 mandátumot szereztek a brüsszeli testületben.
A demokrata-liberálisok ugyancsak győztesnek vallják magukat. Igaz, hogy EP-helyeik száma csak 10, de azzal érvelnek, hogy a pártjukból a választások idejére kilépett Elena Basescu (Traian Basescu államfő lánya) a voksolás után rögtön visszalépett a pártba. Így ők is 11 mandátumhoz jutnak az európai törvényhozó testületben.
Szlovákia: a trendekkel szemben
Amíg Romániában az EP-választást követően egymásnak ugrottak a kormányerők, Szlovákiában a Fico-vezette Smer megerősítette pozícióját. Baloldali pártként ráadásul rácáfol az EP-ben tapasztalható trendre, mely a jobboldali erők előretörését mutatja. Várhatóan a Smer szerepe jelentősen nőni fog az Európai Szocialisták frakciójában – mutatott rá Hamberger Judit, a Külügyi Intézet tudományos munkatársa. A szakértő szerint az EP-választást követően kettészakadt Magyar Koalíció Pártjából (MKP) kivált képviselők Bugár Béla vezetésével akár koalíciós partnerként is számításba jöhetnek a Smer számára a jövőben.
Václav Klaus, az EU soros elnökségét betöltő Csehország államfője és Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke (fotó: MTI/EPA)
Érdekes fejlemény, hogy Szlovákiában annak ellenére volt rekord alacsony (az újonnan csatlakozott országok közül a legalacsonyabb, 14 százalék) az EP-választáson való részvételi arány, hogy az ország az euró bevezetésével óriási segítséget kapott a gazdasági válság kezelésére.
Az új tagok fellazítják az EU-t
A szlovákok a 10 új EU-taghoz hasonlóan nem érzik magukénak az uniót, másodrendű tagnak tekintik magukat, ami magyarázatul szolgálhat a nyugat-európaihoz képest is alacsony érdeklődésre – véli a szakértő. Az új tagállamok bizonyos értelemben fellazították az uniót, ami annak is betudható, hogy nem megfelelő felkészültséggel csatlakoztak a szervezethez – tette hozzá.
A június 7-én megválasztott képviselők közül sokan még keresik a helyüket. A legfrissebb összesítés szerint a néppárt 263 (közük 14 fideszes és egy MDF-es) képviselővel rendelkezhet a 736 tagú új parlamentben, és ebben még nincsenek benne azok a brit, lengyel és cseh jobboldali képviselők, akik várhatóan új frakciót alakítanak.
A szocialista párt (ESZP) 161 (ebből 4 MSZP-s), a liberálisok 80 képviselővel számolhatnak a július közepén összeülő testületben. A zöldek 52 képviselőt küldenek Strasbourgba, a jelentős részben euroszkeptikus erőkből álló Unió a Nemzetek Európájáért csoport 35 helyet birtokolhat, míg az ESZP-n kívüli más baloldali és kommunista pártokat is magában foglaló egyesült baloldal frakciója 33, az uniós együttműködést sok szempontból nem támogató Függetlenség/Demokrácia képviselőcsoport pedig 19 tagra számíthat. A fennmaradó 93 képviselő hovatartozása még nem egyértelmű – ebbe a kategóriába tartozik egyelőre új EP-pártként a magyar voksoláson három helyet szerzett Jobbik is.
